Az ellenzéki képviselőnő kérdésére Rétvári Bence államtitkár felelt írásban, aki arra emlékeztetett, hogy az egészségügyi szakdolgozók, védőnők, valamint a nem egészségügyi főiskolai végzettséggel rendelkező egészségügyi dolgozók 2019-2022 között négylépcsős, 72 százalékos béremelésben részesülnek.
A program 2019-ben indult el, az első 8 százalékos béremelésre 2019. július 1-jén került sor, 2020-ban további két lépcsőben emelkedett az egészségügyi szakdolgozók alapbére. Január 1-jén 14 százalékos, míg november 1-jétől újabb 20 százalékos béremelés történt. 2022 januárjától az ápolók fizetése a jelenleginhez képest további 21 százalékkal emelkedik majd, ami az államtitkár értelmezése szerint a 2018-as bérhez viszonyítva 30 százalékos béremelést jelent.
Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke ugyanakkor többször is kritizálta a sajtóban, hogy a kormány rendre a 2018-as bérekhez méri az emelés mértékét, pedig ezt mindig a legutolsó fizetéshez szokták mérni. Így azonban a legutóbbi bérhez képest csak 21 százalékot tesz ki a növekedés. Ezért hiába kommunikálja a Kásler Miklós által vezetett Emberi Erőforrások Minisztériuma azt, hogy jövőre egy ápoló átlagosan a két és félszeresét fogja keresni annak, mint amennyit 2016 előtt keresett, ettől még a szakdolgozói bérek egyre jobban leszakadnak az orvosi bérektől. Arról nem is beszélve, hogy a közalkalmazottiról egészségügyi szolgálati jogviszonyra kellett váltani, az ápolók mintegy 15 százalékának csökkent a bére, havi 10-70 ezer forinttal, ami éves szinten több százezres mínuszt jelenthet.
Rétvári Bence arra is kitért válaszában, hogy a béremelés 85 ezer szakdolgozót érint, aki állami, önkormányzati, vagy egyházi fenntartású egészségügyi intézményben dolgozik és a kormány az ápolói béremelésre 2016-19 között 143 milliárd forintot, 2020-ban 82 milliárdot költött.
A szakdolgozói béremelésen túl 2022. januártól folytatódik az egészségügyi szolgálati jogviszony miatti orvosi béremelési program is. A béremelés egyben hetven év után a hálapénz kivezetésére is megoldást jelent és mértékét jól illusztrálja, hogy januártól egy 30 éves jogviszonnyal rendelkező orvos alapbére a tavalyi bruttó 538 forintról idén bruttó 1 236 ezer forintra nő, 2023-ban pedig 1 794 ezer forint lesz.
Bár a képviselőnő kérdése nem erre vonatkozott, az államtitkár még azt is hozzátette: a 2022-es költségvetésben mintegy 2 844 milliárd forint áll rendelkezésre egészségügyi célokra (ami természetesen nem azonos a bérre fordított összegekkel). Ez közel 1 700 milliárd forinttal magasabb, mint a szocialista kormány által benyújtott utolsó, 2010-es költségvetésben, és mintegy 770 milliárd forinttal magasabb, mint az idei évben biztosított források. Így 2022-re közel két és félszer annyit fordít a kormány az egészségügy működésére, mint 2010-ben.
Így viszont az egészségügyi szakdolgozók talán még kevésbé értik az évekkel ezelőtti béreikhez viszonyított januári fizetésemelést.
