Európában egyértelműen beköszöntött a koronavírus-járvány második hulláma. A fertőzöttek száma napról-napra növekszik, így mindenki messiásként várja, hogy legyen végre a nyugati sztenderdek szerint jóváhagyott védőoltás. (Az oroszországi és kínai szerek ezeknek az elveknek nem felelnek meg, ugyanis a hírek szerint a tömeges tesztelést nem végezték el a vakcináknál.)
Pedig a gyógyszergyártók és fejlesztőközpontok tucatjai mozdultak rá az oltóanyag kifejlesztésére, és részben állami támogatásokkal óriási összegeket fordítottak a vakcina kifejlesztésére. Ennek megfelelően a hagyományos eljárásrendnél sokkal gyorsabban alkottak szérumokat, amelyeket világszerte több ezer emberen tesztelnek. Miután a politikusok egy része azt sugallja, hogy már csak hetek kérdése az oltások jóváhagyása, a közvélemény is egyre türelmetlenebb, pedig a folyamatok egyes szakértők szerint így is "túlfeszítettek". A Financial Times cikkét követve érdemes tehát megnézni, hogyan működik a rendszer.
Egy lépésre a vakcinától?
A gyógyszerkutatók hiába dolgoznak teljes kapacitással, és az engedélyezést végző hatóságok is az általánosnál sokkal rugalmasabban kezelik a koronavírus elleni oltást, számos nehézség adódik így is. Erre példa, hogy a közelmúltban az egyik legígéretesebb fejlesztési fázisban lévő szer tesztelését felfüggesztették, mert egyes pácienseknél problémákat okozott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint összesen több mint 300 oltóanyagjelölt van: nagyjából 40-et tesztelnek emberen, és ezek közül csak kilenc érte el a végső, úgynevezett harmadik fázist, amelynek pozitív eredményeit követően lehet törzskönyvezni egy gyógyszert vagy oltóanyagot.
A fent említett, kilenc vakcina egyikét az Egyesült Királyságban fejleszti az AstraZeneca az oxfordi egyetemen. A nyugati sajtó emellett rendszeresen beszámolt a Pfizer gyógyszercég lépéseiről, akik a német BioNTech-szel együttműködve dolgoznak, és szintén a harmadik fázisnál tartanak. Ugyanígy nagyon gyakran foglalkoztak a Modernával is, amely az előrehaladott kutatásainak köszönhetően a tőzsde egyik nagy nyertese volt idén.
Nincsenek reflektorfényben, de gőzerővel dolgoznak a kínai cégek is (melyekkel szemben, mint jeleztük van némi szkepszis), a Sinovac Biotech, a CanSino Biologics és a Sinopharm, amelynek két különböző oltóanyaga is van. A versenyben lévők közül a legnagyobb vállalat, az egészségügy mellett számos területen érdekelt amerikai multi, a Johnson & Johnson. A kilencedik célegyenesben lévő fejlesztés pedig oroszokhoz fűződik, a Gamaleya Kutatóintézet vakcinája is a 3. fázisba lépett.
Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, a tehetősebb országok vagy szövetségi rendszerben lévők államok már korábban igyekeztek bebiztosítani, hogy elsőként az ő polgáraik jussanak szerhez. Éppen ezért 100 milliós nagyságrendben kötik le az oltóanyagokat, esetenként pedig dollármilliárdok fizetnek ezért.
Hogyan fognak működni a különböző oltások?
Miután a vírusról egyre több információ lát napvilágot, és az oltásokról is gyakran írnak a lapok, felmerül a hatásmechanizmus kérdése is. A szakértők ennek kapcsán az mondják, hogy az összes lehetséges oltás nagyjából ugyanazt a logikát követi. Olyan fehérjét juttatnak a szervezetbe, amely a koronavírus egy részéhez kapcsolódik, amelyet tüskének neveznek, és az immunrendszert antitestek és vírusirtó sejtek termelésére ösztönzi, így védi ki a fertőzést. Az immunizáló fehérjék testbe juttatásának több tucat lehetséges módja van, és az orvosok a kutatások során szerte a világon különböző megközelítéseket próbálnak ki.
A kínai gyártók által fejlesztett 3. fázisú vakcina például úgynevezett inaktivált vírust használ a test ellenreakciójának kiváltásához. Másképp megfogalmazva hővel elpusztítják a vírust, majd ezt fecskendezik be az emberek szervezetébe. Ez pedig elméletileg kiváltja a helyes immunreakciót, anélkül, hogy az élő vírus súlyos egészségi hatásait megkockáztatnák.
