9p

Még a jelenlegi gázárak harmada esetén is olcsóbb a geotermikus energia, ráadásul környezetbarát, és részben kiválthatja a függőséget okozó import földgázt. A kormányzat ezért 5-10 éven belül a jelenlegi 5-6 százalékról 13-16 százalékra emelné a geotermikus hőtermelés arányát a távhő energiamixében, míg a földgáz arányát 70-ről 50 százalékra csökkentené.

Magyarország nagyhatalom lehetne a geotermikus energia felhasználásában, de a földhő az egyik legkevésbé kihasznált energiaforrásunk. Hasznosítása ugyanakkor elengedhetetlen fontosságú a kormány által vállalt klímasemlegességi célok eléréséhez, és a gázfüggőség csökkentéséhez. Itt elsősorban a távfűtési rendszerek 90-120 fokos víz felhasználásával nyert hatalmas energiamennyiségére kell gondolni, nem a sekélyebb fúrásokkal elérhető 50-80 fokos termálfürdőkre, vagy üvegházak és a háztartások talajszondás fűtésére.

Még a jelenlegi gázárak harmada esetén is olcsóbb a geotermikus energia, ráadásul környezetbarát, és részben kiválthatja a függőséget okozó import földgázt. (Miskolci Geotermikus Rendszer) Fotó: PannErgy
Még a jelenlegi gázárak harmada esetén is olcsóbb a geotermikus energia, ráadásul környezetbarát, és részben kiválthatja a függőséget okozó import földgázt. (Miskolci Geotermikus Rendszer) Fotó: PannErgy

A földkéregben létrejövő geotermikus energia megújuló, korlátlan és folytonos energiaforrás, ami mindezek mellett a legolcsóbb energiák közé tartozik.

Részben a bolygó magjában olvadt állapotban található fémekből, magmából származik (20 százalék), részben a radioaktív bomláshoz (80 százalék) kapcsolódik. Hazánkban a földkéregben lefelé haladva a világátlag közel kétszeresével emelkedik a hőmérséklet.

"Az energiaárak jelenlegi elszállása is hozzájárul ahhoz, hogy a geotermikus hőre most nagyon nagy a kereslet" – mondta el az Mfor kérdésére Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke.

A mostani extrém energiaárak mellett a geotermikus energia jelentősen olcsóbb, mint a földgázból előállított hő díja. Azonban a kereslet növekedésének más oka is van, ezek közül az egyik, hogy rendkívül környezetbarát: az üvegházhatású gázok kibocsátása nagyon alacsony, vagy egyáltalán nincs. Hátránya, hogy mivel hőenergiáról van szó, nem szállítható nagy távolságokba, ezért regionálisan szükséges kiépíteni a rendszereket.

A beruházás legköltségesebb része maga a fúrás. Ez legalább egy termelő és egy visszasajtoló kútpárból áll, hiszen környezetvédelmi és a rendszer fenntarthatósága – a nyomásviszonyok hosszú távú megőrzése – szempontjából is fontos, hogy teljes egészében vissza legyen sajtolva a kitermelt folyadék, ami egyébként a 2010-es évek óta kötelező is. A termálvizek ásványi anyagokban, sókban gazdagok és gyakran kissé savasok, így környezetvédelmi szempontból is a visszasajtolás a legjobb megoldás. Visszasajtolni azonban csak a zárt rendszerben keringő vizet lehet, így például a termálfürdők vizét tilos, mert azok minősége változik a felhasználás során.

"A geotermikus erőművek építése során a fúrás jelenti a legnagyobb kockázatot és egyben ez egy nagy belépési küszöb is, azonban az üzemeltetés is figyelmet és szakértelmet igényel, többek között azért, mert a geotermikus közeg, ahonnan a forróvíz érkezik, egy élő rendszer, amely évről évre változik. A kitermelt melegvíz többsége 10–30 ezer éves geotermikus folyadék, amely a felszínre kerül, majd visszasajtolják ugyanabba a rétegbe, ahonnan kitermelték. Ennek során változik a folyadék kémiai jellemzője, amit az üzemeltetés során magas szakmai felkészültség mellett folyamatosan figyelni kell. Változhat a folyadék sótartalma, gáztartalma, amely például a szivattyúk működésére is hatással van, és ilyenkor változtatni kell a rendszer beállításain, vagy akár műszaki kialakításán. Az erőművek várható élettartama megfelelő szakmai felkészültség, karbantartás és folyamatos szakszerű beruházási tevékenység mellett legalább ötven év" – magyarázta Bokorovics.

Hazánkban jelenleg Szegeden, Miskolcon és Győrben működnek nagyobb geotermikus energiát felhasználó távhőszolgáltató rendszerek, ezek közül a miskolci és a győri a PannErgy Csoporté, míg Szegeden a Szegedi Távfűtő Kft. építi és üzemelteti a geotermikus távhőrendszert. Győrben és Miskolcon a távfűtésen kívüli időszakban a helyi melegvízszolgáltatás 100 százaléka geotermikus energia felhasználásával biztosított, míg fűtési időszakban a városi távhőben a geotermia aránya körülbelül 65 százalék Miskolcon, míg 50 százalék Győrben. Emellett vannak kisebb kapacitású geotermikus távhőrendszerek is, ilyen például a szentlőrinci 700 lakás fűtését biztosító rendszer, ami teljes egészében kiváltotta a korábbi földgázalapú távhőszolgáltatást. A projekt szintén a PannErgyhez köthető.

