Az Mfor Elemzői Konszenzus rovatunk elindulása óta most van először igazán nagy esély arra, hogy csökkenti a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. A lapunknak nyilatkozó kilenc szakértőből hét – többen közülük a januári álláspontjukat felülbírálva – arra számít, a jegybank 25 bázispontos csökkentést hajt végre, azaz 6,25 százalékra csökkenti az irányadó kamatot. Ahogy Virovácz Péter, az ING vezető elemzője fogalmazott lapunknak:
„Ha a monetáris politika bingó játék lenne, akkor azt hiszem, most kellene azt kiabálni, hogy »bingó«!”
Meglátása szerint ugyanis a kamatvágás minden egyes összevetője jelen van, minden egyes feltétel mellé odatehetjük, hogy „kipipálva” – közölte a szakértő.
A „renitensek” közül Aradványi Péter, az Equilor vezető elemzője szerint kedden úgy dönt a tanács, hogy most még maradjon a 6,5 százalékos jelenlegi kamatszint, míg Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) annak ellenére kivárásra számít a jegybanktól, hogy ő maga is elismeri, az inflációs folyamatok is kedvezően alakultak, és a monetáris környezet is pozitív irányba változott.
Az MNB utoljára 2024 szeptemberében döntött monetáris lazításról. Az akkori kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Kandrács Csaba alelnök úgy fogalmazott,
„a Monetáris Tanács nem fél huzamosabb ideig fenntartani a jelenlegi kamatszintet”.
Ez a „huzamosabb idő” tehát 16 hónap után a héten nagy valószínűséggel véget ér.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Ha valóban kamatot csökkent a jegybank, az nem lesz meglepő. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a decemberi kamattartást követően megváltozott az MNB kommunikációja, és az „indokolt a szigorú kondíciók fenntartása” fordulatot az „adatvezérelten, ülésről ülésre fogunk dönteni a monetáris politika irányvonaláról” üzenet váltotta fel.
Célsávban a pénzromlási mutató – de meddig?
Márpedig a januári inflációs mutató kellemes meglepetést hozott az elemzőknek is. Mint arról lapunk is beszámolt, az év első hónapjában éves szinten 2,1 százalékkal, havi összevetésben pedig 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak. Már akkori cikkünkben is arról írtunk, az adat megteremti a kamatvágás lehetőségét a Varga Mihály vezette jegybank számára.
Jobbágy Sándor, a Concorde makrogazdasági elemzője azonban rámutatott, az MNB részéről januárban óvatosabb kommentárok érkeztek, míg Virovácz Péter arra is emlékeztetett, a jegybank több ízben kitért arra, figyelik a piaci várakozásokat és
semmiképpen sem szeretnének meglepetést okozni.
Azt már Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza azt tette hozzá, hogy a jegybanki vezetők hangsúlyozták a pénzpiaci stabilitás szempontját, illetve az év eleji átárazásokra fordított különös figyelmet.
Jobbágy Sándor arra mutat rá, a havi adat az elmúlt négy év legalacsonyabb értéke, míg Virovácz Péter mellett Trippon Mariann, a CIB vezető makrogazdasági elemzője is arra hívja fel a figyelmet, a 2,1 százalékos fogyasztóiár-index jóval alacsonyabb az előzetesen a piac által várt 2,4 százalékos konszenzusos értéknél, míg a havi átárazás kissé alulmúlja a 2017-2020 közötti évek átlagát is. A CIB Bank szakértője azért hozzáteszi, a mostani adatnak a hátterében ott van a 2025 eleji magas bázis, az árkorlátozások fenntartása, az inflációkövető áremelések halasztása, illetve a globális élelmiszer- és energiaárak alakulása is.
(A grafikon a cikk közzététele óta frissülhetett.)
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője az inflációs folyamatokat véli a kamatcsökkentés fő lehetőségének. Rámutat, az adat a jegybanki célsáv alsó széle közelébe jutott, sőt
a szakértő februárra 2 százalék alatti értéket vár,
ami álláspontja szerint megnyitja a lehetőséget az „óvatos kamatcsökkentések elkezdésére”.
