9p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Oroszország szomszédai egyre határozottabban kérik a szövetséges tagállamokat, hogy ismét vezessék be a hosszabb-rövidebb idejű kötelező katonáskodást. Magyarországon ezt hivatalosan csak a szélsőjobboldali szervezetek követelik, de a kormánypártok egyes köreitől sem áll messze ez a gondolat.

Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Európa több országában is növekszik a félelem. Attól tartanak, hogy Putyin nem áll meg és megtámadja valamelyik szomszédját. A katonai költségvetések felhizlalása megkezdődött (bár Washington szerint a NATO-tagoknál nem elég jó tempóban), az európai hadiipari potenciál növeléséről már nyíltan beszélnek az Európai Unióban, de a katonák létszámának ügye csak mostanában, a kifáradóban lévő Ukrajnát és az egyre agresszívabb Oroszországot látva lett egyre hangsúlyosabb.

Hivatásos magyar katonák ismerkednek amerikai hadihajókkal. A sorkatonaság egyelőre nem kötelező nálunk, de a visszaállításához parlamenti döntés kell
Hivatásos magyar katonák ismerkednek amerikai hadihajókkal. A sorkatonaság egyelőre nem kötelező nálunk, de a visszaállításához parlamenti döntés kell
Fotó: MTI

Európán belül jelenleg csak Ausztriában, Dániában, Finnországban, Görögországban, Cipruson, Észtországban, Norvégiában és Svájcban van eltérő időtartamú (általában 6-12 hónapos) kötelező sorkatonai szolgálat. Sok országban vannak kiképző programok, egyes államokban 50 éves korig akár többször, pár hétre ismét behívhatják „szinten tartásra” a férfiakat, s vannak olyanok is, ahol csak felfüggesztették a kötelező jelleget és azt a parlament kérésére az államfő bármikor elrendelheti.

Magyarországon 2004-ben szüntették meg a kötelező sorkatonai szolgálatot és tudomásunk szerint nincs kormányzati szándék a visszaállítására, ugyanakkor az önkéntesek létszámát növelni akarja a kormány, a toborzó kampányok folyamatosak. (A politikai paletta szélsőjobbos résztvevői, főleg a Mi Hazánk követeli a kötelező szolgálat újbóli bevezetését. Ám a kormánypártokban és közvetlen holdudvarukban is voltak már ilyen hangok, ezek időnként felerősödnek – a szerk.) A szaktárca úgy látja, hogy mintegy 30 ezer aktív katonára van szükség, legalább 20 ezer önkéntes tartalékosra és közel 8 ezer honvédelmi alkalmazottra. „Ebből indulunk ki, erre építettük a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot” – fogalmazott még 2021-ben Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

A friss hírek már konkrét lépésekről szólnak több európai országban is. Ukrajnában például 27-ről 25 évre vitték le a katonai szolgálatra behívhatók alsó korhatárát. Dániában most először megkezdték a nők összeírását, majd esetleges besorozását célzó terv megvalósítását és a katonai szolgálati időt is meghosszabbítják. Norvégia a héten jelentette be, hogy növeli a sorállomány lészámát, Lettország és a friss NATO-tag Svédország most vezette be a sorkatonaságot, míg Litvánia már a Krím 2014-es megszállása után nem sokkal, 2015-ben visszaállította ezt a kötelezettséget.

A koppenhágai kormány 2026-tól tenné lehetővé a nők katonai szolgálatát. Egyúttal a napokban közölte, hogy 4-ről 11 hónapra növelik a szolgálati időt, ez a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik. Tavaly 4700-an teljesítettek pár hónapos szolgálatot, negyedrészük nő volt. Az ország 20 000 fős hadseregéből mintegy 9000 a hivatásos katona, írta a BBC

Kötelező katonai szolgálat Európában
(hónapok száma, 2024-ben érvényes adatok szerint)

  • Ausztria           6 (vagy 9 alternatív)
  • Észtország      8-11
  • Finnország      6-12
  • Görögország   9
  • Litvánia           9
  • Moldova         12
  • Norvégia        19
  • Ukrajna          12
  • Oroszország  12
  • Svájc              245 nap kiképzés

Forrás: worldpopulationreview.com

Észtországban minden 18 éven felüli férfinak kötelező a szolgálat, a nőknek ez nem előírás, ők saját maguk eldönthetik, hogy bevonulnak-e egy meghatározott időre vagy sem. A BBC megszólaltatta Kaja Kallas észt kormányfőt, aki arra utalva, hogy a NATO-tagállamok kevesebb mint kétharmada fordítja a GDP 2 százalékát katonai célokra, azt mondta:

„1938-ban egyértelmű volt, hogy háború lesz, ezért az európai országok a hadi kiadásokat megduplázták, de sajnos ez túl későn történt. Nekünk pont ezt kell most tenni, hogy megőrizzük az életmódunkat és a békét Európában”. 

Szerinte a sorozás, illetve az összeírás Oroszország elrettentésének a része, másrészt erősíti a védelmi képességeket, ha Putyin mégis támadna.

„Észtországnak 44 ezer tartalékosa van, ez annyi, mintha Nagy-Britanniának kétmillió ilyen embere lenne. Kétmillió olyan ember, aki kész megvédeni a saját országát és tudják is, hogy mit kell tenni” – fejtegette, egyúttal javasolta a briteknek, hogy ők is vezessék be a sorozást. 

A brit védelmi minisztérium szóvivője kategorikusan kizárta, hogy ilyet terveznének. Közölte egyúttal, hogy idén 50 milliárd fontot költenek a hadseregre, s ezt a pénzt egyszerre több fenyegetés elleni felkészülésre fordítják, egyebek mellett az Ukrajnát ért orosz fenyegetés ellensúlyozására is.

