Valójában a magyar adófizetők állják a rezsivédelem költségeinek több mint harmadát, ebből is elég jelentős tételnek tűnik az uniós minimumnál bőven magasabb jövedékiadó-emelésből rezsivédelemre szánt összeg. Mint arról korábban többször beszámoltunk, Magyarország a forint romlása miatt évek óta nem teljesíti azt az uniós elvárást, hogy a jövedéki adó mértéke érje el 95-ös oktánszámú benzin esetében a 35,9 eurócentet, gázolaj esetében pedig a 33 eurócentet. A tavaszi adócsomagban azután egy egységes, 32 forint 55 filléres emelést fogadott el a parlament kormánypárti többsége, így a jövedéki adó mértéke (az uniós irányelvben előírt, október első munkanapján érvényes árfolyammal számolva) benzinnél 13 forint 4 fillérrel, gázolaj esetében pedig 14 forint 66 fillérrel haladja meg az uniós minimumszintet.
„Egyelőre azt vizsgáljuk, hogy a Rezsivédelmi Alap jövő évi forrásai elegendőek-e, s hogyha többletforrásokat kell bevonni, akkor erre természetesen a jövedéki adó is szolgálhat forrásként” – válaszolta a Népszava újságírójának kérdésére Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a tavalyi utolsó, november 30-i Kormányinfón, ami azt jelenti, hogy ez a túladóztatás, ha úgy tetszik, megszorítás lesz a rezsivédelmi kiadások fedezete.
Megnéztük, a tavaly tavasszal elfogadott, 2024-es költségvetési törvény a büdzsé közvetlen bevételeiből, azaz
a magánszemélyektől és vállalkozásoktól beszedett adóbevételekből 483 milliárd forintot irányít át rezsivédelemre
A Rezsivédelmi Alap központi támogatása címen. A „könyvelés” másik lába is megvan, ez a tétel ugyanis utóbbinak a bevételi oldalán jelenik meg ugyanezzel a címmel. És ez nem is jelentéktelen összeg. Rezsivédelemre ugyanis idén összesen 1341 milliárd forintot szántak a kormánypártok, ebből a legnagyobb tétel az energiaágazat befizetései címen beszedendő különadó (513,6 milliárd), és ennél alig kevesebb az adónkból ide irányított összeg. Harmadik helyen – utcahosszal lemaradva – a bányajáradék áll 192 milliárdos bevételi előirányzattal.
Arra most nem térünk ki, hogy az energiacégek, távközlési cégek vagy légitársaságok különadójából származó összegeket mennyiben a fogyasztók fizetik meg. Indokolt, és normálisan működő piacgazdaságban elfogadott, hogy egy adóemelést a vállalkozás legalább részben továbbhárít a vevőire.
Ami viszont a fenti ábrából szembeötlő, hogy
amit idén rezsivédelemre szánunk, annak több mint harmada, 36 százaléka a lakossági és vállalkozási adóbevételekből származik.
Tehát amikor Kovács Jóska megkapja a nettó fizetését, melyből levonták a személyi jövedelemadót, amikor Szabó Marika néni a pénztárnál kifizeti a huszonöt deka parizer áfát is tartalmazó ellenértékét, vagy épp Nagy Pista a benzinkútnál áfával és jövedéki adóval együtt kifizeti a tizenöt éves családi Suzuki teletankolását, akkor abból a pénzből nem kevés rezsivédelemre megy.
Nem véletlenül kérdeztük meg az idei első Kormányinfón, hogy jövedéki adóból mekkora összeg fog a Rezsivédelmi Alapba befolyni. Gulyás Gergely pontos adatot nem mondott, a kancelláriaminiszter szerint
„néhány milliárd, talán 10-15 milliárd forint lehet”.
Nem kétséges, hogy az uniós minimumszintnél magasabb jövedékiadó-emelés egy megszorítás. Enélkül a Rezsivédelmi Alap nagy valószínűséggel nem jutna hozzá ahhoz a pénzhez, ami szükséges a szent tehénként kezelt rezsicsökkentés fenntartásához. A büdzsé ugyanis ebből kompenzálja az energiaszolgáltatót az elfogyasztott energia fogyasztói árának és beszerzési árának különbözete miatt. Adóemelés nélkül pedig ugyanezt a villany- és gázszámláinkban kellene kifizetnünk.
Csakhogy míg eddig a befizetéseket a nagy cégek teljesítették, ezt a pénzt az Orbán-kormány most már közvetlenül az adózók, az autósok pénztárcájából emeli ki. És nem Brüsszel miatt.
