"Nem fog az egyesület véleményt megfogalmazni semmilyen politikával kapcsolatban"
- szögezte le Ürge-Vorsatz Diána a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) hétfőn kezdődött konferenciájának sajtóbeszélgetésén.
A nemzetközi szinten is elismert klímakutató - a CEU és az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkatársa, a HuPCC alapító tagja és az Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferencia társelnöke - rámutatott, ez a fajta politikamentesség az IPCC filozófiája is. A február végén megalakult HuPCC feladata az lesz, hogy összegzi a meglévő szakirodalmat, és azt, hogy a különböző kutatók hogyan értékelik az eddig bevezetett vagy bevezetendő szakpolitikákat, hogy aztán technológia- és szakpolitika-semlegesen tárják a döntéshozók elé, hogy milyen klímaügyi hatásai vannak vagy lehetnek a különböző kormányzati intézkedéseknek, mondta Ürge-Vorsatz.
Azt már a kormány fogja eldönteni, hogy a HuPCC ajánlásai közül mit tart a lehetőségei és a választói vélemények mentén a legmegfelelőbb megoldásnak. A testület kutatói a saját nevükben persze nyilatkozhatnak majd különféle szakpolitikai döntésekről, a HuPCC azonban semleges marad, mondta Ürge-Vorsatz. (Testületi szinten tehát nem fogják véleményezni példának okáért sem a Paks 2 projektet, sem a Mátrai Erőmű széntüzelésűről gáztüzelésűre való átállítását - a szerk.)
Egyelőre nincs meg, ki fogja finanszírozni a testület munkáját, folytatta a HuPCC-konferencia társelnöke, de ezen a területen is ugyanolyan szigorú szabályokat szeretnének bevezetni, mint az IPCC-nél, ahol a kormányok önként támogatják a nemzetközi klímakutató testületet annyival, amennyit gondolnak, utána viszont nem szólhatnak bele a kutatók munkájába. A HuPCC mindenképpen közpénzből szeretne forrást szerezni - így függetlenek lesznek a nagyvállalati behatásoktól - a szerk. - , úgy, hogy a források ne legyenek közvetlen kapcsolatban a kutatási tevékenységükkel. A testület a mindenkori kormánnyal fog együtt dolgozni, és egyik fontos céljuk az lesz, hogy segítsék a kormányzati és önkormányzati döntéshozást, közvetve pedig a gazdasági döntéshozást is, hiszen mára mindenkinek nyilvánvaló lett, hogy a klímahelyzet és a termelés nagyon szorosan összefonódik.
A függetlenségi-finanszírozási kérdéseken túl Ürge-Vorsatz elmondta, miért fontos a ma indult és csütörtökön záruló HuPCC-konferencia. Kiemelte, hogy a klímaváltozás annyira komplex jelenség, hogy a különböző területen tevékenykedő tudósok ezt már nem fogják tudni megoldani, "ha maradnak a saját kis dobozaikban", és a külön szakterületek csakis a saját dolgukkal foglalkoznak.
"Ez nem csak a meteorológia területe. Ez gazdasági, biztonsági, társadalmi kérdés is most már, sőt, a művészeteknek és a teológiának is nagy szerepe lesz a kezelésében"
- mondta Ürge-Vorsatz, amikor a konferencia programjának színességéről beszélt. Azt is kiemelte, hogy a konferencia előadóinál teljesen mindegy, hogy milyen politikai-etikai háttérrel rendelkeznek. "Inkluzivitás, transzparencia, összefogás" - sorolta a fontos hívószavakat.
A sajtóbeszélgetésen ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója vette át a szót, aki arról beszélt, hogy mára sokkal fontosabbá vált a kérdés, hogy az üzleti szféra hogyan működhet együtt a tudományossal? A "business is business" mondástól el kellett jutni addig, hogy most már komplexen kell nézni az üzleti stratégiákat, hogy eljuthassunk a fenntarthatóságért, folytatta. A vállalatvezetőknek a vállalati tevékenységek minden elemét meg kell vizsgálni, tisztában kell lenni azzal, hogy egy cég működésének különböző lépései mennyi emisszióval járnak. Chikán szerint a cégeknél felértékelődött az alkalmazottak közti tudásmegosztás. Mint mondta, ez hatalmas változásokat képes elindítani, hiszen a klímatudatos szemléletet a dolgozók magukkal viszik az otthonaikba, a családjukhoz, így egy nagyvállalat, ha sikeres az efféle szemléletformálásban, akkor háztartások százaira lehet pozitív hatással, így háztartások százai kezdhetik el csökkenteni a karbonylábnyomukat. A tudományos és az üzleti szféra kölcsönösen növelheti egymás hitelességét a lakosság szemében - mondta - az üzleti szféra például megmutathatja a tudományos munka eredményeit annak a gyakorlatba való bevonásával.
Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet (SVKI) igazgatója szerint a klímaváltozás már a 80-as évektől fogva olyan terület, mellyel biztonságpolitikai szemszögből is foglalkoznak. Mint elmondta, a klímaváltozás olyan kulcsszektorokra van egyértelmű negatív hatással, mint a vízellátás, az élelmiszer-ellátás, az energetika, az urbanizáció, a népességnövekedés és a gazdasági fejlődés. Ő arra törekszik, hogy a klímaváltozást mégis megfossza a biztonságpolitikai nézőponttól, mert a biztonság mindig rendkívüli intézkedéseket jelent, ezeket pedig nagyon nehezen viseli a társadalom. Szerinte a klímaváltozásra elsősorban nem biztonsági kérdésként kell tekintenünk, hanem "a normális életünk részévé kell tennünk", és minél több olyan eszközt és intézményt kell létrehoznunk, ami a klímaváltozással szemben hatékony.
Bartholy Judit, az ELTE Természettudományi Kar Meteorológiai Tanszékének vezetője arról beszélt, hogy mennyire fontos tudatosítani az emberekben, mit is jelent pontosan a klímaváltozás, mert sokakban még mindig nem tudatosult, hogy ez egy emberokozta jelenség, és hogy nem csak arról van szó, hogy melegebbek a nyarak, hanem arról is, hogy megváltoznak a tenger- és légáramlatok. Bartholy a média felelősségét emelte ki annak tudatosításában, hogy miért fontos küzdeni a klímaváltozás ellen.
Szekér László, a Passzívház Magyarország Egyesület alapítója arról beszélt, hogy az épületszektorban a klímaváltozás szempontjából a legnagyobb szennyező az elavult épületállomány - de ez rejti a legnagyobb javulási potenciált is. Mint mondta, folyamatosan vannak kedvező lépések ezen a területen, megjelentek a zöld minősítő rendszerek, de még nem történt áttörés a szabályozásokban. Azt reméli, ez a konferencia segít majd az előrelépésben.
A sajtóbeszélgetés végén Ürge-Vorsatz Diána vette vissza a szót, aki kitért arra is, hogy a klímaváltozás milyen negatív pszichés hatásokkal bír az emberekre, említve például a klímaszorongás megjelenését. Ez önmagában is súlyos probléma, de mellé bejött a koronavírus-járvány is, az ilyen feszültségek feldolgozásának, feloldásának szükségessége indokolja azt, hogy a konferencia programjának része egy olyan szekció, mely pszichológus és szociológus előadó bevonásával állt össze, és mely az egyéni, közösségi, lokális szintű válaszadás lehetőségeit kutatja.
