A megbeszélések december 9-én indult hetedik fordulója kevés érdemi előrelépést hozott. Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Washingtonban nyilatkozva egyenesen úgy fogalmazott: nem mennek jól a tárgyalások annyiban, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem lát az atomalkuhoz visszavezető utat.
A teheráni vezetés képviselői ugyanis változtatásokat szorgalmaztak az utóbbi hat tárgyalási forduló során körvonalazódó megállapodáshoz, ami miatt a megbeszélések gyakorlatilag holtpontra jutottak, miközben a nyugati hatalmak figyelmeztettek, hogy kifutnak az időből, tekintettel Irán gyors ütemben haladó nukleáris programjára.
"Nem hónapjaink, inkább csak heteink vannak a megállapodásra" - jelentette ki Enrique Mora, az Európai Unió főtárgyalója, aki egyben az egyeztetéseket is koordinálja. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a megbeszélések még az idén folytatódnak. Egyes tisztségviselők december 27-ét emlegették ezzel összefüggésben.
A mostani szünetet Irán kezdeményezte, miközben a nyugati tárgyalódelegációk eredetileg keddig maradtak volna Bécsben. Mora és más tisztségviselők is arról számoltak be, hogy az iráni követeléseket felvették a meglévő szövegbe tárgyalási alapként, de három európai hatalom kevésbé mutatkozott derűlátónak.
"Történt némi technikai előrelépés az utóbbi 24 órában, de ez csak visszavezet minket a tárgyalások júniusi állásához" - közölték az E3-ak néven emlegetett francia, brit és német tárgyalódelegációk. Közleményükben bosszantónak nevezték a szünetet.
Az egyeztetésen a megállapodás aláírói - az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína mellett - az Egyesült Államok közvetetten vesz részt. Donald Trump volt amerikai elnök 2018-ben egyoldalúan kiléptette országát a megállapodásból, újból bevezette az Irán elleni szankciókat. Teherán ezt követően fokozatosan állította le a szerződésben vállalt kötelezettségei teljesítését. Irán továbbra is e szankciók feloldását tartja a további egyeztetések feltételének.
Az Iráni Atomenergia-szervezet (AEOI) szombaton közleményt adott ki, amelyben visszautasította a vádat, miszerint eltüntette volna a karadzsi központjában felszerelt kamerák felvételeit.
Karadzs Teherántól 50 kilométerre nyugatra található. Egyebek között urándúsító centrifugák alkatrészeit és gyártási alapanyagokat tárolnak az ottani telepen. Irán június 23-án közölte, hogy meghiúsított egy izraeli szabotázsakciót, amelynek a karadzsi létesítmény volt a célpontja, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) által felszerelt ellenőrzőkamerák is megrongálódtak. A NAÜ azután szeptemberben arra panaszkodott, hogy munkatársai nem léphettek be a karadzsi létesítmény egyik épületébe. Irán arra hivatkozott, hogy az az épület nem szerepel megállapodásukban, amely egyébként a nukleáris létesítményekben működő megfigyelőrendszereknek csak a karbantartására terjed ki.
Rafael Mariano Grossi, a NAÜ vezérigazgatója egy interjúban a héten azt mondta: az ENSZ-szervezetnek nagyon korlátozott képe van arról, hogy mi történik a karadzsi létesítményben, ugyanis a kameraképek rossz minőségűek. Még az is lehet, hogy amit látnak, az nem a valóság - tette hozzá.
Egy újabb sajtótájékoztatón pedig kifejezte kétségét afelől, hogy Irán jóhiszemű az ügyben. Mindenesetre az AEOI a héten közölte: lehetővé teszi a NAÜ-nek, hogy ismét kamerákat szereljen fel a létesítményben.
(MTI)