Szintén leginkább az alacsony inflációs mutatók indokolnák a kamatvágást – fogalmaz feltételes módban Molnár Dániel. Az MGFÜ vezető elemzője is kiemeli, 2019 óta most volt a legkisebb a januári áremelkedés, amely jelzi, hogy nincs árnyomás a gazdaságban. A szakember aláhúzta, sok vállalat csak január-februárban emeli árait, 2025-ben például az éven belüli áremelések 45,5 százaléka januárban, közel 70 százaléka pedig februárig ment végbe.
Valamivel hosszabb időtávra tekint ki pénzromlási előrejelzésében az MBH Elemzési Centrum igazgatója. Árokszállási Zoltán arra számít, legalább év közepéig a 3 százalékos jegybanki cél alatt marad az infláció. Nyártól az árrésstopok kivezetése esetén az élelmiszerinfláció némileg megemelkedhet, ugyanakkor kérdéses, hogy ez megjelenik-e a lakossági várakozásokban – teszi fel a kérdést a szakértő. Ugyanakkor azt jósolja, az index nyár végén, ősz elején ismét meg fogja haladni a 3 százalékos értéket, év végére megint megközelíti a 4 százalékos felső sávszélt, majd becslése szerint a jövő év elején újra át is lépi azt.
Szinte minden elemző kiemelte a szolgáltatások inflációjának kedvező alakulását. Trippon Mariann emlékeztetett, ez az érték januárban havi alapon 0,6 százalék volt, ami Aradványi Péter szerint „a 2017-2020 közötti időszakkal összehasonlítva relatíve magasnak, míg az elmúlt 5 év távlatában mérsékelt üteműnek tekinthető, és utoljára 2019 januárjában alakult alacsonyabb szinten”. Nyeste Orsolya, az Erste makrogazdasági elemzője is azt húzta alá, az az index nagyot lassult januárban, és negyedakkora volt a havi átárazás, mint egy éve ilyenkor.
Regős Gábor viszont a pénzromlási mutatóval kapcsolatos kockázatokra hívja fel lapunk figyelmét. A Gránit Alapkezelő szakembere elsőként az ország kőolajellátásának kérdését hozta fel: egy horvátországi szállítás drágább, mint amennyibe a Barátság olajvezetéken történt, ez pedig rontja a fizetési mérleget, így növeli az inflációt.
Másodsorban a közelgő választásokhoz kapcsolódó fiskális lazítást említi: ez keresleti sokkot okozhat, ami emeli az inflációt. Harmadrészt – sorolja Regős Gábor – kérdés, mi lesz a választások után. Ha az ígéreteket betartják, és folytatódik a fiskális lazítás, az ismét gerjeszti az inflációt, ahogy az is, ha a költségvetést adóemelésekkel kívánják rendbetenni. Dezinflációs hatása lehet viszont a kiadások visszavágásának – fejti ki a szakember.
Szintén a kockázatokra mutat rá az Erste szakembere. Nyeste Orsolya rávilágít, a vállalatok inflációs várakozásai nagyjából visszatértek a Covid-válság előtti szintekre, azonban az erős forint hatásai egyelőre csak mérsékelten jelentek meg a fogyasztói árakban, illetve a lakossági várakozások továbbra is magasak.
Figyelemre méltó kamatelőny
A forint továbbra sem okoz csalódást, az euróval szemben az árfolyam (https://privatbankar.hu/arfolyamok) immár hónapok óta stabilan tartja a 380 forint körüli kurzust, sőt a legutóbbi kamatdöntő ülés óta erősödött is. Történt ez annak ellenére – mutat rá Virovácz Péter –, hogy a piac erre az évre már beárazott egy kamatvágási ciklust.
Jobbágy Sándor szerint sem okozna gondot a pénzpiaci stabilitásnak a kamatcsökkentés. Az Equilor elemzője úgy látja, egy mostani, 25 bázispontos vágás nem lenne meglepetés, „így önmagában a forint szempontjából is semleges lehetne” – véli.
Török Zoltán szerint a forint árfolyamának erősödése támogatja az inflációs cél elérését, és ugyanerre hívja fel a figyelmet Molnár Dániel is. Az MGFÜ szakértője úgy látja, az alacsony pénzromlási mutató mögött az üzemanyagárak mérséklődése mellett az erősödő nemzeti fizetőeszközünk áll.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója is a forint remek teljesítményét emelte ki lapunknak. Árokszállási Zoltán szerint 2026-ban a forint felülteljesít még csökkenő kamatvárakozások mellett is.
