Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta Európa több országában is növekszik a félelem. Attól tartanak, hogy Putyin nem áll meg és megtámadja valamelyik szomszédját. A katonai költségvetések felhizlalása megkezdődött (bár Washington szerint a NATO-tagoknál nem elég jó tempóban), az európai hadiipari potenciál növeléséről már nyíltan beszélnek az Európai Unióban, de a katonák létszámának ügye csak mostanában, a kifáradóban lévő Ukrajnát és az egyre agresszívabb Oroszországot látva lett egyre hangsúlyosabb.
Fotó: MTI
Európán belül jelenleg csak Ausztriában, Dániában, Finnországban, Görögországban, Cipruson, Észtországban, Norvégiában és Svájcban van eltérő időtartamú (általában 6-12 hónapos) kötelező sorkatonai szolgálat. Sok országban vannak kiképző programok, egyes államokban 50 éves korig akár többször, pár hétre ismét behívhatják „szinten tartásra” a férfiakat, s vannak olyanok is, ahol csak felfüggesztették a kötelező jelleget és azt a parlament kérésére az államfő bármikor elrendelheti.
Magyarországon 2004-ben szüntették meg a kötelező sorkatonai szolgálatot és tudomásunk szerint nincs kormányzati szándék a visszaállítására, ugyanakkor az önkéntesek létszámát növelni akarja a kormány, a toborzó kampányok folyamatosak. (A politikai paletta szélsőjobbos résztvevői, főleg a Mi Hazánk követeli a kötelező szolgálat újbóli bevezetését. Ám a kormánypártokban és közvetlen holdudvarukban is voltak már ilyen hangok, ezek időnként felerősödnek – a szerk.) A szaktárca úgy látja, hogy mintegy 30 ezer aktív katonára van szükség, legalább 20 ezer önkéntes tartalékosra és közel 8 ezer honvédelmi alkalmazottra. „Ebből indulunk ki, erre építettük a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot” – fogalmazott még 2021-ben Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
A friss hírek már konkrét lépésekről szólnak több európai országban is. Ukrajnában például 27-ről 25 évre vitték le a katonai szolgálatra behívhatók alsó korhatárát. Dániában most először megkezdték a nők összeírását, majd esetleges besorozását célzó terv megvalósítását és a katonai szolgálati időt is meghosszabbítják. Norvégia a héten jelentette be, hogy növeli a sorállomány lészámát, Lettország és a friss NATO-tag Svédország most vezette be a sorkatonaságot, míg Litvánia már a Krím 2014-es megszállása után nem sokkal, 2015-ben visszaállította ezt a kötelezettséget.
A koppenhágai kormány 2026-tól tenné lehetővé a nők katonai szolgálatát. Egyúttal a napokban közölte, hogy 4-ről 11 hónapra növelik a szolgálati időt, ez a férfiakra és a nőkre egyaránt vonatkozik. Tavaly 4700-an teljesítettek pár hónapos szolgálatot, negyedrészük nő volt. Az ország 20 000 fős hadseregéből mintegy 9000 a hivatásos katona, írta a BBC.
Kötelező katonai szolgálat Európában
(hónapok száma, 2024-ben érvényes adatok szerint)
- Ausztria 6 (vagy 9 alternatív)
- Észtország 8-11
- Finnország 6-12
- Görögország 9
- Litvánia 9
- Moldova 12
- Norvégia 19
- Ukrajna 12
- Oroszország 12
- Svájc 245 nap kiképzés
Forrás: worldpopulationreview.com
Észtországban minden 18 éven felüli férfinak kötelező a szolgálat, a nőknek ez nem előírás, ők saját maguk eldönthetik, hogy bevonulnak-e egy meghatározott időre vagy sem. A BBC megszólaltatta Kaja Kallas észt kormányfőt, aki arra utalva, hogy a NATO-tagállamok kevesebb mint kétharmada fordítja a GDP 2 százalékát katonai célokra, azt mondta:
„1938-ban egyértelmű volt, hogy háború lesz, ezért az európai országok a hadi kiadásokat megduplázták, de sajnos ez túl későn történt. Nekünk pont ezt kell most tenni, hogy megőrizzük az életmódunkat és a békét Európában”.
Szerinte a sorozás, illetve az összeírás Oroszország elrettentésének a része, másrészt erősíti a védelmi képességeket, ha Putyin mégis támadna.
„Észtországnak 44 ezer tartalékosa van, ez annyi, mintha Nagy-Britanniának kétmillió ilyen embere lenne. Kétmillió olyan ember, aki kész megvédeni a saját országát és tudják is, hogy mit kell tenni” – fejtegette, egyúttal javasolta a briteknek, hogy ők is vezessék be a sorozást.
A brit védelmi minisztérium szóvivője kategorikusan kizárta, hogy ilyet terveznének. Közölte egyúttal, hogy idén 50 milliárd fontot költenek a hadseregre, s ezt a pénzt egyszerre több fenyegetés elleni felkészülésre fordítják, egyebek mellett az Ukrajnát ért orosz fenyegetés ellensúlyozására is.
