Idén a második negyedévében a fejlesztések volumene az egy évvel korábbi, a Covid19-járvány által leginkább érintett időszakhoz képest 10,8 százalékkal bővült. Elsősorban a feldolgozóiparban és a szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozások gépberuházásai növelték a teljesítményt. A beruházások szezonálisan kiigazított tárgyidőszaki volumene az előző negyedévhez viszonyítva 3,6 százalékkal emelkedett, kismértékben meghaladta a 2019. III. negyedévben mért eddigi legmagasabb szintjét - jelentette a KSH.
Bár előzetesen sokan úgy gondolták, hogy az építési beruházások fogják meghatározni a teljes nemzetgazdaság beruházási trendjeit, ez nem így történt. Ez a részterület ugyanis csak kis mértékben, mintegy 2,3 százalékkal nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké viszont kiugróan, mintegy 7,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. A gép- és berendezésberuházások számottevő emelkedésének köszönhetően a beruházások szezonálisan kiigazított volumene meghaladta korábbi legmagasabb, 2019. III. negyedévi szintjét is.
A gépek és berendezések előretörése mögött részben a kedvező finanszírozási lehetőségek állnak. A vállalatok célzott hitelfelvétele növekedőben van és több szektorban állami támogatások is elérhetők. Ugyanakkor 2020 második negyedéve a járvány és a korlátozások kiteljesedésének az ideje volt, a visszaesés miatt alacsony lett a bázis, amihez képest most növekedést mértek.
A beruházási tevékenységnél a teljesítményérték 57 százalékát képviselő építési beruházásoké 3,2, a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben, 24 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül a belföldi gyártású és az importált gépek volumene egyaránt jelentősen emelkedett.
A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene – a 2020 II. negyedévétől kezdődött visszaesés óta először – számottevően gyarapodott (13 százalékkal), ebben többek között szerepet játszott a járvány miatt ideiglenesen leállított projektek újbóli elindítása is. A KSH azonban nem hallgatja el, hogy a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegében stagnáltak (+0,2 százalék). A központi szervek növelték, a helyi önkormányzatok csökkentették beruházásaikat a bázisidőszakhoz képest.
A beruházások volumene a legtöbb nemzetgazdasági ágban bővült. A nemzetgazdasági beruházások 26 százalékát adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a II. negyedévben 11 százalékkal nőttek, így ez a terület a legnagyobb mértékben, 2,8 százalékponttal járult hozzá a beruházások volumennövekedéséhez. Szinte mindegyik alágban emelkedett a teljesítmény, köztük a nagy súlyú járműgyártásban és az élelmiszeriparban is, viszont a legnagyobb súlyú villamos berendezés gyártása területén csökkenést mértek.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 17 százalékát megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye a II. negyedévben mérsékelten, 4,3 százalékkal nőtt. Miközben a lakásépítések csökkentették, az üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) növelték a volumenváltozást. Itt arról van szó, hogy bizonyos irodai és raktárberuházások éppen ebben a második negyedévben fejeződtek be, növelve ezzel a beruházási értéket.
Kilóg a mezőgazdaság
Kilóg a sorból a mezőgazdaság, ennek a szektornak a beruházási teljesítménye ismét jelentősen, 7,5 százalékkal elmaradt a bázistól, ez a terület kismértékben, 0,4 százalékponttal visszafogta a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozását. A visszaeséshez hozzájárultak az állattenyésztéssel foglalkozó nagyvállalatok mérsékelt fejlesztései is.
A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévekben tapasztalt csökkenés után ismét nőtt (14 százalékkal), a kedvező teljesítmény mögött főleg közúttal és vasúttal kapcsolatos állami fejlesztések álltak. Szintén jelentős mértékben, 2,3 százalékponttal növelte a nemzetgazdaság beruházásiteljesítmény-változását a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztrált 49 százalékos volumennövekedés. Itt kiugróan bővültek a kiskereskedelem (azon belül elsősorban az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem) tárgyidőszaki fejlesztései.
A művészet, szórakoztatás, szabad idő nemzetgazdasági ág jelentősen, 2,2 százalékponttal növelte a beruházások volumenváltozását, mivel fejlesztései mintegy 2/3-dal bővültek. A tornaterem- és tanuszoda-építések mellett gyógyfürdőkkel kapcsolatos fejlesztések is támogatták a teljesítményt.