Dr. Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvost épp akkor értük el, mikor a másnapi központi ellenőrzésre készült a rendelőjében.
„Azt gondolom, ennél azért fontosabb dolgok is lennének, mint az engedélyeink ellenőrzése. Mert ha amiatt jönnének, hogy esetleg felmérjék az eszközeinket, mert szeretnének támogatni minket, vagy megkérdeznék, hogy mivel tudnák a prevenciós munkánkat segíteni, annak nagyon örülnék” – feleli arra a kérdésre, mi a véleménye Pintér Sándor döntéséről.
Véleménye szerint azért is fura az intézkedés, mert az egykori ÁNTSZ-nél (most Nemzeti Népegészségügyi Központnál) az engedélyezésekkel foglalkozó osztályon található minden háziorvosi rendelő és az ott dolgozó nővérek dokumentumai, ha pedig bármi változás történik, azt mindig be kell jelenteniük.
„Így igazából csak át kéne menniük az egyik irodából a másikba, hogy ezt megnézzék, és nem azt keresgélni, hogy van-e a háziorvosi rendelőkben szék vagy asztal. Az pedig nyilvánvaló, hogy például az infúzió lejáratát folyamatosan ellenőrzik az asszisztensnők, ez a normál munka része. Vagy az EKG-t kétévente elvisszük szakszervízbe, vagy ha elromlik a vérnyomásmérő, akkor intézkedünk. Nonszensz ezeken stresszelni a háziorvosokat, ahelyett, hogy megköszönték volna azt a munkát, amit a Covid alatt az egész háziorvosi rendszer végzett” – jelenti ki Dr. Mangó Gabriella.
A gyöngyösi háziorvos szerint ő Pintér Sándor helyében rengeteg ennél jóval érdemibb és kardinálisabb tennivalót végezne el az egészségügyben.
Például biztosan fontosabb lenne „baci-kommandót” felállítania a kórházakban, ahol a látogatási idő után mintát vennének a padlóról, az ágykeretről, az ablakpárkányról, mert elképesztően magas a kórházi fertőzöttség.
Ezen kívül az összes érintett beteg pelenkájába is belenézetne, mert ötből háromnál cserélni kéne. Vagy jóval több figyelmet fordítana a betegápolás minőségére, hogy ne adjanak ki úgy beteget a kórházból, hogy tele van felfekvéssel, amit egyetlen szóval sem említenek a zárójelentések, majd rá egy hónapra belehal vérmérgezésbe.
„Nem tudom mi jelentősége van ezeknek az ellenőrzéseknek, de ez is plusz kiadás. Azzal is foglalkozhatnának, hogy megemelik a közfinanszírozásunkat, vagy az öt éve változatlan háziorvosi elszámoláson is változtathatnának, hiszen pont emelkednek a rezsidíjaink. De nagyon örülnék, ha lenne olyan EKG-m, amiről fel tudnék 12 csatornás felvételeket telepíteni a számítógépemre, de akkor már örülnék egy olyan számítógépnek, ami tárolni is tudná ezeket. Úgyhogy annak örülnék, ha az állam inkább azzal foglalkozna, hogy mindebből jobban kivenné a részét” – teszi hozzá a doktornő.
Adminisztrációs ellenőrzés helyett ötpontos javaslat
„Jelenlegi tudásunk szerint az adminisztrációt fogják átnézni, hogy az engedélyeink rendben vannak-e, az EKG-készülékek tanúsítványa rendelkezésre áll-e. Véleményem szerint természetes, hogy ellenőrzik ezeket, de önmagában az adminisztráció ellenőrzésétől nem lesz jobb az ellátás” – vélekedik hasonlóan Eörsi Dániel budapesti háziorvos is lapunk megkeresésére.
A szintén felnőtt háziorvosi praxisban dolgozó Eörsi Dániel szerint tehát nincs gond az adminisztratív környezet ellenőrzésével, hiszen ez történik minden közfeladatot ellátó intézménynél is, csakhogy emellett szükség lenne további központi intézkedésekre is. Hogy mégis mikre gondol?
„A magyar háziorvosi alapellátás teljesítménye maximum elégségesre értékelhető (mondjuk én szívem szerint megbuktatnám ezt a gyereket, mert felkészültsége, hagyományai, társadalmi beágyazottsága és anyagi lehetőségei alapján sokkal többre lenne képes). Mindez azért is érdekes, mert eközben az OECD országai között Magyarországon van a negyedik a negyedik legtöbb orvos-beteg találkozás – fejtette ki augusztus elején bővebben is a Válaszonline-hu-n a véleményét a változtatások mibenlétéről.
Nevezetesen szerinte ezekkel az újításokkal lehetne a háziorvosi rendszert megreformálni, és nem ilyen jellegű ellenőrzésekkel:
- Gyorsan ki kellene építeni egy országos-megyei-járási szinteket tartalmazó, valódi jogosultságokkal rendelkező szakmai vezetői rendszert
- Valódi teljesítményfinanszírozásra lenne szükség, mert jelenleg az alapellátási dolgozók bére 98 százalékban az életkoruktól és a praxis méretétől függ, tehát semmi nem ösztönöz a hatékony ellátásra
- A lakosság folyamatos, tömegkommunikációs tájékoztatása két dologról: melyek a sürgősségi ellátást igénylő állapotok, illetve melyek a népegészségügyi szempontból javasolt szűrővizsgálatok
- A „praxis” fogalmának újragondolása
- Down-regulation: az alapellátás működését értelmetlenül terhelő jogszabályok és szakmai gyakorlatok tisztázása, a felesleges kanyarok levágása.
Az országos ellenőrzési akcióban megvizsgálják a rendelők működtetéséhez szükséges szerződéseket, engedélyeket. Az ellátóhelyek felszereltségét, az ott dolgozók szakmai végzettségéről szóló igazolásokat, valamint egészségügyi alkalmassági vizsgálataikról igazoló dokumentumokat. De az is csekkolják, hogy az előírásnak megfelelően kezelik-e a veszélyes hulladékot, milyen gyakran szállíttatják el azokat a rendelőből. Még az orvostechnikai eszközök rendszeres műszaki felülvizsgálatának jegyzőkönyveit is elkérik, és az ellenőrzés idejére az orvos kocsijában lévő sürgősségi táskát is be kell vinni a rendelőbe, hogy a tartalmát át tudják vizsgálni.
A Népszava úgy tudja, hogy mindezt azért rendelték el, mert az egészségügyet felügyelő tárcához bejelentést érkezett, hogy egyes praxisokban nincs működő EKG készülék.
