Az euró szerdán 391,30 forint, és volt 391,50 is, de egyértelműen az MNB csütörtök kora délutáni kamatdöntésekor kezdődött gyengülni a forint. A bankok bankja száz bázispontos kamatcsökkentést lépett (az alapkamat így 9,0 százalék), ami nem nagy meglepetés, de pontenciális forintgyengítő tényező. Az elemzők vagy ennyire, vagy 75 bázispontra számítottak.
A külpiacoktól függ most a forint ereje?
Nem változott a jegybanki közlemény fő üzenete, az elemzők továbbra is 6-7 százalék közötti kamatszintet várnak az első félév végére – idézi laptárunk, a Privátnbankár a piaci eseményekről szóló részletes cikkében az írja az Equilor szakértőit. A száz bázispontos kamatvágás hatására az euró/forint fontos ellenállási zóna fölé emelkedett, amely az elmúlt hetekben 389-390 között rendre visszafordította az emelkedést. Még kérdéses, hogy az ellenállás áttörése szignifikáns-e, de amennyiben az lesz, a következő fontosabb szint 395-nél adódhat.
Meghatározó lesz a márciusi inflációs jelentés, amelynek alapján a jegybank iránymutatást adhat majd a kamatcsökkentések folytatását illetően. A második negyedévtől a dezinfláció kifulladása és az áremelkedés beragadása, valamint a világ vezető jegybankjainak változó kamatpályája masszívan lassíthatja a hazai kamatcsökkentések ütemét is – véli az Erste bank elemzője, Nagy János.
A lazább monetáris politikához új kihívások társulhatnak, tartós enyhülést a külső környezet javulása hozhat – emelte ki a kamatdöntés kapcsán Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója.
Nagy kérdés, hogy a forint is egy gyengébb pályára áll-e. A monetáris politikai intézkedések egyelőre nem támogatóak az erősebb forint szempontjából. Így egyre inkább a külső hatások fogják meghatározni a hazai eszközök kockázati felárát a szakember szerint.
