<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
9p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!



			
		
		


		
		

A kormány a nemrég elérhetővé tett, az uniós helyreállítási alap pénzeinek elköltését részletező stratégiája szerint a következő évtizedekben nagy hangsúlyt fektet majd a hazai energiatermelés kizöldítésére. A klímaváltozás elleni harcot és az uniós előírásokat szolgáló koncepció azonban lényegében csak a napenergiás fejlesztésekre koncentrál, és egyáltalán nem számol a szélenergiával. Az Energiaklub szerint ezzel óriási lehetőség marad ki, ráadásul úgy, hogy az indok, amivel a stratégia a szélenergia mellőzését magyarázza, hamis.

Április közepén vált elérhetővé a kormány teljes stratégia-tervezete az uniós helyreállítási alap (RRF) pénzeinek felhasználásáról. Ebben nagy hangsúlyt fektettek az ország energiatermelésének kizöldítésére, fő célként azt jelölték meg, hogy 2030-ig 90 százalékban karbonsemlegessé alakítják a villamosenergia-termelésünket, új fejlesztésként elsősorban napelemek telepítésével. (Azóta az is kiderült, hogy Orbán Viktor inkább mégse hívná le a teljes, 5800 milliárd forintnyi összeget, és megelégedne annak 43 százalékával: az egészből a kormány a hitel részt most nem, csak a vissza nem térítendő támogatást kéri, hivatalosan azért, hogy ne adósodjon el jobban az ország. Úgy hírlik, a tervmódosításnak a beígért egyetemfejlesztések látják a kárát.)

A stratégiában nem csak az a sajátos, hogy mennyire intenzíven a napenergia-fejlesztésekre koncentrál, hanem az is, hogy - a kormány irányához idomulva - teljesen elzárkózik a szélenergia-fejlesztésektől. Az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ szerint ezzel óriási lehetőség marad ki a hazai energiazöldítésben, ráadásul az indok, amit a stratégia a szél mellózésére felhoz, téves.

Jó a napelem, de önmagában kevés lesz

Jelenleg az itthon megtermelt villamos energia 60 százalékban emissziómentes, ennek javát a Paksi Atomerőmű adja. A stratégiában nincs külön jelezve, de minden bizonnyal a jelentős csúszással épülő, majd valamikor üzembe álló Paks2-vel is számolnak a jövő évtizedek energiatermelésében, vagyis a megcélzott, 90 százalékban emissziómentes energia nagy részét a továbbiakban is Paks adná, az atomerőművi termelés egészülne ki a napelemek termelésével.

A stratégia azzal számol, hogy Magyarország beépített fotovolatikus kapacitása a jelenlegi 1800 megawattosról 2030-ra meghaladja a 6000 megawattot, 2040-re peig megközelítse a 12 000 megawattot. De a kapacitás csak egy dolog, a lényeg az, hogy a napelemek ténylegesen mennyi energiát képesek megtermelni a gyakorlatban.

Az Energiaklubot arról kérdeztük, hogy a tervek szerint megnövelendő napelempark reálisan mennyi energiát tud majd szállítani. A központ rámutat: hazai villamosenergia-fogyasztásunk nagyságrendileg 40-45 terawattóra/év. 6000 megawatt napelem 7,4 TWh/év villamos energiát termel egy átlagos évben a jelenlegi technológiával és a jellemző 14 százalékos kapacitásfaktorral - magyarul ilyen mértékben képes kihasználni a rendelkezésre álló beépített teljesítményt. 12 000 MW ennek a kétszeresét, csaknem 15 TWh/év-nyit.

A probléma az, hogy ez éves átlag, ami nagy évszakos különbséget rejt: nyáron a kapacitásfaktor 18-20 százalék, télen viszont csak 5 százalék körüli (hiszen télen jóval kevesebb a napos óra). Az Energiaklub kiemelte, hogy mindemellett napos ritmusa is van a termelésnek: a nyári félévben nappal a kapacitásfaktor órákon át elérheti a 80 százalékot is (országos átlagban).

