Gyorsvasút épül a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a budapesti belváros között – jelentette be látszólag minden előzmény nélkül Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden. A Telex cikke kiemeli, hogy a jelenlegi vasúti hálózatba ágyazódó vonal a Nyugati pályaudvart kötné össze a reptérrel, úgy, hogy a reptéri mellékág Kőbánya-Kispest vasútállomásnál csatlakozna be.
A fejlesztés koncessziós formában valósul majd meg, azaz a kivitelezőnek kell rá forrást találnia. Nagy megemlítette azt is, hogy a körülbelül egymilliárd euró értékű beruházásra logikus lépés lenne kínai kivitelezőt találni, hiszen már most is dolgoznak együtt kínaiakkal, méghozzá a Budapest-Belgrád-vasútvonalon.
A miniszter bejelentése indoklásában arról is beszélt: az elmúlt időszakban jelentősen megnövekedett a Magyarországra érkező repülőutas-forgalom, amely indokolttá teszi a fejlesztést. A 2024-es évben például 17,6 millió utast regisztráltak.
Fotó: Depositphotos
„A személyforgalom is dinamikusan növekszik, 2030-ra pedig meghaladja 20 millió főt a várakozások szerint, de már tavalyelőtt is meghaladta a 2019-es, járvány előtti csúcsot”– mondta el a miniszter. Kiemelte, hogy egy reptéri gyorsvasút kiépítése jót tenne mind a turizmusnak, mind a kereskedelemnek, mind pedig a gazdaságnak. Véleménye szerint ugyanis nagy utasforgalmú repülőterek esetében elengedhetetlen a kötöttpályás elérés megoldása.
„Az nem jelent hosszú távon megoldást, hogy újabb és újabb terminálokat építenek, miközben az utasokat taxikkal vagy nappali és éjszakai buszokkal próbálják visszajuttatni a városba” – hangsúlyozta.
Nagy Márton kijelentette, hogy a projekt előkészítési szakaszban van, amely 1-1,5 évet vehet igénybe. Nem valószínű tehát, hogy a közeljövőben elkészül a ferihegyi gyorsvasút.
Mi az a reptéri gyorsvasút, mi a funkciója, és hogyan valósulhat meg?
A reptéri gyorsvasút lényege, hogy egy – általában nemzetközi – repülőteret úgy köt össze egy város központjával, hogy az utazás ne vegyen igénybe fél óránál többet. A gyorsvasút ötlete időről időre felmerül a magyar kormányzat részéről is. Annál is inkább, mivel a fejlesztés úgy hiányzik Budapestről, hogy közben sok, nemzetközi reptérrel rendelkező nagyvárosban már régóta van ilyen. Többek között Párizs, Róma, Milánó, Frankfurt és Brüsszel, de még Trieszt is rendelkezik hasonló létesítménnyel. Azt is lehet mondani, hogy a legtöbb nyugat-európai nagyvárosban jár repülőtéri gyorsvasút. Igaz, hozzá kell tenni azt is, hogy a közép- és kelet-európai térségben csak Trieszt rendelkezik ilyennel, a környező államok közül pedig maximum a nyugati szomszéd fővárosa, Bécs sorolható ide a CAT-vonatok miatt. Másik oldalról azonban több fejlődő országbeli repülőtérre is jár ilyen vonat. Ez még egy érv lehet a kínai beruházó mellett a kormány számára, hiszen Vietnámnak például Peking épített ilyen típusú vasutat.
Budapest tehát úttörő lenne a térségben, amennyiben tényleg itt épülne először reptéri gyorsvasút. Az ötlet kormányzati részről komolyan először 2024-ben került elő, méghozzá Hszi Csin-ping budapesti látogatása során.
Minisztériumi szinten azonban már 2016-ban, ötletként pedig az 1970-es években felmerült ez a projekt. Sőt, 2017-ben egy államtitkár arról beszélt, hogy a gyorsvasutat össze kellene kötni a Budapest-Belgrád-vasútvonal projektjével. Ebből végül nem lett semmi, de ez is utal arra, miért nevezte Nagy Márton „logikusnak” a kínai opciót.
Egy másik ötletnek is van kínai szála: ez alapján a Keleti pályaudvarról indultak volna vadonatúj szerelvények, kifejezetten a reptérre. Azaz ez egy teljesen különálló, új projekt lett volna a magyar vasúthálózaton belül.
