<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Mindenki azt várja, hogy a koronavírus egycsapásra eltűnik, ha lesz ellene védőoltás. A helyzet azonban ennél összetettebb, ráadásul még a vakcinára is várni kell.

Európában egyértelműen beköszöntött a koronavírus-járvány második hulláma. A fertőzöttek száma napról-napra növekszik, így mindenki messiásként várja, hogy legyen végre a nyugati sztenderdek szerint jóváhagyott védőoltás. (Az oroszországi és kínai szerek ezeknek az elveknek nem felelnek meg, ugyanis a hírek szerint a tömeges tesztelést nem végezték el a vakcináknál.)

Pedig a gyógyszergyártók és fejlesztőközpontok tucatjai mozdultak rá az oltóanyag kifejlesztésére, és részben állami támogatásokkal óriási összegeket fordítottak a vakcina kifejlesztésére. Ennek megfelelően a hagyományos eljárásrendnél sokkal gyorsabban alkottak szérumokat, amelyeket világszerte több ezer emberen tesztelnek. Miután a politikusok egy része azt sugallja, hogy már csak hetek kérdése az oltások jóváhagyása, a közvélemény is egyre türelmetlenebb, pedig a folyamatok egyes szakértők szerint így is "túlfeszítettek". A Financial Times cikkét követve érdemes tehát megnézni, hogyan működik a rendszer.

Egy lépésre a vakcinától?

A gyógyszerkutatók hiába dolgoznak teljes kapacitással, és az engedélyezést végző hatóságok is az általánosnál sokkal rugalmasabban kezelik a koronavírus elleni oltást, számos nehézség adódik így is. Erre példa, hogy a közelmúltban az egyik legígéretesebb fejlesztési fázisban lévő szer tesztelését felfüggesztették, mert egyes pácienseknél problémákat okozott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint összesen több mint 300 oltóanyagjelölt van: nagyjából 40-et tesztelnek emberen, és ezek közül csak kilenc érte el a végső, úgynevezett harmadik fázist, amelynek pozitív eredményeit követően lehet törzskönyvezni egy gyógyszert vagy oltóanyagot.

A fent említett, kilenc vakcina egyikét az Egyesült Királyságban fejleszti az AstraZeneca az oxfordi egyetemen. A nyugati sajtó emellett rendszeresen beszámolt a Pfizer gyógyszercég lépéseiről, akik a német BioNTech-szel együttműködve dolgoznak, és szintén a harmadik fázisnál tartanak. Ugyanígy nagyon gyakran foglalkoztak a Modernával is, amely az előrehaladott kutatásainak köszönhetően a tőzsde egyik nagy nyertese volt idén.

Nincsenek reflektorfényben, de gőzerővel dolgoznak a kínai cégek is (melyekkel szemben, mint jeleztük van némi szkepszis), a Sinovac Biotech, a CanSino Biologics és a Sinopharm, amelynek két különböző oltóanyaga is van. A versenyben lévők közül a legnagyobb vállalat, az egészségügy mellett számos területen érdekelt amerikai multi, a Johnson & Johnson. A kilencedik célegyenesben lévő fejlesztés pedig oroszokhoz fűződik, a Gamaleya Kutatóintézet vakcinája is a 3. fázisba lépett.

Ahogy arról korábban többször beszámoltunk, a tehetősebb országok vagy szövetségi rendszerben lévők államok már korábban igyekeztek bebiztosítani, hogy elsőként az ő polgáraik jussanak szerhez. Éppen ezért 100 milliós nagyságrendben kötik le az oltóanyagokat, esetenként pedig dollármilliárdok fizetnek ezért.

Hogyan fognak működni a különböző oltások?

Miután a vírusról egyre több információ lát napvilágot, és az oltásokról is gyakran írnak a lapok, felmerül a hatásmechanizmus kérdése is. A szakértők ennek kapcsán az mondják, hogy az összes lehetséges oltás nagyjából ugyanazt a logikát követi. Olyan fehérjét juttatnak a szervezetbe, amely a koronavírus egy részéhez kapcsolódik, amelyet tüskének neveznek, és az immunrendszert antitestek és vírusirtó sejtek termelésére ösztönzi, így védi ki a fertőzést. Az immunizáló fehérjék testbe juttatásának több tucat lehetséges módja van, és az orvosok a kutatások során szerte a világon különböző megközelítéseket próbálnak ki.

A kínai gyártók által fejlesztett 3. fázisú vakcina például úgynevezett inaktivált vírust használ a test ellenreakciójának kiváltásához. Másképp megfogalmazva hővel elpusztítják a vírust, majd ezt fecskendezik be az emberek szervezetébe. Ez pedig elméletileg kiváltja a helyes immunreakciót, anélkül, hogy az élő vírus súlyos egészségi hatásait megkockáztatnák.