Lengyelországban ugyan nem kötelező a katonai szolgálat, de az államfő a parlament javaslatára azt bármikor elrendelheti. Az összeíráson való részvétel viszont nem megúszható, sőt, az alkalmasságot időről időre egy vizsgálaton ellenőrzik. 2022-ben, alig egy hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után elfogadták a hadsereg bővítéséről szóló törvényt. A mostani közel 110 ezerről 250 ezer főre növekszik majd a létszám, a területvédelmi erők létszáma 50 ezres lesz. A törvény szerint a hadsereg létszámnövelése érdekében bővítik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Ez utóbbi 28 napos tanfolyamból és 11 hónapos kiképzésből áll, s ezt követően az önkéntesek eldönthetik, hogy tartalékosok legyenek-e, vagy hivatásos katonaként szolgáljanak tovább.

Szlovákiában 2006-ban szűnt meg az általános sorkatonai szolgálat, a hadköteles férfiak száma jelenleg mintegy egymillió. A kötelező szolgálat ötlete ott sem népszerű, rengetegen igyekeznek elkerülni azt egy esetleges mozgósítás során. Tavaly februárban például több mint 40 ezren nyújtottak be olyan nyilatkozatot, amelyben elutasítják a rendkívüli katonai szolgálatot. Ez a tavalyi szám 30-szor nagyobb, mint 2022 elején volt, az idei adatok még nem ismertek. Az esetleges mozgósításkor a nyilatkozatot benyújtó személyeket hagyományos katonai szolgálatra nem, csak alternatív szolgálatra, például kórházi kisegítésre és ehhez hasonló feladatokra lehet behívni. 

Romániában a parlament által 2005-ben elfogadott törvény békeidőben felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadseregben kizárólag önként jelentkező hivatásos katonák szolgálnak. A sorkatonai szolgálat kizárólag akkor válik ismét kötelezővé, ha kihirdetik a hadiállapotot, az ostromállapotot vagy általános mozgósítást rendelnek el. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban felerősödött az a politikai szándék, hogy visszaállítsák a sorkatonai szolgálatot. A román hadsereg januárban hivatalba lépett vezérkari főnöke, Vlad Gheorghita a Szabad Európa Rádió román adásának adott interjújában úgy vélekedett: Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, és ha győztesen kerül ki a háborúból, akkor a következő célpontja Moldova lesz. Szerinte ez a lehetőség Romániát is aggodalommal kell, hogy eltöltse, a lakosságnak is fel kell készülnie az esetleges háborúra, be kell vezetni az önkéntes katonai szolgálatot, hogy a 35 év alatti lakosság megtanulhasson lőfegyverrel bánni, nehéz terepen tájékozódni, vagy védekezni egy vegyi támadás hatásai ellen.

A román honvédelmi minisztérium a napokban nyilvános vitára bocsátott egy törvénytervezet, az először teremti meg Románia katonai beavatkozásának jogi lehetőségét az országhatárain kívül veszélyben lévő román állampolgárok védelmére - erről a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár írt a héten. 

Egy februári felmérés szerint azonban a románok többsége ellenzi a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Kétharmaduk szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot külső támadás esetén, de bízik abban, hogy a NATO-tagállamok a segítségükre sietnének. A felmérést a Digi24.ro hírportál rendelte meg az Avantgarde közvélemény-kutató intézettől. A megkérdezettek 58 százaléka ellenezné, 35 százaléka pedig támogatná a 2007-ben megszüntetett sorkatonai szolgálat visszaállítását. A 18 és 35 év közötti korosztálynál az elutasítás aránya 72 százalék volt, a támogatóké pedig 11. Vasile Dincu védelmi miniszter még 2022-ben azt mondta, hogy Románia a következő tíz évben mintegy tízezerrel akarja növelni tartalékosai számát. A védelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott: Romániának több mint 70 ezer hivatásos katonája van, és ezzel "egyike Európa legjelentősebb hadseregeinek".

Szerbiában, amely nem NATO-tag és éppenséggel erős a vezetés oroszbarátsága, éppen 14 éve függesztették fel a kötelező sorkatonaságot. A hadsereg vezérkara azonban idén januárban kezdeményezte ennek visszaállítását. A vezérkar úgy véli: a szerb hadsereg védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni. A vezérkar szerint a kötelező szolgálatnak négy hónapig kellene tartania és leghamarabb 2025-ben vagy 2026-ban lehetne bevezetni.

A velünk is szomszédos Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot. A védelmi miniszter nemrégen belengette, hogy hamarosan három javaslattal állnak elő a kötelező katonai szolgálat időtartamát illetően. Ezeket elküldik a miniszterelnöknek és az elnöknek véleményezésre, majd a miniszterelnökkel tovább egyeztetnek arról, milyen formában és mikor vezetnék be a sorkatonai szolgálatot. Csak azt követően kerülnek nyilvánosságra a tervek, hogy politikai határozat születik róla - tette hozzá a tárcavezető.

A horvát kormány idén februárban kérte fel Ivan Anusic védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot. Andrej Plenkovic miniszterelnök így érvelt:

„Felelősen kell cselekednünk, és nem téli álmot aludnunk akkor, amikor válsággócok vannak mindenütt. Fel kell emelnünk a fejünket, és körülnézni, milyen világ veszi körül Horvátországot"

- mondta, utalva Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek majdnem háborút okoztak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!