Most azonban a fent felvázolt két elképzelés egyfajta ötvözete látszik befutónak. Az ötlet szerint új nyomvonal csak Kőbánya-Kispest és a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között jöhet majd létre, amihez – a Telex hivatkozott cikke szerint – más vonalak csatlakoznának be. Így a Nyugati Pályaudvarról, mint végpontról Zugló, Kőbánya-alsó (Liget tér), illetve Kőbánya-Kispest érintésével mennének a vonatok a reptérre.
Összességében tehát egy hibrid megoldás látszik körvonalazódni, amely ötvözi a magyar elképzeléseket, a korábbi, kínai ötletekkel, hiszen esélyesen kínai beruházó valósítja meg azokat. Azt nem látni előre, mikor utazhatunk vonattal Budapestről a reptérre. Abból, hogy egyelőre az előkészítési szakasznak is az elején járnak, illetve, hogy kínai beruházó kaphatja a projektet, levonhatunk néhány következtetést. Hiszen a szintén Kínával közösen épülő Budapest-Belgrád-vasútvonal csúszásban van ugyan, de az jó eséllyel hamarosan elkészül. Minden bizonnyal tehát, ha a kormány komolyan gondolja, akkor a ferihegyi gyorsvasút meg fog épülni, de arra ne számítsunk, hogy egyhamar, hogy utazhatunk is rajta.
Miért nincsen gyorsvasút jelenleg a magyar fővárosban?
Annak, hogy egyelőre nem jár gyorsvasút Budapesten, számos oka van. Egyrészt, a Budapest-Cegléd-vasútvonalnak van ugyan „Ferihegy” nevű megállója, az mégsem érinti közvetlenül magát a repülőteret. Ezért egy reptéri vonal megépítése, vagy integrálása jelentős összegeket igénylő beruházás lenne. A projektre szerencsétlenül hatott a köztes helyzet is, miszerint vonat nem közlekedik ugyan közvetlenül Ferihegyre, de a lassabb, és így vele szemben versenyképtelen buszjáratok mégis érintik azt. Mivel a repülőtér tömegközlekedéssel és taxival elérhető, illetve, mivel viszonylag közel fekszik Budapest belvárosához (összehasonlításként: Luton közel egy „pákozdnyi”, azaz mintegy 50 kilométernyi távolságra van Londontól), így nem volt a politikát nyomás alá helyező kereslet erre a beruházásra. Főleg, mivel Liszt Ferenc repülőtér forgalma elmarad a gyorsvasúttal rendelkező nyugat-európai, pláne ázsiai, nagyvárosokétól.
A szocializmus évei alatt tervek ugyan léteztek, de nem volt prioritás a Ferihegy és Budapest összekötése, vagy akár magának a reptérnek a bővítése és fejlesztése sem.
A beruházás korábbi megvalósulásának gyakorlati akadályai is voltak. A repülőtér közvetlen vasúti bekötéséhez új nyomvonalat kell építeni, ami telekfelvásárlást, környezetvédelmi engedélyeket és a meglévő infrastruktúrával való összehangolást igényel. A magyar vasúti közlekedés nem éppen a gyorsaságáról híres – ennek fájdalmas aktualitást adnak a múlt hétvégén, a balatoni vonalon lezajlott események – így egy nagysebességű reptéri gyorsvasút integrálása a meglévő rendszerbe, szintén komoly feladat lenne.
Mindemellett azt is számba kell venni, hogy – a fentebb leírt régiós állapotokra tekintettel – irreális elvárás lenne számonkérni Budapesten a gyorsvasút hiányát.
A reptéri gyorsvasút építésének eddigi elmaradásáért tehát a magas költségek, a priorizálás hiánya, valamint a politikai és tervezési lassúság okolható, illetve az, hogy Ferihegy viszonylag közel fekszik Budapesthez, és más módokon is elérhető.
Azonban, ahogyan arról Nagy Márton is beszélt, a 21. században nem fenntartható, hogy egy nagy utasforgalmú repülőtér ne legyen könnyen és gyorsan elérhető kötöttpályás közlekedéssel. A kormány tehát maga is felismerte ennek szükségességét, és minden bizonnyal lépéseket tesz majd ebbe az irányba. Ezzel pedig a Kínával való szorosabb gazdasági kapcsolatok felé is lépnek.