Egy másik megközelítést alkalmaz az AstraZeneca, a J&J, a kínai CanSino és az orosz Gamaleya Kutatóintézet, amelyek egyaránt adenovírust - egy gyakori vírus, amely köhögést és lázat okoz - használnak a vakcinához, és ez a vírus „állítja csatasorba” a Covid ellen is immunizáló fehérjét.

A harmadik utat pedig a Moderna és a Pfizer-BioNTech páros képviseli, ők egyaránt RNS-alapú oltásokat fejlesztenek ki, amelyek a Sars-Cov-2 vírus genetikai kódjának bizonyos részeit használják az immunválasz kiváltására.

Hogyan épülnek fel a vizsgálatok? Mennyire véd majd az oltás?

A 3. fázisú vakcinakísérletek mindegyike úgynevezett eseményalapú, vagyis a vizsgálat csak akkor fejeződik be, amikor az oltott csoport és a kontrollcsoport - amely placebót kap - bizonyos számú tagját megfertőzte a vírus és tüneteket váltott ki. A Moderna például 151 főben határozta meg ezeknek a "pozitív eseményeknek" a számát. Ez azt is jelenti, hogy minél gyakoribb a betegség a populációban a vizsgálat idején, annál gyorsabb az eredmények összegyűjtése. (Arról, hogy miként történik a tesztelés az alanyok körében, lapunk korábbi cikkéből tájékozódhatnak.)


Ugyan a közvélemény általában azt reméli, hogy egy vakcina teljesen megakadályozza a fertőzést, ez az eredmény a gyakorlatban szinte soha nem valósul meg. 100 százalékos védelmet eddig még nem tudtak semmilyen védőoltással elérni más koronavírusok vagy influenza törzsek esetében sem. Ehelyett a fejlesztők most is egy gyakorlatiasabb célt fogalmaztak meg, vagyis azt, hogy a tüneti fertőzéseket megelőzzék. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a koronavírus elleni védőoltás esetén is azt tekintik sikernek, ha megakadályozzák az emberek kórházba kerülését, hogy senki ne kerüljön olyan rossz állapotba, hogy intenzív osztályon kelljen kezelni, és a vírus szövődményei ne okozzanak haláleseteket, mondta el a Financial Timesnak Andrew Pollard, aki az AstraZeneca vizsgálatait vezeti az oxfordi egyetemen. Így az oltás ellenére is azzal érdemes számolni, hogy a koronavírus velünk marad, mert a tünetmentes fertőzés teljes megelőzésére viszonylag kevés esély van.

Nem elég, hogy a vírus vélhetőleg immár velünk marad, az is kellemetlen meglepetés lehet sokak számára, hogy a védőoltás is csak időlegesen fog hatni. A szakemberek úgy vélik, hogy még egy emlékeztető második oltás esetén sem fog hosszútávú védettséget biztosítani, és hasonlóan az influenza elleni szerhez, valószínűleg évente kell kérni annak, aki oltással kerülné el a betegséget.

Mindez azt jelenti, hogy első körben az oltást finanszírozó kormányok számára szükségszerűség a vakcinák beszerzése. Ugyanakkor benne van az is a pakliban, hogy a mostani nagy médiafigyelem után néhány évvel az államok kibújnak a felelősség alól, és az egyénekre bízzák az oltás megszerzését és persze finanszírozását.

Arról nem is beszélve, hogy a WHO Covax nevű kezdeményezése mögött a gazdagabb országok inkább csak ímmel-ámmal vesznek részt. A fenti tervek szerint ugyanis a WHO koordinálta volna a szer beszerzését, és a gazdagabb országok kontójára a fejlődő világnak is juttattak volna. Az USA, az EU, az Egyesült Királyság, Japán, és több más ország azonban úgy döntött, hogy a kezükbe veszik a vakcina megvásárlását, és nem közösködnek a WHO-val. (Ebben a cikkünkben írt arról a laptársunk, hogy az Egyesült Államok mely gyártóktól vásárolt már oltóanyagot.)

Hogy mégsem dőlt be teljesen a Covax, az annak köszönhető, hogy számos jótékonysági szervezet és kormány állt be a kezdeményezés mögé. Az EU vagy épp a Gates család alapítványa is komoly összeget adott, így reális esély van arra, a világ számos országába eljut az oltóanyag. Azt persze érdemes hozzátenni, hogy ha sikerül kifejleszteni a szert, akkor is még lehetnek nehézségek, korábban a Privátbankár írt például arról, hogy akár a gyártás, akár a logisztika ilyen terület lehet.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.