„Továbbra is kettősség jellemzi a magyar gazdaságot” – kezdte a sajtótájékoztatót Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója. A fogyasztás támogatja, az ipar és a beruházások viszont hosszú ideje visszahúzzák a teljesítményt. A beruházások már három éve csökkennek, ez idő alatt reálértéken a 2017-es szintre süllyedtek. A vállalatok leginkább a belső és külső kereslet hiánya miatt nem fejlesztenek, ebből a szempontból az elmúlt időszak euróövezeti hangulatindexeinek (BMI, Ifo, Zew) javulása adhat okot némi bizakodásra.
Az orosz-ukrán háborútól és az Egyesült Államok vámpolitikájától továbbra is tarthatnak az európai gazdaságok, ugyanakkor az elmúlt időszakban stabilizálódtak ezek a kockázatok. Az orosz-ukrán háborúban augusztusban, főként a Trump-Putyin találkozó miatt volt egy nagyobb várakozás a tűzszünettel kapcsolatban, de mostanra ez az optimizmus alábbhagyott, és valószínűtlennek tűnik rövidtávon a béke. A vámháborúban pedig legalább már tisztán lehet látni az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti megállapodásnak köszönhetően: 15 százalékos importvám sújtja az európai beszállítókat, ehhez a szinthez kell alkalmazkodniuk.
Fotó: Depositphotos
„Összességében rosszabb helyzetbe került a világ, már ami a szabadkereskedelmet illeti. A cégek is most óvatosan bánnak a munkaerő-felvétellel” – tette hozzá Árokszállási Zoltán. Erre ékes példa az Egyesült Államok, ahol a munkaerőpiac lassulása miatt a jegybank szerepét betöltő Fednek a magasabb infláció ellenére is el kell kezdenie a kamatcsökkentéseket. Magyarországon egyelőre nem látni ennyire drasztikus jeleket, a júliusi munkaerőpiaci adat a korábbi hónapok megtorpanása után kifejezetten kedvező képet mutatott: egy hónap alatt 30 ezerrel bővült a foglalkoztatottak száma.
„Ugyanakkor a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági változások csak 9-12 hónapos késéssel jelenhetnek meg a munkaerő iránti keresletben. Idehaza a demográfiai csökkenés jelenti a legnagyobb kockázatot, miközben a gazdasági növekedésnek is magára kellene találnia” – fogalmazott Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.
Idén mindössze 0,8 százalékkal nőhet a hazai GDP, ami jövőre 2,9 százalékra pöröghet fel. Ez a prognózis nem számol azzal, hogy az európai uniós források ügyében lényeges változás történik 2026-ban – mondta el kérdésünkre Árokszállási Zoltán. A fogyasztás továbbra is támogató lehet, a beruházások már enyhén pozitívan járulhatnak hozzá a GDP-hez, valamint az iparban is érdemi fordulatot várunk. Ez utóbbi nagymértékben összefügg a külső konjunktúra javulásával.
Túl erős a forint?
A magyar kormány augusztus végén jelentette be, hogy november 30-ig meghosszabbították a bizonyos élelmiszerek árát mesterségesen alacsonyabban tartó árrésstopot. „Az intézkedés durván másfél százalékponttal fogja vissza az inflációt, a kiskereskedelmi vállalatoknak viszont az érintett termékkörökben veszteséget jelent. Ezért nyilvánvalóan nem tartható fenn örökké, azt várjuk, hogy a jövő év közepére vezethetik ki. Ekkor teljes valójában megjelenhet az infláció” – tette hozzá Árokszállási Zoltán. Ennek ellenére az MBH azt várja, hogy 2026-ban ismét a Magyar Nemzeti Bank célsávjába, 3,9 százalékra csökkenhet a fogyasztói árindex, az idén várt 4,5 százalékról. Sőt, jövőre lehetnek olyan hónapok, amikor 3 százalék alá is bekacsinthat az éves szintű mutató.
Az infláció csökkenése szempontjából kulcsfontosságú, hogy miként alakulnak a lakosság és a vállalatok várakozásai. A Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint az inflációs érzet szempontjából meghatározó, hogy mit láthatunk a forint árfolyamában. A forint erősödése ugyanis ellentarthat az árak emelkedésének, az alacsonyabb importált infláción keresztül. De talán még fontosabb a várakozások szempontjából, hogy egy viszonylag szűk sávban, kiszámíthatóan mozogjon a hazai fizetőeszköz árfolyama, ne legyenek benne hirtelen gyors föl-le ugrálások.
