Kedvezőbb képet mutattak a beruházások a tavalyi év végén, éves bázison már csak 1,7 százalékos volt a visszaesés mértéke a szezonálisan igazított adatok alapján, miközben negyedéves alapon fél éve nem csökken az aktivitás – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfő reggel közzétett adatait Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője.
Regős Gábor pedig a nyers adatot emelte ki, miszerint a negyedik negyedévben a beruházások volumene éves alapon 1,3 százalékkal csökkent, míg negyedéves alapon stagnált. Ez egyrészt a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint azt jelenti, hogy talán már elértük a beruházások mélypontját, másrészt viszont arra is rámutat, hogy
a beruházási volumen nagyon alacsony szinten van, közel ötödével marad el a 2021 átlagos negyedévi volumenétől.
A KSH az első becslés keretében részletes adatokat még nem közöl. Ezek híján Regős úgy véli, az alacsony beruházási volumenhez több tényező együttese vezetett el. Vállalati oldalról a bizonytalan gazdasági környezet, a kereslet (elsősorban is az exportkereslet) hiánya mérsékli a beruházási hajlandóságot. Másrészről a hazánknak járó uniós források jelentős részének visszatartása szintén akadály: ez egyrészt olcsó/ingyenes forrást jelentett, másrészt a cégek hozzászoktak, hogy akkor hajtanak végre beruházást, ha ahhoz érdemi támogatás érhető el, azaz kialakult egyfajta támogatásfüggőség. Ez különösen a gépberuházások esetében köszön vissza, bár erre most konkrét adatot a KSH még nem közölt, de a feldolgozóipart, mint gyengén teljesíti beruházási ágazatot kiemelte. Történt ez a jelentős volumenű állami támogatások ellenére, amelyek ezen ágazatba mennek.
Molnár szerint a feldolgozóipar visszaesése mögött a külső kereslet gyengélkedése húzódik meg, az ágazatban meglévő szabad kapacitások a fejlesztések elhalasztására ösztönzik a vállalatokat, amelyet viszont részben ellensúlyoznak a zajló nagy termelőberuházások.
A másik ágazat, amelyet a KSH kiemelt, mint gyengén teljesítő ágazatot, a közigazgatás volt. Ez pedig a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint rámutat az állami és önkormányzati oldal problémáira: az uniós és a saját források hiánya egyaránt visszahúzza a beruházásokat. Míg az MGFÜ vezető elemzője azt tartotta szükségesnek kiemelni, hogy volatilitás – a tavalyi negyedik negyedéves magas bázis – jellemzi a szektor beruházásait.
Növekedést mutatott ugyanakkor a szállítás, raktározás és az ingatlanügyletek. Mindkét ágazat esetében Molnár szerint szerepe lehetett az alacsony bázisnak, viszont az ingatlanügyletek kapcsán fontos kiemelni a lakáspiac élénkülését is. Ám Regős számára kérdés, hogy a fellendülés tud-e tartós lenni – remélhetőleg igen, hiszen ezek a beruházások jellemzően nem egy negyedévet érintenek. A szállítási szolgáltatásoknál a reptér fejlesztése például egy hosszabb projekt lesz, ez felfelé húzhatja a beruházási volument.
Ez már átvezet a kilátásokhoz.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza abban reménykedik, hogy a következő időszakban remélhetőleg már elmozdulunk a beruházási mélypontról, de arra figyelmeztet, hogy ez korántsem lesz sétagalopp.
Úgy véli ugyanis, a gazdasági környezet talán kedvezőbb mint néhány éve, de a növekedés hiánya és az uniós források visszatartása továbbra is problémát jelent. Vállalati oldalon a választásokhoz kapcsolódó bizonytalanabb időszak nem segít – a vállalkozások egy bizonytalanabb időszakban kevésbé hajlamosak beruházást indítani. A korábbinál alacsonyabb és a héten várhatóan tovább csökkenő kamatszint viszont Regős szerint segíthet a beruházásokon.
Kedden dönt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a 2024 szeptembere óta 6,5 százalékos jegybanki alapkamaról – az elemzők többsége negyedszázalékpontos csökkentést vár. Az Mfor Elemzői Konszenzus eredményéről ebben a cikkben számoltunk be:
Az MGFÜ vezető elemzője pedig amiatt optimista, hogy a vállalati hitelezés a fordulópontjához érkezhetett a tavalyi negyedik negyedévben. Az MNB friss hitelezési felmérése alapján a tavalyi negyedik negyedévben – 2023 második negyedéve óta először – erősödött a vállalati hitelkereslet. A fordulatban érdemi szerepet játszott a Széchenyi Kártya Program kamatcsökkentése október közepétől. Azonban nem ez lehetett az egyetlen tényező, tekintve, hogy az új, nem folyószámla-jellegű szerződéskötéseken belül a negyedik negyedévben a kis- és közepes vállalkozások körében 33-ról 35 százalékra emelkedett a támogatott hitelek aránya, vagyis a piaci alapú hitelezés is élénkülést mutathatott az év végén – véli Molnár. Aki szerint tovább javítja a kilátásokat, hogy a bankok az idei első fél évre vonatkozóan is a hitelkereslet folytatódó élénkülését várják.
A beruházások pozitív fordulatának fennmaradására a gazdasági növekedés dinamizálása miatt mindenképpen szükség van – emlékeztet az MGFÜ vezető elemzője. A szűk keresztmetszetet ugyanakkor szerinte továbbra is a külső kereslet jelenti majd, kedvezőbb kilátások mellett a vállalatok körében tovább erősödhet a beruházási hajlandóság, miközben állami oldalról elsősorban az útépítések, lakossági oldalról pedig a lakásépítések támogathatják a beruházások élénkülését. Összességében azzal számolunk, hogy idén éves szinten már emelkednek majd a beruházások, sőt, kedvezőbb első negyedéves adat esetén akár már az első negyedévben pozitív lehet a beruházások növekedési hozzájárulása – véli Molnár.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