Lengyelországban ugyan nem kötelező a katonai szolgálat, de az államfő a parlament javaslatára azt bármikor elrendelheti. Az összeíráson való részvétel viszont nem megúszható, sőt, az alkalmasságot időről időre egy vizsgálaton ellenőrzik. 2022-ben, alig egy hónappal az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után elfogadták a hadsereg bővítéséről szóló törvényt. A mostani közel 110 ezerről 250 ezer főre növekszik majd a létszám, a területvédelmi erők létszáma 50 ezres lesz. A törvény szerint a hadsereg létszámnövelése érdekében bővítik a tartalékosok továbbképzési lehetőségeit, és bevezetik az önkéntes katonai alapszolgálatot. Ez utóbbi 28 napos tanfolyamból és 11 hónapos kiképzésből áll, s ezt követően az önkéntesek eldönthetik, hogy tartalékosok legyenek-e, vagy hivatásos katonaként szolgáljanak tovább.
Szlovákiában 2006-ban szűnt meg az általános sorkatonai szolgálat, a hadköteles férfiak száma jelenleg mintegy egymillió. A kötelező szolgálat ötlete ott sem népszerű, rengetegen igyekeznek elkerülni azt egy esetleges mozgósítás során. Tavaly februárban például több mint 40 ezren nyújtottak be olyan nyilatkozatot, amelyben elutasítják a rendkívüli katonai szolgálatot. Ez a tavalyi szám 30-szor nagyobb, mint 2022 elején volt, az idei adatok még nem ismertek. Az esetleges mozgósításkor a nyilatkozatot benyújtó személyeket hagyományos katonai szolgálatra nem, csak alternatív szolgálatra, például kórházi kisegítésre és ehhez hasonló feladatokra lehet behívni.
Romániában a parlament által 2005-ben elfogadott törvény békeidőben felfüggesztette a kötelező sorkatonai szolgálatot, a hadseregben kizárólag önként jelentkező hivatásos katonák szolgálnak. A sorkatonai szolgálat kizárólag akkor válik ismét kötelezővé, ha kihirdetik a hadiállapotot, az ostromállapotot vagy általános mozgósítást rendelnek el. Ugyanakkor az elmúlt hónapokban felerősödött az a politikai szándék, hogy visszaállítsák a sorkatonai szolgálatot. A román hadsereg januárban hivatalba lépett vezérkari főnöke, Vlad Gheorghita a Szabad Európa Rádió román adásának adott interjújában úgy vélekedett: Oroszország nem fog megállni Ukrajnánál, és ha győztesen kerül ki a háborúból, akkor a következő célpontja Moldova lesz. Szerinte ez a lehetőség Romániát is aggodalommal kell, hogy eltöltse, a lakosságnak is fel kell készülnie az esetleges háborúra, be kell vezetni az önkéntes katonai szolgálatot, hogy a 35 év alatti lakosság megtanulhasson lőfegyverrel bánni, nehéz terepen tájékozódni, vagy védekezni egy vegyi támadás hatásai ellen.
A román honvédelmi minisztérium a napokban nyilvános vitára bocsátott egy törvénytervezet, az először teremti meg Románia katonai beavatkozásának jogi lehetőségét az országhatárain kívül veszélyben lévő román állampolgárok védelmére - erről a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Privátbankár írt a héten.
Egy februári felmérés szerint azonban a románok többsége ellenzi a sorkatonai szolgálat visszaállítását. Kétharmaduk szerint a hadsereg nem lenne képes megvédeni az országot külső támadás esetén, de bízik abban, hogy a NATO-tagállamok a segítségükre sietnének. A felmérést a Digi24.ro hírportál rendelte meg az Avantgarde közvélemény-kutató intézettől. A megkérdezettek 58 százaléka ellenezné, 35 százaléka pedig támogatná a 2007-ben megszüntetett sorkatonai szolgálat visszaállítását. A 18 és 35 év közötti korosztálynál az elutasítás aránya 72 százalék volt, a támogatóké pedig 11. Vasile Dincu védelmi miniszter még 2022-ben azt mondta, hogy Románia a következő tíz évben mintegy tízezerrel akarja növelni tartalékosai számát. A védelmi miniszter korábban úgy nyilatkozott: Romániának több mint 70 ezer hivatásos katonája van, és ezzel "egyike Európa legjelentősebb hadseregeinek".
Szerbiában, amely nem NATO-tag és éppenséggel erős a vezetés oroszbarátsága, éppen 14 éve függesztették fel a kötelező sorkatonaságot. A hadsereg vezérkara azonban idén januárban kezdeményezte ennek visszaállítását. A vezérkar úgy véli: a szerb hadsereg védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni. A vezérkar szerint a kötelező szolgálatnak négy hónapig kellene tartania és leghamarabb 2025-ben vagy 2026-ban lehetne bevezetni.
A velünk is szomszédos Horvátországban 2008-ban törölték el a kötelező katonai szolgálatot. A védelmi miniszter nemrégen belengette, hogy hamarosan három javaslattal állnak elő a kötelező katonai szolgálat időtartamát illetően. Ezeket elküldik a miniszterelnöknek és az elnöknek véleményezésre, majd a miniszterelnökkel tovább egyeztetnek arról, milyen formában és mikor vezetnék be a sorkatonai szolgálatot. Csak azt követően kerülnek nyilvánosságra a tervek, hogy politikai határozat születik róla - tette hozzá a tárcavezető.
A horvát kormány idén februárban kérte fel Ivan Anusic védelmi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot. Andrej Plenkovic miniszterelnök így érvelt:
„Felelősen kell cselekednünk, és nem téli álmot aludnunk akkor, amikor válsággócok vannak mindenütt. Fel kell emelnünk a fejünket, és körülnézni, milyen világ veszi körül Horvátországot"
- mondta, utalva Oroszország Ukrajna elleni agressziójára, az izraeli-palesztin konfliktusra és arra, hogy Koszovóban az újabb feszültségek majdnem háborút okoztak.