Tehát a problémát 2040-ben az fogja jelenteni, hogy ilyenkor a 2400 megawattos atomerőművet majd le kellene állítani, mert nem lesz rá szükség. A feleslegesen termelt áramot ugyanis nem fogjuk tudni eladni, mert minden környező ország is napelemeket telepít. Télen viszont a napelemek nem fognak érdemben bekapcsolódni az áramtermelésbe.

Ezért építenek sok országban a napelemek mellé szélerőműveket, mert azok éppen ellenkező ritmusban termelnek – a rugalmatlanságuk miatt (illetve a drága termelés és a környezeti aggályok okán) leszerelik az atomerőműveket. A kormány azt hangsúlyozza, hogy ezt "a renegát" Németország teszi meg, de az Energiaklub szerint ez az állítás hamis, mert így tesz például Belgium, Svájc és Spanyolország is.

Szélnek eresztett szélenergia

Szélenergia-fejlesztéssel, mint fentebb is említettük, a stratégia egyáltalán nem számol. A kormány dokumentuma azzal érvel, hogy az átlagos szélsebesség alapján európai és regionális összehasonlításban is csak mérsékelten szeles az ország, a szélsebesség évi átlaga 2-4 m/s között alakul. Hazánkban országos átlagban évente 122 szeles nap fordul elő (amikor a szél legerősebb lökésének sebessége eléri vagy meghaladja a 10 m/s-t), és ezek közül 35 nap viharos (amikor nagyobb a széllökés 15 m/s-nál is), érvel a stratégia. Ezzel szemben a napfénytartam magas az országban és megközelítőleg egyenletes, a napsütéses órák száma 1740-2080 óra között van, de a legtöbb területen 2000 óra felett, írja még a stratégia. Szóval a kormány szerint nem éri meg szélturbinákat telepíteni.

Szélturbináknak nincs helye a stratégiában. (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)Szélturbináknak nincs helye a stratégiában. (Fotó: MTI/Krizsán Csaba)

Az Energiaklub szerint azonban a stratégia készítői „repülőgépet hasonlítanak össze vasalóval”, amikor a szélsebességet a napsütéses órákkal vetik össze. Erre a központ szerint a kapacitásfaktort kellene használni – de ha ezt használták volna, akkor azonnal kiderül, hogy az érvelésük hamis, hiszen a szélerőműveink éves átlagos kapacitásfaktora 21-25 százalék közötti, vagyis a rendelkezésre álló teljesítményt csaknem kétszer olyan jól hasznosítják, mint a napelemek.

A kapacitásfaktor azt is elárulja, hogy a hazai (öreg) szélturbina-állomány általában jobban dolgozik, mint a német vagy az európai átlag – tehát nem igaz, hogy nálunk nem fúj a szél. A szélsebességre megadott 2-4 m/s a 10 méteres magasságra vonatkozik. A szélerőművek 150-200 méteres magasságban dolgoznak, ahol a szélsebesség 7-8 m/s.

"A szélenergiával nem számolni nemzetellenes és emberiségellenes döntés"

- véli az Energiaklub. Kérdésünkre, hogy mégis mekkora termelésről mondunk le a szélenergia teljes elengedésével, azt felelték, hogy ha hazánk területén hoztunk volna létre a brandenburgihoz hasonló fajlagos mutatóval (MW/km2) rendelkező szélerőmű-kapacitást, 23 257,5 megawattnyi teljesítmény termelhetné az áramot Magyarországon a mostani körülbelül 325 MW helyett.

Ez a hazánkban jelenleg átlagosnak tekinthető 23 százalékos kapacitásfaktorral számolva közel 47 TWh/év megtermelt villamos energiát jelentene – miközben az éves hazai villamosenergia-igény 2019-ben 40-45 TWh/év volt.

A maradék 10 százalék

Akárhogy is, tíz éven belül tehát el akarjuk érni, hogy a hazai energia csak 10 százaléka származzon károsanyag-kibocsátással járó termelésből. Ezzel feltehetőleg legalább részben a Mátrai Erőműnek ad játékteret a kormány. Mint ismert, a tavaly év elején bejelentett klímastratégia szerint azt az erőműt néhány éven belül széntüzelésűről gáztüzelésűre állítják át, ami kevesebb károsanyag-kibocsátást eredményez, de így sem klímasemleges.

