A GDP a második negyedévben 0,1 százalékkal csökkent az előző negyedévhez viszonyítva. Míg a német gazdaság tavaly még 1,4 százalékkal nőtt, a kormány erre az évre 0,5 százalékkal számolt.
Európa legnagyobb gazdasága az év elején még 0,4 százalékkal növekedett. A lefékeződés mögött a külkereskedelem áll: az áruk és a szolgáltatások exportja a második negyedben gyorsabban csökkent, mint az import. Ugyanakkor a fogyasztói kiadások nőttek, akárcsak a vállalati beruházások. Az építőiparban viszont – miután a viszonylag enyhe tél erős fellendülést hozott – csökkentek a beruházások.
"A helyzetnek megfelelően fogunk reagálni"
Mindenekelőtt a fogyasztói magatartás támogatja a német gazdaságot: az emberek az alacsony munkanélküliségnek köszönhetően szívesen vásárolnak. Azért is, mert a pangó kamatoknál nem érdemes takarékoskodni, mutat rá a Neue Zürcher Zeitung. A konjunktúrának a harmadik negyedévre várt élénkülése az új számok tükrében fokozottan kétséges, jelentősen csökkentek az esélyek, hogy a gazdaság, különösen az ipar a második félévben gyorsan regenerálódik.
Angela Merkel jelenleg nem látja konjunktúra-csomagok szükségességét. A kancellár elismerte, hogy a német gazdaság „nehéz szakaszban” van, de óvott attól, hogy annak erejét lebecsüljék, mondván: „A helyzetnek megfelelően fogunk reagálni.”
Gerald Hüther, a kölni Német Gazdaságkutató Intézet igazgatója szerint „nincs szükség konjunkturális beavatkozásra”, de az országnak többet kell beruháznia a digitalizálásba és az éghajlatváltozás következményeinek elhárításába. A közgazdász a Frankfurter Allgemeine Zeitungban hangoztatta: a teendőkhöz most nagyon jók a feltételek, hiszen alacsonyak a kamatok. Hüther 450 milliárd eurós „Német Alap” létrehozását javasolta a szükséges invesztíciókhoz.
A német ipar a kormány beavatkozását igényli. Joachim Lang, a Német Iparszövetség vezetője arról írt a Handelsblattban, hogy az adott helyzetben Németországnak el kellene búcsúznia a szigorú pénzügyi politikától.
