Kivételes hónap volt a szeptember az idén, ami a fizetések alakulását illeti. Bő egy év után az inflációval korrigált átlagkeresetek, azaz a reálbérek végre kikászálódtak a negatív tartományból. Igaz, a szeptemberi 1,7 százalékos emelkedés nem túl acélos. Ráadásul az év első kilenc hónapjában 22 százalékos volt az átlagos infláció, ehhez azonban mindössze 14,1 százalékos nettóbér-emelkedés társult. Vagyis közel 8 százalékos volt a reálbércsökkenés.
Ez visszavetette a vásárlóerőt, ami pedig jól látható az idei kiskereskedelmi statisztikákon. Hiába mentek pluszba szeptemberben a reálbérek, abban a hónapban több mint 7 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, ami lényegében a mennyiségi eladásokat jelenti. Szerdán pedig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette az októberi adatokat, amelyek még mindig hanyatlásról tanúskodnak. Éves szinten 6,5 százalékkal csökkent a forgalom volumene, havi összevetésben pedig 0,3 százalékkal.
A különböző üzlettípusokat nézve a következő volt a helyzet az év tizedik hónapjában:
- Az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 1,9 százalékkal kisebb lett. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 1,5, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,1 százalékkal mérséklődött.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 5,1 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,2 százalékkal nőtt, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,4, a használtcikk-üzletekben 7,9, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 8,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 13, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 15 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
- Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 21,1 százalékkal lett alacsonyabb az előző év azonos időszakáénál.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 8,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 2,3 százalékkal mérséklődött.
A részletes októberi adatokból tehát az látszik, hogy az élelmiszerek és a nem élelmiszerek forgalma az átlagnál kisebb mértékben csökkent, míg a netes kereskedelemben valamivel nagyobb volt a hanyatlás. A teljes szektor forgalmának visszaesésében viszont az üzemanyagok játszották a főszerepet. Ebben szerepet játszik, hogy a múlt év októberében még érvényben volt a 480 forintos üzemanyagárat biztosító ársapka, így akkor jóval nagyobb volt a fogyasztás.
Tízhavi mérleg
Érdemes megnézni azt is, hogyan alakult a "kiskereskedelmi olló" az év első tíz hónapjában, azaz a mennyiségi eladásokhoz képest az összegszerű forgalom mekkora volt. A különbség továbbra is hatalmas.
Január és október között 14 992 milliárd forint folyt be az kiskereskedelmi szereplők kasszájába, majdnem 9 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor a forgalom volumene ugyanennyivel - 9 százalékkal - esett vissza. Ez azt jelenti, hogy 9 százalékkal nagyobb összegért 9 százalékkal kevesebbet vásároltak a magyarok. Ez egyébként minimális javulást jelent a korábbi hónapokhoz képest, amikor a forgalom értékének 10 százalékos növekedése 10 százalékos volumencsökkenéssel párosult.
A két oldal közötti jelentős különbség nem meglepetés. A háztartások eleve sokkal óvatosabbak az elmúlt időszakban látott drasztikus áremelkedések miatt. Elhalasztották a nagyobb bevásárlásokat, egy részük felélte a tartalékait. Bár a reálbérek várhatóan növekedést mutatnak a következő időszakban, ez várhatóan nem jelent majd hirtelen javulást a kiskereskedelemben.
Erre utaltak a kiskereskedelmi adatokról szóló kommentárjukban a szakértők is. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője azt írta:
Továbbra is bukdácsol a kilábalás, pedig szeptembertől az inflációval korrigált keresetváltozás előjele ismét pozitívvá vált, ami fontos támasza lehet a majdani felívelésnek. A kedvező kihatásokat hátráltathatja, hogy a bérek újbóli, tényleges emelkedése főként januártól esedékes, így valójában onnantól éreztetheti hatását a volumenek változása. Az üzemanyagár-stop okozta rendkívül magas tavalyi bázis a decemberi és januári hónappal esik ki, ezért hamarosan éles javulást láthatunk a headline forgalmi adatokban. Várakozásunk szerint a kiskereskedelmi forgalom éves változása legkorábban decemberben, legvalószínűbben januárban térhet vissza a pozitív tartományba.
Kollégája, Virovácz Péter, az ING vezető elemzője pedig közölte:
A részleteket nézve komoly változást nem látunk a kiskereskedelem szerkezetében, ugyanakkor némi meglepetés azért így is akad. Az élelmiszerüzletek forgalmának volumene havi alapon 0,1 százalékkal zsugorodott szeptemberhez képest, vagyis nem tudott fennmaradni az előző hónapban látott csekély növekedés sem. Hiába csökkennek tehát általánosságban az élelmiszerárak, a fogyasztók továbbra is meglehetősen visszafogottak, amit magyarázhat, hogy a reálbérek vásárlóereje továbbra is a 2020-as szinteknek megfelelő. Ezzel szemben némileg meglepő látni, hogy havi alapon nőtt a nem élelmiszerüzletek forgalma októberben. Ugyanakkor a 0,5 százalékos hó/hó növekedés jelentős része a használtcikk-üzletek bővülő forgalmának köszönhető, valamint a ruházati cikkeket árusító boltoknak. Ezt leszámítva továbbra is inkább csökkenő és gyengülő teljesítményt láthatunk. Ahol azonban komolyabb forgalmi változásra lehetett volna számítani, az az üzemanyag-kiskereskedelem. A jelentősen csökkenő árak ellenére azonban mindösszesen 0,3 százalékkal nőtt a gépjármű-üzemanyag forgalom havi alapon. Az októberi kiskereskedelmi teljesítmény is jól jelzi, hogy önmagában a reálbérek növekedése csak egy statisztikai változás és attól, hogy egy évet követően a mutató pozitívba váltott, még nem változik meg a háztartások viselkedése és általános anyagi helyzete.
Az ING-s szakember szerint összességében tehát továbbra sem látható olyan javulás a kiskereskedelem egyes szegmenseiben, amiről elmondható lenne, hogy egy trendszerű és tartós kilábalás jeleit mutatja.
A vártnál gyengébb kezdés a negyedik negyedévben arra utal, hogy a szektor előtt hosszú és fájdalmas út áll, mire képes lesz ledolgozni az elvesztegetett éveket. Hiszen nem szabad elfelejteni, hogy a jelenlegi kiskereskedelmi forgalom volumene a 2020-ban látott átlagos teljesítménynek felel meg - mondta Virovácz Péter.
A következő hónapokban is folytatódik majd a reálbérek növekedése, ez vélhetően még nem fordul át a fogyasztás dinamikus bővülésébe. A háztartások elsősorban a tartozásaikat csökkentik, a tartalékait feltöltik majd, mielőtt beindulna a fogyasztás. Erre utal az is, hogy a fogyasztói bizalom továbbra is közel 10 éves mélypontján tartózkodik. Először tehát a fogyasztói bizalomnak kell helyreállnia ahhoz, hogy a lakosság érdemben elkezdje a fogyasztás növelését. Éppen ezért a növekvő vásárlóerő reálgazdasági hatásait várhatóan majd csak 2024 folyamán látjuk tükröződni a kiskereskedelmi adatokban.
