Az Alkotmánybíróság (Ab) egyhangúlag elutasította a Fővárosi Törvényszék indítványát, amely szerint a Budapestre kirótt szolidaritási hozzájárulás nagysága az Alaptörvénybe ütközik - számolt be a döntésről a hvg.
A lap felidézte: Karácsony Gergely főpolgármester 2023 áprilisában jelentette be, hogy megtagadja a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás befizetését az államkasszába.
Fotó: Mfor/Bánkuti András
A Fővárosi Törvényszék szerint az Alaptörvénybe ütközik az államháztartási törvénynek az a pontja, amely megengedi, hogy az Államkincstár kamatostul beszedje az önkormányzatoktól a be nem fizetett szolidaritási hozzájárulást, az annak kiszámítását szolgáló képlet pedig a helyi önkormányzatok Magyarországon törvénnyel kihirdetett Európai Chartájával ellentétes.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben azt írta az Ab-nak, hogy
„a szolidaritási hozzájárulás fizetésére kötelezett önkormányzatok az országos átlagnál lényegesen kedvezőbb anyagi helyzetben vannak, ezért a kötelező feladatok ellátásának veszélyeztetése nem merülhet fel”.
A nemteljesítés köztartozásnak minősül, és azt az állami adóhatóság adók módjára hajtja be - tette hozzá a miniszter.
Az elutasító határozat indoklása, amely többször hivatkozik a pénzügyminiszter véleményére, a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájából azt idézi, hogy „a helyi önkormányzatok pénzügyi forrásai nem függetleníthetőek a nemzeti gazdaságpolitika által meghatározott keretektől”. Ugyanakkor az Ab nem tartja feladatának azt vizsgálni, hogy „a törvényhozás által biztosított bevételi források megfelelően biztosítják-e a feladatok ellátásának gazdasági feltételeit” - írta a portál az Ab-állásfoglalását idézve.
Az Alkotmánybíróság (Ab) pénteki döntésének indoklása több szempontból is a főváros álláspontját támasztja alá a szolidaritási hozzájárulás kivetésének módja és annak mértéke miatt indított perben. A Magyar Államkincstárral szemben indított per így a bíróságon folytatódik - közölte a fővárosi önkormányzat az MTI szerint.
Ismertetésük szerint igazat adott az Ab a fővárosnak abban, hogy a Magyar Államkincstárnak a fővárost ügyfélként kezelő hatósági eljárásban kellett volna megállapítania az önkormányzatot érintő elvonás mértékét, amellyel szemben adott a jogorvoslat lehetősége. Kiemelték, hogy ez annak tükrében különösen fontos, hogy az Ab szerint a szolidaritási hozzájárulás összegének megállapítása során meg kellett volna vizsgálni, hogy az nem lehetetleníti-e el az önkormányzatot feladatai ellátásában.
Kitértek arra is, hogy az Ab az Állami Számvevőszék (ÁSZ) független jelentéséből azt a következtetést is levonta, hogy a főváros költségvetési gazdálkodása az utóbbi években egyre inkább elnehezült, ám a szolidaritási hozzájárulás mértéke mégis tovább emelkedett. Sőt az Ab abban is a fővárosnak adott igazat, hogy ha az állam több hozzájárulást von el Budapesttől, mint amennyi támogatást ad, akkor az ellentétes lehet az európai Önkormányzati Chartában és az Alaptörvényben biztosított önkormányzati autonómiával - írták.
