5p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Nagy többséggel, a kormánypártok, a Jobbik és a Momentum képviselőinek szavazataival fogadta el az Országgyűlés azokat a törvénymódosításokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy a magyar kormány kiegyezhessen az Európai Bizottsággal, a viták végén pedig az ország hozzájuthasson a szeptember közepén befagyasztott 7,5 milliárd eurós (3000 milliárd forint) kohéziós forráshoz. A javaslatokat ellenezte a DK, míg az LMP képviselői nem vettek részt a szavazásokon. A többi ellenzéki párt tartózkodott. A Ház elfogadta azt is, hogy a hétfőn megszavazott „vádkikényszerítés” intézményéről először az Alkotmánybíróság mondjon véleményt.

Kedden a déli órákban szavazott a Parlament arról a sürgősségi törvénymódosítási javaslatcsomagról, melyet az európai uniós kohéziós pénzek lehívása, vagy ahogy az indítványok címe fogalmazott, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében terjesztett a Ház elé a kormányzat.

A büntetőeljárási törvény módosítását már a hétfői ülésnapon megszavazta a plénum, ez lehetővé teszi az úgynevezett vádkikényszerítést, vagyis ha az ügyészség egy – például korrupciógyanús – ügyben nem emelne vádat, akkor azt bárki megtehesse a bíróság előtt. A kormányzat jelezte, a szabályozás hatályba lépése előtt az Alkotmánybíróságtól normakontrollt kérne, a keddi ülésnapon ezért erről is döntött az Országgyűlés.

A normakontroll kérését 133 képviselő támogatta, 12 ellenezte (DK képviselői), 34-en pedig tartózkodtak (a többi ellenzéki frakció).

Ezt követően az Integritási Hatóságról és a Korrupcióellenes Munkacsoportról szóló törvényjavaslatról szavaztak a képviselők. A Párbeszéd kérte annak a módosító indítványnak a fenntartását, mely szerint az Alkalmassági Bizottság tagjait az Európai csalás Elleni Hivatal (OLAF) jóváhagyásával lehessen kinevezni, illetve a vagyonnyilatkozatokat vessék össze a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) adataival, de ezt a kormánypárti többség lesöpörte, csupán 48 képviselő szavazott rá igennel. Érdekesség, de a parlamenti jegyzőkönyv tanúsága szerint támogatta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, valamint Hollik István, a KDNP képviselője is.

Végül a törvényjavaslatot (melynek nem volt kétharmados többséget igénylő része) 150 képviselő támogatta (a kormánypártok mellett a Momentum és a Jobbik képviselői), 12-en (a DK politikusai) ellenezték, és 19 honatya (a Párbeszéd, az MSZP és a Mi Hazánk képviselői) tartózkodott.

Ezt követően a javaslatcsomag túlterjeszkedő elemeiről szavaztak a honatyák, ahol mind a minősített többséget (a jelenlevő képviselők kétharmada), mind az egyszerű többséget igénylő javaslatokat elfogadták.

A javaslatcsomagnak az az eleme, mely a NAV segítségét írja elő a OLAF-ellenőrzéshez, valamint módosítja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) vezetőinek összeférhetetlenségi szabályait is, ugyancsak könnyedén átment a Parlamenten, a minősített és az egyszerű többséget igénylő részekre is igent mondott a kormánypártok mellett a Jobbik és a Momentum frakciója, ellenezte a DK, tartózkodtak az MSZP, a Párbeszéd és a Mi Hazánk képviselői.

Utána a jogalkotási törvényről, illetve a jogszabály-előkészítés társadalmi részvételéről szóló törvényről döntött az Országgyűlés plénuma. Ez a módosítás azt (lenne) hivatott biztosítani, hogy ne lehessen egy nap alatt, társadalmi egyeztetés nélkül jogszabályokat módosítani. Az indítványt 152 igen szavazattal (kormánypártok, Momentum, Jobbik) fogadta el a Ház. A 12 nem szavazatot a DK képviselői adták le, míg a 19 tartózkodást az MSZP, a Párbeszéd és a Mi Hazánk képviselői „adták össze”.

Az uniós források ellenőrzéséhez szükséges törvények módosítására, közte az új hatóságra, a Belső Integritási és Ellenőrzési Igazgatóságra ugyancsak a kormánypártok, a Momentum és a Jobbik összesen 151 képviselője mondott igent, nemmel szavazott a DK 12 képviselője, míg 19 honatya tartózkodott.

Az LMP képviselői előre bejelentett hiányzóként nem vettek részt a szavazásokon.

A Demokratikus Koalíció vasárnapi közleményében már előre jelezte, nem fogja megszavazni a Fidesz „korrupciót támogató törvényjavaslatait”, mert azt csak a jogállam, független igazságszolgáltatás és korrupció elleni harc látszatának véli. Az ehhez szükséges törvényjavaslatokat a DK benyújtotta az Országgyűlésnek. A párt közölte,

  • nem fogják megszavazni a társadalmi részvételről szóló törvénymódosítást, hiszen sehogy sem szankcionálja azt, ha a Fidesz reggel kitalál, estére pedig megszavaz egy törvényt;
  • nem fogják megszavazni az Integritás Hatóságról szóló törvényjavaslatot, hiszen az elnökét „a fideszes ÁSZ-elnök javaslatára a fideszes köztársasági elnök” nevezheti ki;
  • nem fogják támogatni azt a törvényt sem, amely szerint továbbra is fideszes miniszterek és képviselők ülhetnek majd a közpénzből létrehozott alapítványok kuratóriumaiban.

Szerintük a Fidesz javaslatai között egyetlen olyan sincs, ami valódi változást hozhatna.

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!