„A forint a régiós fizetőeszközöknél is jóval erősebben viselkedett az elmúlt hetekben, így könnyedén elbírja a kamatok mérséklését”
– véli a szakértő.
Már csak azért is, mert – ahogy Regős Gábor emlékeztet – a 16 hónapja fenntartott magyar szigorú monetáris kondíciókkal ellentétben a régiós és nagy jegybankok többsége lazított az elmúlt időszakokban, sőt az eurózóna kivételével idén is várható további vágás.
„Ez azt jelenti, hogy egy 25 bázispontos lazítás után a magyar kamat még mindig érdemben meghaladja a régiós átlagot, még mindig érdemes idehozni a pénzt, még mindig fenn tudja tartani a carry trade az árfolyamot”
– mutat rá a szakértő.
Aradványi Péter is úgy látja, a Fed az idei év első felében még tartani fogja a kamatszintet, majd az év közepén és végén számít egy-egy lazításra. Az EKB esetében nem vár kamatvágást az Equilor szakértője, míg a lengyel alapkamatot kettő-három, a csehet pedig egy alkalommal várja csökkenteni.
Az MGFÜ-nél is azt látják, lefelé tolódtak az amerikai kamatvárakozások, Molnár Dánielék az EKB esetében pedig talán egy, év végi monetáris lazításra látnak esélyt. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fed élén a leköszönő Jerome Powell helyét elfoglaló Kevin Warsh bár megszólalásai alapján a kamatcsökkentés pártján áll, a felmerült személyek közül az ő neve a leginkább „piackomfort”, azaz „180 fokos fordulat nem várható a Fed politikájában”.
A február eldőlt, de mi lesz márciusban?
Januári cikkünkben Virovácz Péter és Török Zoltán is februárra várta az MNB kamatcsökkentési ciklusának kezdetét, és ezt a várakozását mind az ING Bank, mind a Raiffeisen szakértője továbbra is fenntartja, ahogy azt is, hogy márciusban egy újabb, 25 bázispontos lazítás érkezhet.
A CIB banktól Trippon Mariann korábban még a márciusi Inflációs Jelentéshez kötötte a kamatcsökkentést, most azonban úgy látja, „februárban megindulhat a kamatcsökkentési ciklus”, és ha stabil marad a helyzet, akkor márciusban jöhet egy újabb vágás.
Aradványi Péter – ahogy azt korábban jeleztük – az egyik elemző, aki ahogy az elmúlt hónapban, úgy most is kamattartásra számít, azaz az MNB „szigorú irányban okozhat meglepetést”. Ám az Equilornál arra számítanak, „a márciusi kamatcsökkentésre egyértelmű iránymutatást kapunk a jegybanktól”.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója is előrehozta kamatcsökkentési várakozását. Árokszállási Zoltán egy hónapja még úgy vélte, a jegybank megvárja az első 1-2 hónap adatait, majd egy tavaszi és egy nyári lazításra számított. A szakértő most már viszont egyértelmű februári és vélhető márciusi kamatvágást vár.
Jobbágy Sándor a Concorde-tól, illetve Nyeste Orsolya az Erstétől is a korábbi lehetséges első negyedéves kamatcsökkentést konkretizálta februárra, utóbbi szakember pedig márciusra sem zárja ki a monetáris lazítást, ha a döntés nem hat negatívan a forintra.
Ahogy jeleztük, Molnár Dániel a másik szakértő, aki most még kamattartást vár. Az MGFÜ szakértője januárban az idei év egészére várt három, egyenként 25 bázispontos kamatcsökkentést. Most viszont már úgy látja, bár most is fennállnak a kamatvágás feltételei, arra csak „a februári inflációs adatok függvényében, az új előrejelzés publikálásával párhuzamosan kerül majd sor”, azaz a friss Inflációs Jelentés márciusi publikálásakor.
Regős Gábor ugyancsak felülvizsgálta egy hónappal ezelőtti álláspontját. Akkor azt írta, az első kamatvágás „március és június között bármikor bekövetkezhet”, most viszont úgy véli, „a viszonylag magas, 6,5 százalékos kamatot csökkenteni lehet” 25 bázisponttal, sőt a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint is márciusban szintén lehetséges az ugyanekkora monetáris lazítás.
Az Mfor Elemzői Konszenzus korábbi cikkeit ide kattintva olvashatja.
