2019 nyarán a Patagonia ruházati cég egyik vezetőjét telefonon kereste a vállalat egy, Kínában dolgozó, megbízható auditora: kiderült, hogy a tervezett utazás, néhány gyapotfarm meglátogatása Hszincsiang régióban, mégsem tud megvalósulni. Emellett hamarosan újabb akadályok is felmerültek, a régióbeli beszállítóktól származó információk pedig elapadtak.
"Láttuk a fokozódó titkolózást" - mondta Matt Dwyer, a Patagonia vezetője, aki az outdoor ruházati termékeket gyártó cég ellátási láncát felügyeli. Dwyer egy éven át próbálta kideríteni, hogy mi folyik Hszincsiangban, miközben a médiajelentések részletesen beszámoltak az ujgurok széles körű elnyomásáról és a régióbeli kényszermunkáról, derül ki a The New York Times cikkéből.
2020 júliusára a Patagonia úgy döntött, hogy megszakítja az addigi két évtizedes kapcsolatot kínai partnereivel, és más országok gyapottermelőivel, gyapottisztítóival és fonóival kezd el együtt dolgozni.
Kiszivárgott dokumentumok
Az ujgurok elnyomása Kínában a héten a figyelem középpontjába került, miután feltört rendőrségi dokumentumok részletezték a Hszincsiangban elkövetett rendszerszintű visszaéléseket. Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa is a régióba látogat, csakhogy útja során komoly korlátozásokkal kell számolnia. Mozgását a kínai tisztviselők által "zárt buboréknak" nevezett területre korlátozzák, elvileg azért, hogy megakadályozzák a Covid-19 terjedését, ez az intézkedés viszont szertefoszlatta az ujgurok elnyomásának értékelésére vonatkozó minden reményt.
Kína vezetője, Hszi Csin-ping, a kínai állami média szerint a héten azt mondta Bachelet asszonynak, hogy országának nincs szüksége "lekezelő előadásokra" az emberi jogi kérdésekről.
A hozzáférés hiánya Hszincsiangban értelemszerűen azt is lehetetlenné tette, hogy az olyan globális ruházati márkák, mint a Patagonia, kiderítsék, hogy a kínai beszállítóik kényszermunkát alkalmaznak-e: az auditáló cégeknek legjobb esetben is csak videón keresztül kínálnak gyárlátogatásokat, rosszabb esetben pedig a helyi személyzetüket zaklatják, irodáikban pedig a kínai rendőrség razziázik.
A pamut ujgur kezekből
A Hszincsiangbül származó pamutot széles körben használják a globális ruhaiparban. Tavaly ősszel az Egyesült Államokban a boltok polcain lévő pamutruhák 16 százaléka tartalmazott a régióból származó szálakat - derül ki az Oritain felméréséből; az Oritain törvényszéki vizsgálatokat végez a nyersanyagok eredetének megállapítására. Az Egyesült Államokban hamarosan életbe lépő szabályozás azonban lehetővé teszi a vámtisztviselők számára, hogy lefoglalják a Hszincsiangban gyártott áruk szállítmányait, hacsak a vállalatok nem tudják bizonyítani, hogy az ellátási láncukat nem szennyezi kényszermunka.
Az ujgur kényszermunka megelőzéséről szóló törvénynek nevezett új szabály és a vállalatok képtelensége annak megállapítására, hogy mi történik az ellátási láncukban, a ruházati ipar évtizedes kínai terjeszkedését boríthatja fel.
"Ez a korszak a végéhez közeledik a kényszermunka-válság és az ujgur térségben tapasztalható szélesebb körű emberi jogi válság súlyossága miatt" - mondta Scott Nova, a Worker Rights Consortium (Munkavállalói Jogok Konzorciuma) ügyvezető igazgatója, az ujgur térségbeli kényszermunka megszüntetését célzó koalíció egyik irányítóbizottsági tagja. "A kínai kormány növekvő tekintélyelvűsége mindenütt olyan helyzetet teremt, amelyben a szokásos üzletmenet már nem kivitelezhető."
De mindenki elhagyja majd Hszincsinagot? Vagy majdnem mindenki marad?
A nemzetközi márkák számára bonyolult eldönteni, hogy elhagyják-e Hszincsiangot. Nagyot veszíthetnek hírnevükből, komoly a jogi kockázat is, viszont távozás esetén nagy kereskedelmi veszteséggel kell szembenézniük. Az is kihívást jelent, hogy új partnereket találjanak, amikor mind a gyapot, mind a szállítás költségei az egekbe szöktek, és a verseny is fokozódott.
Ráadásul a Hszincsiangról való beszéd a nacionalista kínai fogyasztókból dühöt válthat ki, akárcsak a bojkottra való felhívások és a Kínán belüli vádak, miszerint a vállalatok a nyugati kormányokkal együttműködve próbálják Kínát elnyomni. Ez a düh több százmillió dolláros forgalomkiesést jelentett olyan vállalatok számára, mint a H&M és a Nike.
Ráadásul a különböző ruhamárkák általában szívesen mutatják be a kényszermunka ellen tett lépéseiket, de amikor Hszincsiangról van szó, sokan egyszerűen kerülik a témát. Néhányan attól is tartanak, hogy a megszólalás veszélybe sodorhatja a többi kínai tevékenységüket, és arra késztetheti a hatóságokat, hogy késleltessék az áruik szállítását. Scott Nova a Worker Rights Consortiumtól elmondta, hogy néhány márka informális kötelezettségvállalást tett arra vonatkozóan, hogy elhagyja Kínát, de azzal a feltétellel, hogy az információk bizalmasak maradnak.
Olyan prominens divatmárkák, mint a Reformation, a múltban már felszólaltak munkaügyi kérdésekkel kapcsolatban, de ezt a cikket nem akarták kommenntálni.
A Patagonia hajlandósága, hogy megossza a pamutszállítói lánc Kínából való kivonásával kapcsolatos tapasztalatait, részben az aktivizmusából ered, illetve mert a cég vezetői úgy döntöttek, hogy viszonylag kis kínai jelenlétüket nekik érdemes kockáztatni.
