„Eddig nem látott pedagógus-béremelés jön. Ha sikerül megállapodni az Európai Unióval, már 2023. január 1-jén 20,8 százalékkal, 2024-ben 25 százalékkal, 2025-ben pedig további 29-30 százalékkal emeljük meg majd a pedagógusok bérét, ami a diplomás átlagbér 80 százaléka lesz, azaz 777 ezer forint” – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy korábbi Kormányinfón.
Bár a pedagógus szakszervezetek legalább 50 százalékos emelést kértek ahhoz, hogy érdemi bérnövekedésről legyen szó, sokan azt is hozzáteszik, hogy a parlamenti képviselők tavasszal megemelt bérét bezzeg nem lépcsőztették.
(Március végén a képviselői minimumbér bruttó 106 ezer forinttal 1 millió 316 ezer forintra nőtt, de többségük illetménye a gyakorlatban a további országgyűlési tisztségeik miatt még ennél is nagyobb mértékben nőtt. Emellett Kövér László házelnök fizetése bruttó 254 ezer forinttal 3,6 millió forintra emelkedett, nyáron pedig Orbán Viktor tiszteletdíja nőtt az addigi 1,5 millióról havi bruttó 3,5 millió forintra, ami mellé további bruttó 1,3 millió forint képviselői tiszteletdíj is jár. De nyáron emelték az államtitkárok és a miniszterek fizetését is. Előbbieknek így közel 150 ezer forinttal több, tehát 2 millió körüli bér jár, utóbbiaknak pedig az új kormány hivatalba lépése óta az eddigi 1,9 millió forint helyett már több mint 2,6 millió forintot keresnek. Ez 33 százalékos emelést jelent, méghozzá egy lépcsőben).
Mások azt is pedzegetik, hogy a nyugdíjak emelésére fordított 650 milliárddal inkább a pedagógusok bérét kellett volna megemelni, amivel a követelésük kétharmada teljesülhetne - lévén a dupla béremelés ezer milliárdba kerülne.
Kunetz szerint fából vaskarika
Nem árt tudni azt sem, hogy a beígért emelések nem a kamatos kamat elve alapján történnek majd, vagyis, nem mindig az előző évhez viszonyítva emelnek majd rendre, hanem három éven keresztül az idei év lesz a bázis.
Kunetz Zsombor egy érdekes párhuzamra is felhívja a figyelmet Facebook-posztjában. Véleménye szerint most ugyanazt a metódust prolongálja a kormány a pedagógusokkal kapcsolatban, mint annál az egészségügyi dolgozói béremelésnél, amit még Cser Ágnes "harcolt ki", és amelynek a végén az egészségügyi bértáblában több olyan összeg is keletkezett, amely a garantált minimálbért sem érte el.
Az egészségügyi szakértő szerint abból a "hatalmas" ápolói béremeléssel, amelyet Cser százszor is beígért, az lett, hogy nincs elég szakdolgozó, és ennek mentén tanár sem lesz.
„Vagy egy összegben kiköhögi a kormány a pedagógusok béremelését, és az egészségügyi szakdolgozókét, vagy nem lesz állam. Oktatás és egészségügy nélkül ugyanis nincs állam! És nem szabad abba belenyugodni, hogy majd szépen lépcsőzetesen, mert nincs lépcső, nézd Cser Ágnest! Ideje visszatenni a kasszába az elpárolgott pénzeket!” – figyelmeztet Kunetz.
Plusz érdekesség, hogy a példa nélküli, az orvosoknál is alkalmazott háromfázisú béremelésnél már az első lépcsőben képes volt a kormány a legkardinálisabb, 60-70 százalékos emelésre.
A pedagógusoknál ez szóba sem jött, ahogy náluk az is más, hogy uniós forrásokból akar a kormány bért emelni. A pedagógusoknál ugye továbbra is a 2014. évi minimálbér, a 101 500 forint a vetítési alap. Hiába követelik a szakszervezetek, hogy térjen vissza a kabinet a bérszámítást illetően az aktuális minimálbérhez, ami idén 200 000 forint, ez nem történik meg. Tény, hogy a 2020-ban bevezetett ágazati szakmai pótlék, ami az alapilletmény 10 százaléka volt, idén 20 százalékra nőtt, amivel a pedagógusok bére 9 százalékkal lett több január 1-től. A két pedagógus szakszervezet (PDSZ, PSZ) szerint viszont további 45 százalékos emelés lenne szükséges, és végre nem a pótlékhoz, hanem az alapilletményhez kellene hozzányúlni.
A számok szintjén
A kormány előrejelzései szerint 2025-ben bruttó 972 ezer forint lesz a diplomás átlagbér, a bruttó 778 ezer forintos bérrel a pedagógusok valóban elérhetnék ennek 80 százalékát. De ha ez meg is valósul, mikor érzik majd a pedagógusok, hogy valódi emelésről van szó?
Bár a 2023-as, első évi emelés elsőre jól hangzik, a jelenlegi inflációs környezetben nagyon keveset jelenthet reálértéken. A jegybank várakozásai szerint ugyanis még jövőre is 11,5-14,5 százalék között lesz az éves infláció, amivel szemben áll majd a 20,8 százalékos emelés. De mivel mindig a jelenlegi alapbér lesz a kiindulási pont, hiába létezik a fent említett úgynevezett ágazati pótlék, már a 20 százalékkal kisebb összeget veszik alapul.
Ezért valódi bérnövekedést a 2024-25-ös emelés jelenthet majd, ha végre nem feltételes módban beszélhetünk a pedagógus bérnövekedésről.
"Kiszámoltam, hogy a 14 évvel ezelőtt szerzett főiskolai végzettségemmel mennyit kapnék 2025-ben. A mostani nettó 207 ezres fizetésem körülbelül 315 ezer forintra emelkedne, ami kicsit messze van a bruttó 777 ezer, azaz nettó 517 800 forintos belengetett átlagfizetéstől" - mondja egy általános iskolai tanár.
Ezért megnéztük, hogyan viszonyulhat egymáshoz a 2025-ös pedagógus béremelés a nemzetgazdasági átlagkeresethez. Az MNB legfrissebb inflációs jelentése szerint a bruttó átlagkereset az idei 16,6-16,9 százalék után 2023-ban 7,5-8,6 százalékkal fog emelkedni, 2024-ben pedig 7,1-8,3 százalékkal. 2025-re 7 százalékot jósolnak.
Mindez azt jelenti, hogy az átlagos bruttó bér (egyszeri jutalmak, prémiumok nélkül) idén 512 095 forintra fog nőni, jövőre ez 553 063 forint, 2024-ben pedig 595 649 forint lesz. 2025-re szintén egy 7 százalékos növekedést feltételezve az átlagos bruttó bér 637 344 forintra jöhet ki.
Így amennyiben Gulyás Gergelynek igaza lesz, akkor tényleg fordulhat a tanárok helyzete – legalábbis a számok szintjén. Az átlagos tanári bér ugyanis a fentiek alapján majdnem 22 százalékkal fogja meghaladni az országos átlagot – ami egyelőre túl szép, hogy igaz legyen. Miközben jelenleg (az idei első hét hónap átlagában) az oktatásban regisztrált átlagos bruttó bér 10,1 százalékkal kevesebb a nemzetgazdasági átlagnál.
