Szakértők szerint az emberek reprodukciós képessége drámai állapotban van. Nem csak a nők, de a férfiak meddősége is egyre gyakoribb. Jelenleg a teherbeesés elmaradásáért 40-40 százalékban felelős mindkét nem, a maradék 20 százalék pedig ismeretlen okból következik be. Nem elég, hogy a férfiaknak negyven évvel ezelőtt dupla annyi spermiumuk volt, azaz a maiak úgynevezett spermadeficittel élnek, a koronavírus-járvány erre még rá is tett egy lapáttal.
Legutóbb a Study Finds kongatta meg a vészharangot azzal, hogy a Texasi Egyetem kutatói megtalálták a magyarázatot arra, miért panaszkodnak gyakran a koronavírussal fertőzött férfiak nemi szervi fájdalomra, és miért csökken a tesztoszteron-szintjük. A kutatók bizonyítékot találtak arra, hogy a SARS-CoV-2 eljut a herékig is, és az ottani szöveteket is megfertőzi. Korábban a Reproduction számolt be arról, hogy a nemi hormonok rendellenes szintjét és a sperma minőségének romlását figyelték meg a betegeknél a COVID-19 gyógyulása alatt és után. Azt is kimutatták, hogy a férfi reproduktív rendszerre hatással lehetnek a vírusfertőzés kezelésére használt gyógyszerek is, ezért a tudósok azt javasolják, sürgősen nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy a koronavírus mit okoz a herékben, a reprodukciós képességben, vagy hogy szexuális úton átadható-e a betegség.
Magyarországon a LabMagister az egyetlen olyan férfi termékenységi mutatókat vizsgáló orvosdiagnosztikai labor, amely a rutin spermavizsgálaton lényegesen túlmutató diagnosztikai portfolióval rendelkezik, s amely mindennapjai közé bekerült a koronavírus férfiakra gyakorolt hatásának vizsgálata is.
„Sajnos mi is kongatjuk a vészharangot, hogy messzire jusson a hangja: a spermiumok száma, alakja és mobilitása világszerte rohamosan csökken. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által prognosztizált adatok ugyanis nagyon elgondolkodtatóak, a romlási tendencia miatt lehet, hogy harminc év múlva a természetes úton való fogantatás ritkaságszámba fog menni” – mondja Mikus Endre, az androgológiai szaklabor ügyvezetője.
A magyarországi, utolsó öt év statisztikáját figyelve egyértelmű ez a negatív tendencia. A szakember szerint sokat elárul az is, hogy hazánkban ma száz spermadonornak jelentkező férfiból jó, ha egy megfelel …
„De további aggodalomra ad okot, hogy a nemzetközi szakirodalmi adatok alapján a COVID-19 fertőzésből felépült férfiak spermiumképe lényegesen rosszabb, mint a fertőzésen át nem esetteké. Azt reméljük, ez a romlás csak átmeneti, s időben felismerve a folyamat megfelelő szakorvosi felügyelet mellett visszafordítható” – hangsúlyozza az ügyvezető, aki szerint a férfimeddőség területén az utóbbi hónapokban az egyik legtöbbet vizsgált kérdés úgy szól, hogy csökkenhetnek-e a COVID-19 fertőzésen átesettek spermaparaméterei?
Az biztos, hogy a külföldi publikációkból is az derül ki, hogy a középsúlyos és a súlyos fertőzésen magas lázzal átesetteknél – pontosan a test hőmérsékletnövekedése, akár a bizonyos citokinvihar folytán - nagyobb esély van a spermiumtermelés zavarára. Továbbá a vírus, a gyulladásos immunreakció kiváltásán keresztül, károsíthatja a herékben a spermiumtermelődési és spermiumérési folyamatot.
Ezen túl azt is megfigyelték, hogy egyes COVID-19 fertőzésen átesett férfiak hormonháztartása felborult, és a férfi nemi hormonok termelése lecsökkent, s ezek a változások negatívan hathatnak a vírusfertőzésen átesett személyek nemzőképességére.
„A babát tervezőknek tehát érdemes egy férfi termékenyítő potenciált vizsgáló átfogó szűrést végeztetniük, hogy eltérés esetén minél hamarabb juthassanak szakorvosi ellátáshoz” – javasolja Mikus Endre.
A COVID-19 utóhatásaira irányuló vizsgálatok mellett speciális kóroki feltáró analíziseket is végeznek a férfiakon a LabMagisterben. Számos lehetséges meddőségi problémaforrás mellett vizsgálják, hogy a spermium képes-e tapadni a petesejthez; alkalmas-e a petesejtbe való behatolásra, vagy hogy az örökítő anyag, a DNS nem töredezett-e. A férfi meddőséghez vezető krónikus ivarszervi gyulladások okainak feltárására célzott vizsgálatokat végeznek, hogy megbízható, mérhető információkat adjanak a termékenyítő potenciálról, vagy a szabad gyökök esetleges károsító hatásáról.
2021 szeptemberében pedig elindul az új típusú laborvizsgálatokkal, adott esetben COVID T sejtes immunitás és neutralizáló antitest szűréssel kiegészített andrológiai/urológiai szakrendelésük is.
Azok a külföldi publikációk mindenesetre megnyugtatóak, miszerint legalább az oltások nem okoznak eltérést a férfiak ondószerkezetében. Izraeli kutatók mesterséges megtermékenyítési programban résztvevő, 43 férfitől gyűjtöttek ondómintákat, akiknél oltás után sem változtak statisztikailag jelentős mértékben a termékenységi mutatók. A Journal of de Medical Association (JAMA) pedig arról számol be, hogy a Miami Egyetem által szervezett vizsgálatban 45, 18-50 éves önkéntes vett részt. A kiindulási időpontban, majd a követési időszakban vett ondómintáknál vizsgálták a térfogatot, a spermium-koncentrációt, a spermiumok mozgásképességét és az összes mozgásképes spermiumszámot. A résztvevők két oltásban részesültek és a második mintát a második oltás után 70-86 nappal adták le, s a vizsgálat egyik ondó jellemző esetében sem mutatott statisztikailag jelentős eltérést az oltások után.