Az Energiaklub szerint ez az átállítás a mostani stratégiába passzol ugyan, de a nemzetközi trendekbe már kevésbé. Európában, mint rámutatnak, a decentralizáció és az energetikai autonomitás a fő irány - utóbbiról azt jegyzik meg, hogy nálunk ez szlogen ugyan, de a tervek láthatóan nem ebbe az irányba mutatnak, az orosz atomenergia és földgáz dominanciája miatt. A karbonsemlegességhez pedig szerintük nem egy rossz hatékonyságú nagyerőmű kell, hanem sok száz jó hatékonyságú hulladékalapú kiserőmű (biogáz).

Ami a legjobban zöldítene, az szinte teljesen kimarad

Hogy károsanyag-kibocsátás nélkül termeljük meg a villamos energiát, az csak az egyik megoldandó feladat. Talán kevésbé van benne a köztudatban, de ugyanilyen fontos lenne az energiatakarékosság, energiahatékonyság fejlesztése - utóbbiakkal viszont érdemben nem számol a stratégia. Ami benne van, az a szöveg szerint is csak "kiegészítő jelleggel" növeli az energiahatékonyságot - itt konkrétan a hatékonyabb fűtési technológia alkalmazásáról (pl. a kazánok hőszivattyúkra cserélése) és nyílászárók cseréjéről van szó.

Ami a legnagyobb energiaspórolást tenné lehetővé, az az épületek felújítása, mélyfelújítása. Ezzel a Nemzeti Helyreállítási Terv egyéb komponensei részben foglalkoznak is, de azok a tervek is csak a középületek energiahatékonyságának növelését célozzák. A stratégia megemlíti, hogy a TOP+ programmal azokat az önkormányzati fenntartású középületeket is energiahatékonyabbá tudják tenni, melyeket a Nemzeti Helyreállítási Terv nem érint.

Ezzel a lakóingatlanok semmire nem mennek, esetükben a dokumentum a 2014-2020 közötti GINOP-ból finanszírozott kedvezményes kamatozású hitelre és az Otthonfelújítási programra mutogat, és megemlíti, hogy az idei évtől elérhetővé válik a KEHOP+-ból finanszírozott újabb kedvezményes hitelkonstrukció. Vagyis, aki energiahatékonyabb lakást akar, az oldja meg magának a korszerűsítést. A stratégia szerint azért járnak el így, mert ha még több pénzt fordítanának az RFF-összegből erre a célra, akkor várhatóan túllépnék a kapacitáskorlátot, ami árfelhajtó hatású lenne, "ezáltal kiszorítva éppen a lakossági célcsoportot a jövőbeni energiahatékonysági célú fejlesztésekből."

A stratégiának nem az energetikai, hanem a Felzárkózó Települések nevű komponense tartalmaz olyan intézkedést, mellyel lakóingatlanokat korszerűsítenek. Itt az a cél, hogy az ország 300 leghátrányosabb helyzetű településén kiválasszanak "átlagosan" 15 ingatlant, és elvégezzék rajtuk az energetikai mélyfelújítást (így a komfort nélküli lakásállomány, mintegy 27 000 ingatlan 17 százalékát vennék kezelésbe).

Ez mindenképpen üdvözlendő lépés, de az így felújítandó épületek száma nagyon kevésnek tűnik. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) még a stratégia első vázlatát véleményezte a telexnek, akkor mutatott rá, hogy a magyarországi épületállomány 75 százaléka elavult. A hazai széndioxid-kibocsátás 36 százalékáért felelnek az épületek, ezen belül a legnagyobb fogyasztó a lakossági szektor, ám a mélyfelújítási ráta 1 százalék alatt marad, pedig a MEHI szerint ezekkel lenne elérhető akár 50 százalék körüli energiamegtakarítás és kibocsátáscsökkentés. Ők úgy számolnak, ahhoz, hogy a közel 4 millió elvault magyar lakást és házat energiatakarékossá tegyük, és így elérjük a klímasemlegességet, mostantól évi 100-130 ezer ingatlan mélyfelújítására volna szükség.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.