Az elmúlt napokban kétéves csúcsra erősödött a hazai fizetőeszköz, úgy tűnik, hogy az euró/forint kurzus lecövekelt a 390-es szint környékére, enyhén az alá. Az MBH Bank várakozásai szerint az év végéig megmaradhat ez a relatív erős árfolyam. Azonban nem valószínű, hogy hosszabb távon is ez lesz a helyzet.
Fotó: Depositphotos
„A rendkívül exportorientált magyar gazdaság nem biztos, hogy fundamentálisan sokáig együtt tudna élni ezzel az árfolyammal. Az erős forint fáj a külföldre értékesítő cégeknek, plusz a Magyar Nemzeti Bank is jövőre elkezdheti a kamatcsökkentéseket, a jelenlegi 6,5 százalékos szintről. Úgy vélem, hogy hosszabb távon a 390-400 forint közötti, majd e fölötti euróárfolyam alakulhat ki” – magyarázta Árokszállási Zoltán.
Jelenleg a forintot éppen az MNB monetáris politikája teszi vonzóvá a külföldi befektetők számára. A forint kamatelőnye ugyanis tovább nő azokkal a devizákkal szemben, amelyeknek a jegybankjai csökkentik az irányadó rátát. Ez változhat meg, 2026-tól. Emellett a dollár gyengülése is segíti a forintot, hiszen a befektetői kockázatvállalási étvágy erősödésére utal, amiből a feltörekvő piaci devizák profitálhatnak.
Választási osztogatás: belerokkan a költségvetés?
Nemrég mi is beszámoltunk a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Magyarországot is érintő jelentéséről, amiben a szervezet kifogásolja, hogy az elmúlt években nem valósult meg érdemi hiánycsökkentés, és 2030-ig nem is igazán látszódik az akarat erre vonatkozóan. Árokszállási Zoltán szerint az IMF megállapításának első fele nem feltétlenül igaz, bár azt hozzátette, hogy a költségvetési kiigazítást jelentősen támogatná a gazdasági növekedés beindulása, valamint az állam kamatterheinek csökkenése. Más kérdés persze, hogy a nagyobb növekedést tényleg a hiány csökkentésére használná-e fel a kormány, amely az elmúlt években, főként 2020 előtt, a preciklikus gazdaságpolitikájával már bizonyította ennek az ellenkezőjét.
Az MBH szerint az államháztartás eredményszemléletű hiánya a tavalyi 4,9 százaléknál idén minden bizonnyal alacsonyabb lesz, de meghaladja a költségvetési tervben szereplő, 4,1 százalékos szintet. Az elemzői konszenzus most GDP-arányosan 4,6 százalékos költségvetési deficitet lát reálisnak. Jövőre egyébként, a választási évre fordulva ennél magasabb, 4,8 százalékos szint várható.
„Ez egyáltalán nem kimagasló a régióban, a lengyeleknél, a szlovákoknál és a románoknál is magasabb ez a szint. Igaz ugyanakkor, hogy az államadósság tekintetében már nem állunk ilyen jól, az valóban kimagaslónak számít” – magyarázta Árokszállási Zoltán.
Felmerül a kérdés, hogy a korábban bejelentett vagy belengetett kormányzati programok, az Otthon Start, a szociális hozzájárulási adó esetleges csökkentése, illetve a közszolgálatban dolgozók évi egymillió forintos otthonteremtési támogatása mennyire terhelik meg a költségvetést.
Az MBH kimutatása szerint ezen intézkedések mindegyike a jövő évi hiányt 0,1-0,3 százalékpont közötti mértékben ronthatja. Azonban, mivel például az ÁFA-bevételek szempontjából plusz befolyó összegekkel is számolhat az államkassza, a nettó negatív hatás a költségvetésre ennél mérsékeltebb lehet.
Árokszállási Zoltán szerint, bár sok elemző és intézet kifogásolja a hazai költségvetési folyamatokat, nem valószínű, hogy az S&P Global októberben leminősítené Magyarországot, vagyis rontaná a magyar szuverén államadósság besorolását.
A tét egyébként nem kicsi: bár még az S&P is befektetésre ajánlja Magyarországot, már csak egy szinttel vagyunk a bóvli kategória fölött (jelenleg BBB mínusz a besorolásunk). Árokszállási Zoltán maximum 20 százalék esélyt ad a leminősítésnek, amit mindenképp illene elkerülnie az országnak.