A szegedi geotermikus távhőrendszer 28 ezer lakásnak és 500 intézménynek biztosítja majd a meleget, ha teljesen elkészül. A fejlesztés 2018 óta zajlik, a rendszer összköltsége 25 milliárd forint, amelynek nagyobb része vissza nem térítendő uniós fejlesztési forrásból származik. A kilenc részből álló rendszer négy eleme elkészült, és idén márciusban kezdtek hozzá öt újabb városrészben a geotermikus rendszerek kiépítésének. A próbaüzem alatt havonta félmillió köbméter gázzal kevesebb szükséges a szegedi távhőszolgáltatás működtetéshez, ezzel minden hónapban 20–30 millió forintot takarítanak meg. A kevesebb gázfelhasználás eredménye, hogy 55 ezer tonnáról 42 ezer tonnára csökkent a távhővel összefüggő károsanyag-kibocsátás Szegeden.

A geotermikus projektek kezdetben kockázatosak és nagyon beruházásintenzívek, amelyet az is mutat, hogy a Molnak is beletört a bicskája egy ilyen projektbe - tudtuk meg egy piaci forrásunktól. Még a 2010-es évek közepére visszanyúló történet, hogy Jászberény területére a CEGE Közép-Európai Geotermikus Energia Termelő Zrt. nyert koncessziós jogosultságot geotermikus energia kutatására, kinyerésére és hasznosítására. A CEGE-t 2008-ban alapították, tulajdonosai 50-50 százalékban a Mol és az ausztrál Green Rock Energy International Ltd. Küldetése az volt, hogy piacvezető legyen Közép- és Kelet-Európában a geotermikus energia elektromos erőművi és közvetlen hőszolgáltatói hasznosításának terén, azonban a cégjegyzékek adatai szerint tevékenysége mára lényegében megszűnt. Az eredeti célok szerint olyan közepes (100–150°C) és nagy (>150°C) entalpiájú földhő rendszerek felkutatását és teljes körű földtani vizsgálatát bonyolította volna le, beleértve az energiahordozó kitermelését és értékesítését, melyek gazdaságos és fenntartható forrást biztosítanak a földhőből származó elektromos energia előállítására vagy közvetlen hőszolgáltatásra. A jászberényi projekt milliárdokat emésztett fel, de végül leállt.

"Mindezekkel együtt a magyarországi távhőpiac energiamixében 70 százalék a földgáz, 7-8 százalékos a biomassza, biogáz és nagyjából 5-6 százalék körül van a geotermikus hőtermelés részesedése. A kormány célja, hogy a 70 százalékos földgázfelhasználást 50 százalék körülire csökkentse. Ez egy nagyon jelentős csökkentés, amelynek hatására a geotermikus hőtermelés aránya 13-16 százalékra emelkedhetne a távhő energiamixében az elkövetkező 5-10 évben" – fogalmazott Bokorovics.

E cél megvalósításához tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) írt ki pályázatot, amely a geotermikus energia hasznosítását célzó tevékenységek magas költségigényű és kockázatos szakaszához, a termelő és visszasajtoló kútrendszer megvalósításához biztosít forrást, a kiírás szerint 6 milliárd forint keretösszeg erejéig. A PannErgy képviselője szerint ez egy jól felépített pilot pályázati feltételrendszer, amely segíti a nagy mélységű geotermikus rendszerek elterjedését – amelyet nem szabad összetéveszteni a sekélyebb fúrást igénylő, olcsóbban kivitelezhető hőszivattyús rendszerekkel. Ugyanakkor egy-egy nagy mélységű rendszer összköltsége jelenleg a 20-30 milliárd forintot is elérheti, így a kitűzött célok eléréséhez a jövőben a keretösszeg jelentős növelésére lenne szükség. (A Technológiai és Ipari Minisztérium ezidáig nem válaszolt a keretösszeg bővítésének lehetőségével kapcsolatos kérdésünkre. Ha választ kapunk, cikkünket frissítjük.)

"A geotermikus energia felhasználásának támogatásával a kormány három célja egyidejűleg teljesülhet: gázt lehet vele kiváltani, így csökkenteni lehet a függőséget; olcsóbb, mint a gáz alapú távhőtermelés; és a klímacélok eléréséhez is hozzájárul, mert üvegházhatású gázok kibocsátását váltja ki. Olcsóbb és környezetbarátabb technológiával lehetne tehát kiváltani a gázt, azaz mindhárom szempont messzemenőkig teljesül a geotermia felhasználása esetén"

– hangsúlyozta a PannErgy igazgatótanácsának elnöke.

Sőt, ez olyannyira így van, hogy ha a jelenlegi gázárak a harmadára esnének vissza a közeljövőben, úgy is olcsóbb maradna a geotermikus energia, azaz a geotermikus hatósági hőár. Hatósági árról beszélünk, ugyanis ez egy szabályozott piac: nem a termelő határozza meg, hogy mennyiért adja a távhőszolgáltatónak a hőt, hanem a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal tesz javaslatot az alkalmazandó díjakra.

Éppen ezért a magas gázárak ellenére is fontos lenne a távhőpiacon – például – a hatósági árba beépített nyereségességtényező emelése, hogy vonzóbb legyen a befektetők számára a nagy mélységű geotermia, miközben a távhőt használó lakossághoz a földgázból előállított hőhöz képest kisebb állami támogatáson keresztül jutna el a környezetet is kímélő melegvíz.

Érdemes azonban tudni, hogy mivel a rezsicsökkentés miatt a távhő lakossági számlázása is hatósági áron történik, ezért havi számláink nem változnak attól, hogy a távhőszolgáltató olcsóbban jut hozzá az energiához. Az ilyen szolgáltatók azonban kevesebb állami támogatást kapnak, amely valamennyi adófizető számára előnyös.

Arról, hogy gázválság sújtja a holland üvegházakat, ami helyzetbe hozhatja a geotermiát használó magyar zöldségtermesztés, laptársunknál, a Privátbankáron megjelent cikkünkben olvashat bővebben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!