Egy másik megközelítést alkalmaz az AstraZeneca, a J&J, a kínai CanSino és az orosz Gamaleya Kutatóintézet, amelyek egyaránt adenovírust - egy gyakori vírus, amely köhögést és lázat okoz - használnak a vakcinához, és ez a vírus „állítja csatasorba” a Covid ellen is immunizáló fehérjét.
A harmadik utat pedig a Moderna és a Pfizer-BioNTech páros képviseli, ők egyaránt RNS-alapú oltásokat fejlesztenek ki, amelyek a Sars-Cov-2 vírus genetikai kódjának bizonyos részeit használják az immunválasz kiváltására.
Hogyan épülnek fel a vizsgálatok? Mennyire véd majd az oltás?
A 3. fázisú vakcinakísérletek mindegyike úgynevezett eseményalapú, vagyis a vizsgálat csak akkor fejeződik be, amikor az oltott csoport és a kontrollcsoport - amely placebót kap - bizonyos számú tagját megfertőzte a vírus és tüneteket váltott ki. A Moderna például 151 főben határozta meg ezeknek a "pozitív eseményeknek" a számát. Ez azt is jelenti, hogy minél gyakoribb a betegség a populációban a vizsgálat idején, annál gyorsabb az eredmények összegyűjtése. (Arról, hogy miként történik a tesztelés az alanyok körében, lapunk korábbi cikkéből tájékozódhatnak.)
Ugyan a közvélemény általában azt reméli, hogy egy vakcina teljesen megakadályozza a fertőzést, ez az eredmény a gyakorlatban szinte soha nem valósul meg. 100 százalékos védelmet eddig még nem tudtak semmilyen védőoltással elérni más koronavírusok vagy influenza törzsek esetében sem. Ehelyett a fejlesztők most is egy gyakorlatiasabb célt fogalmaztak meg, vagyis azt, hogy a tüneti fertőzéseket megelőzzék. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a koronavírus elleni védőoltás esetén is azt tekintik sikernek, ha megakadályozzák az emberek kórházba kerülését, hogy senki ne kerüljön olyan rossz állapotba, hogy intenzív osztályon kelljen kezelni, és a vírus szövődményei ne okozzanak haláleseteket, mondta el a Financial Timesnak Andrew Pollard, aki az AstraZeneca vizsgálatait vezeti az oxfordi egyetemen. Így az oltás ellenére is azzal érdemes számolni, hogy a koronavírus velünk marad, mert a tünetmentes fertőzés teljes megelőzésére viszonylag kevés esély van.
Nem elég, hogy a vírus vélhetőleg immár velünk marad, az is kellemetlen meglepetés lehet sokak számára, hogy a védőoltás is csak időlegesen fog hatni. A szakemberek úgy vélik, hogy még egy emlékeztető második oltás esetén sem fog hosszútávú védettséget biztosítani, és hasonlóan az influenza elleni szerhez, valószínűleg évente kell kérni annak, aki oltással kerülné el a betegséget.
Mindez azt jelenti, hogy első körben az oltást finanszírozó kormányok számára szükségszerűség a vakcinák beszerzése. Ugyanakkor benne van az is a pakliban, hogy a mostani nagy médiafigyelem után néhány évvel az államok kibújnak a felelősség alól, és az egyénekre bízzák az oltás megszerzését és persze finanszírozását.
Arról nem is beszélve, hogy a WHO Covax nevű kezdeményezése mögött a gazdagabb országok inkább csak ímmel-ámmal vesznek részt. A fenti tervek szerint ugyanis a WHO koordinálta volna a szer beszerzését, és a gazdagabb országok kontójára a fejlődő világnak is juttattak volna. Az USA, az EU, az Egyesült Királyság, Japán, és több más ország azonban úgy döntött, hogy a kezükbe veszik a vakcina megvásárlását, és nem közösködnek a WHO-val. (Ebben a cikkünkben írt arról a laptársunk, hogy az Egyesült Államok mely gyártóktól vásárolt már oltóanyagot.)
Hogy mégsem dőlt be teljesen a Covax, az annak köszönhető, hogy számos jótékonysági szervezet és kormány állt be a kezdeményezés mögé. Az EU vagy épp a Gates család alapítványa is komoly összeget adott, így reális esély van arra, a világ számos országába eljut az oltóanyag. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy ha sikerül kifejleszteni a szert, akkor is még lehetnek nehézségek, korábban a Privátbankár írt például arról, hogy akár a gyártás, akár a logisztika ilyen terület lehet.
