<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Az állami emlőkön él még mindig az építőipar. Válságban az anyagkereskedelem, kormányzati lökésre számítanak a lakásfejlesztők.

Az építőipari termelés áprilisi teljesítményének adatai megerősítették, hogy az ágazat továbbra is túlzott módon támaszkodik az állami megrendelésekre. A KSH szerint épületeket szinte senki sem akar emelni, a mélyépítés viszont hasít. Az utóbbi területen érintett cégek – köztük sok a NER első vonalához tartozik – sikeresen növelték a rendelésállományukat. Igaz, a tavalyi azonos időszak viszonylag alacsony bázis volt ehhez, akkor még bőven a járvány közepén voltunk és mindenki inkább visszafogta magát.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) a napokban emelkedő teljes éves termelési értéket jósolt idénre: a 2021-es 5400 milliárd forint után 5500 milliárdot. Aggodalmat lehetett azonban kiolvasni a jelentéséből amiatt, hogy az Orbán-kormány együttesen 1100-1200 milliárd forint értékű állami munkákat későbbre halaszt idén és jövőre. Vagyis ennyi pénztől elesik az ágazat. A megszorítási csomag építőipari részének részletei egyelőre nem ismeretesek, de bizonyosan közte lesz az új budai szuperkórház, amire az állami projektcég tavalyi becslése szerint 300 milliárd forintot szántak. Néhány infrastrukturális projekt is áldozatul eshet. 

A vasanyagok is nagyon megdrágultak. Fotó: PREbetonA vasanyagok is nagyon megdrágultak. Fotó: PREbeton

Koji László elnök most nem finomkodott: az állami beruházások hatékonyságának növelését sürgette. Volt még egy fontos javaslata, eszerint 5-6 százalékban kellene maximálni a lakáshitelek kamatát, hogy fenntartsák a lakossági építkezési-felújítási-vásárlási kedvet. Ugyan nem mondta ki, de a szakmában széles körben érzékelhető, hogy a nagy lakásépítési projektek néhány kivételtől eltekintve leálltak vagy erősen akadoznak. A kínálati és a keresleti oldal is új ösztönzőkre vár, olyanokra, amelyek legalább részben csökkentik a negatív hatásokat. Utóbbiakból már Dunát lehet rekeszteni. 

A konzervatív becslések szerint a kivitelezési költségek idén 18-22 százalékkal nőttek tavaly december végéhez képest. Az elmúlt egy évben a tetőfedés, illetve a szigetelés termékkategóriában 20, illetve 40 százalékos volt az áremelkedés, a vasanyagoknál pedig 60 százalékos.

Még mindig nagy a munkaerőhiány, anyaghiányos időszakok nehezítik az életet és megdrágultak a projekthitelek is. A folyamatos alapanyaghiány és a gyártókapacitások szűkössége pedig oda vezetett, hogy az építőanyagok piacán (például acél és fa) hetente változnak az árak, és az alapanyagoknál, a szállítási és munkadíjaknál árcsökkenés egyelőre nem várható. A hipermagas, kedd este már a 403 forintos új euróárfolyam-rekord csak rátesz egy lapáttal, hiszen az importhányad átlagosan 40-50 százalék az anyagoknál, így ez is folyamatosan drágítja a beszerzéseket. 

A lakosság ugyan töretlenül szeretne építkezni (az újHáz Centrum kereskedői hálózat szerint 48 százalék már most is végez ilyen munkákat vagy tervez ilyeneket a közeljövőben), de mindenki a munkák elhúzódásával és további drágulással számol. Néhány ingatlanos szakértő pedig azt pedzegeti, hogy az új lakás vásárlását tervezők jobban teszik, ha kész vagy majdnem kész lakások között válogatnak (ilyenből egyre kevesebb van -  a szerk.), ahelyett, hogy tervasztalról vennének ingatlant, mert a beruházó sok esetben kénytelen hónapokat vagy akár fél-egy évet tolni az átadást. 

Az építőanyag-kereskedelemben is súlyos gondok vannak. Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb gyártó, az olasz hátterű MAPEI a napokban úgynevezett Rendkívüli Kereskedői Konferenciát rendezett, mert akkora a baj. A cég májusi felmérése szerint a szakemberek 95 százaléka számít válságra. Bár a vállalat szerint az ágazat lassulását az év végéig fékezi az otthonteremtési és -felújítási támogatások rendszere, a kedvezőtlen nemzetközi gazdasági folyamatok, az orosz-ukrán háború, a csökkenő önkormányzati beruházások előre vetítik a további visszaesést. 

Viszlát luxusautók!
A MAPEI szerint minden érintett cégnél csökkenteni kell a kiadásokat és a bizonytalanul megtérülő beruházásokat. Ilyenek a luxusautók, utazások, valamint a hosszú megtérülésű beszerzések és a hosszú távú, fedezet nélküli anyagi kötelezettségvállalások, mint a hitelből építés.

Lázárt János új minisztériumának lesz a feladata, hogy átfogó és lehetőleg gyors intézkedéscsomagot tegyen le az asztalra, olyat, amelyben tovább lát idén decembernél és nem elégszik meg az állami beruházások egyszerű rostálásával. (Egyelőre csak azt közölték, hogy közel 1000 beruházást vizsgálnak meg.) Varga Mihálynak pedig az, hogy a finanszírozási háttér megújításával megtámassza a céges és lakossági keresletet. 

Néhány hónapja lapunk már megírta, hogy a legsérülékenyebb építőipari kkv-k a megszűnés vagy a beolvadás között választhatnak. Most a MAPEI első számú vezetője kimondta: 

„A válság lehetőségeket is teremt. Készen kell lenni a felszabaduló piacok kiszolgálására, a jó szakemberek megszerzésére, valamint az esetleges cégfelvásárlásokra, telephely- és eszközvásárlásra.”

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.