A huszonéves korosztályban alacsonynak mondható a házasodási kedv: a 19-25 éveseknek mindössze 5 százaléka, a 26-29 éveseknek pedig a 31 százaléka él házasságban. A fiatal nők több mint fele, 59 százaléka él párkapcsolatban, a férfiaknak csak a 46 százaléka mondta ezt – derül ki a K&H ifjúsági indexéből.
A 19-29 éves korosztályban markánsan eltérő vélemények születtek a családalapítási körülmények megítélésében, azaz három jól elkülöníthető táborba sorolhatóak a fiatalok. Az érintettek mindössze negyede – 25 százaléka – szerint változott kedvezően a családalapítási helyzet az elmúlt egy évben, míg a fiatalok 37 százaléka szerint rosszabbak lettek a körülmények. Közel ugyanennyien (38 százalék) gondolják úgy, hogy nem igazán volt változás az elmúlt egy évben a családalapítás körülményeit illetően.
A fiatalok ugyanakkor a jövőt pozitívabban látják: 34 százalékuk szerint a következő egy évben javulni fog a helyzet ebből a szempontból. Bár a negatívan gondolkodók aránya soha nem volt még ennyire alacsony, mint jelenleg, 20 százalékuk még mindig úgy érzi, hogy rosszabbak lesznek a körülmények jövőre. A diákok körében jóval nagyobb a pesszimisták aránya, 32 százalékuk számít kedvezőtlenebb helyzetre.
A fiatalok több mint fele, 53 százaléka él még együtt a szüleivel, és ez főleg a 19-25 éves korosztályra, valamint a kisvárosokban élőkre jellemző. A diákok döntő többsége szintén nem hagyta még el a családi fészket: 78 százalékuk él a szülőkkel, míg az aktív keresők közel fele, 43 százalék élvezi a szülői ház kényelmét. A kutatásból az is kiderül, hogy a szülőkkel való kapcsolatot általában pozitívan értékelik a megkérdezettek, a fiatalok több mint fele kifejezetten jónak vagy jónak találja.
Nagyon sok fiatal találta kevésnek azonban a családra fordítható időt. A megkérdezettek mindössze 42 százaléka tud elegendő időt tölteni a családjával, ez az eredmény az utóbbi 2 év legrosszabb értéke. A kisvárosban élők közül viszont az átlagnál többen tudnak elegendőt időt tölteni a családjukkal.
