<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Már most túlnőtte magát a balatoni és a velencei lakóövezet, az ingatlanárak két-három éve durván emelkednek. Közben a szociális infrastruktúra nem tud lépést tartani a betelepüléssel.

Drasztikus áremelkedés zajlik a nyaralóövezetekben a pandémia első hulláma óta, legutóbb a Velencei-tavi ingatlanok drágultak jelentősen, de a Balaton déli partján épült újlakások már jelenleg is kiugróan magas négyzetméterárai is tovább nőhetnek a jövőben. Ezt a mondatot most az OTP Ingatlanpont szakemberei írták le, de csak megismételték azt, amit már lapunk mellett más szakértők is hónapok óra mondogatnak. 

Az is fontos fejlemény, hogy a két legfontosabb, korábban kifejezetten üdülőövezetnek számító tavunknál folyamatosan növekszik az állandó lakosság. A vándorlási adatok szerint a Balaton déli partjánál másfél év alatt Balatonmáriafürdőn, Balatonberényben és Balatonkeresztúron 9-9 százalékkal nőtt a lélekszám, és Balatonlelle is 8 százalékos növekedést ért el. Balatonszárszó, Zamárdi, Szántód és Siófok 5, Balatonvilágos esetében 4-5 százalékos növekedést rögzítettek.  

Füreden is több apartmanház jelent meg közel a vízparthoz (fotó: Mester Nándor)Füreden is több apartmanház jelent meg közel a vízparthoz (fotó: Mester Nándor)

Az Otthon Centrum a 2017-2019 közötti vándorlást elemezve azt írta, hogy a legnagyobb nyereség a gárdonyi járásban volt 28,5 ezrelékes többlettel, amelyet balatonalmádi járás követett 25,5 ezrelékkel. Bár ezek az értékek fajlagosan kiemelkedők, abszolút értékben nézve 1000, illetve 650 fős a többlet a két térség számára. Ettől látványosan lemaradt a siófoki járás 5,4 ezrelékes értékkel. Ezek a számok azonban a járvány kitörése előtti időszakból valók, a két tavunknál azóta több ezerrel nőhetett az állandó lakosok száma és ha folytatódik az odaköltözés (márpedig a társasházi értékesítési adatok sokszáz új család megjelenését vetítik előre), akkor három éven belül több tízezerrel emelkedhet a két térségben lakók száma. 

Helyén való megállapítás, hogy az árakat a kereslet húzza felfelé: minden üdülőövezet kedvelt célpontja lett a befektetőknek, de nagyon jellemzővé vált az is, hogy a fővárosi, városi agglomerációk helyett inkább nyaralókba költöznek ki az ingatlantulajdonosok – mutat rá az OTP Ingatlanpont friss elemzésben. A nyaralóövezetekben minden ingatlantípus iránt jelentős kereslet mutatkozik, a telkek, felújításra szoruló ingatlanok az építőanyagok drágulása és a szakemberhiány ellenére is keresettek.

Az OTP Értéktérkép adatai szerint a pandémia első évében Somogy megyében – a Balaton déli partján megnőtt keresletnek köszönhetően – csökkent országos összevetésben a legkisebb mértékben a forgalom, mindössze 5 százalékkal, miközben itt drágultak a leginkább az ingatlanok. A tó körül, a Siófoki mellett, az északi parton a Balatonalmádi és a Tapolcai járásban is 30 százalakot (a Balatonfüredi járásban pedig 20 százalékot) meghaladó volt a drágulás, és immár hasonló arányú és irányú elmozdulást látunk a Velencei-tó északi és déli partján is.

„Az áremelkedésben egyértelműen kimutatható szerepe van annak, hogy a pandémia nyomában a fehérgalléros munkakörökben általánossá váló távmunka hatására sokan döntöttek úgy, hogy a lakhelyüket, a városi életüket részben vagy egészében maguk mögött hagyva, egy nyaralóba helyezik át” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. 

Hozzátette: az árszintemelkedést magyarázza az elmúlt években épített, magas áron értékesített újlakások növekvő száma is az eladásokban, amelyeket bár részben nyaralóknak szántak, most sokan nem csak a főszezonban használnak. Az elemző szerint az áremelkedés mögött meghúzódó markáns keresletet fűtik a főváros helyett nagy számban az üdülőövezetek felé forduló befektetők, akiknél nem ritka, hogy sikerül egész évre kiadniuk a népszerűbb ingatlanokat. Őket a beutazó turizmus és a nagyvárosi airbnb-kiadások visszaszorulása ösztönözte nyaralóvásárlásra.

Lapunkban az utóbbi hónapokban többször beszámoltunk arról, hogy az elmúlt két-három évben kezdett társasházi beruházásokkal gyakorlatilag beépítik a Balaton partját, sok helyütt megszűnt a szabadstrand, helyi civil szervezetek hiába tiltakoznak. A NER-hez tartozó milliárdos vállalkozók Keszthelyen, Tihanynál és a tó déli települései közül többnél is 5-7 emeletes hoteleket, apartmanházakat húznak fel.

„A pandémia első, tavaly tavaszi hullámában intenzív érdeklődés mutatkozott a magánnyaralók, önálló házak iránt, idén ugyanakkor az újépítésű társasházi lakások a legkeresettebbek a Balaton déli partján” – jegyezte meg az OTP Ingatlanpont siófoki képviselője, aki szerint mára megszokottá vált, hogy a vevők tartós használatra keresnek nyaralókat a tó partján. 

Mi is tapasztaltuk, hogy a fővárosból "leköltözők" száma folyamatosan növekszik. Természetesen nem mindenki akar a zsúfolt partmenti sávban élni hosszabb távon, ezért inkább a parttól 5-10 kilométerre lévő kisebb falvakat keresik. Ott többnyire romos házakat keresnek, hogy felújítás után viszonylag nyugodtabb körülmélnyek között lehessenek, s ha éppen akarnak, autóval elmennek a part közelébe vagy a strandra.

Ugyanakkor többen megjegyezték, hogy a nem megfelelő energetikai állapotban lévő, felújításra szoruló önálló magánnyaralók téliesítése rendkívül drága, egy 50-100 négyzetméteres ház fűtési rendszerének kiépítése 3,5 millió forint is lehet, és erre jön még rá a nyílászárócsere átlagosan 1,5-2 millió forintos költsége. Ám ez annak nem megerőltető, aki mondjuk egy pesti belvárosi vagy jó helyen lévő budai ingatlan eladásából szerez tőkét.

A nyaralók egész éven át tartó használatának igénye az északi parton sem ritka, bár a kép némileg más, mint délen. Nagy népszerűségnek örvendenek a telkek és az akár erősen felújítandó ingatlanok is, a felújítási-építési munkálatokkal járó nehézségek (megállíthatatlanul dráguló építőanyag-árak, szakemberhiány) itt nem tartják vissza a vásárlókat.

A Velencei-tó melletti települések lakossága is folyamatosan növekszik. Mivel viszonylag sok a kisgyermekkel oda költöző családok száma, szinte egyik településen sem bírja ezt a szociális infrastuktúra. Bár voltak fejlesztések, mégis, ha ilyen ütemben növekszik a lakosság, akkor új óvodákra, iskolákra, egészségügyi ellátóközpontra lesz szükség. A kereskedelmi ellátottság most még megfelleőnek tűnik a déli parton, de az északin nem, ott bőven elférne még üzlet és szolgáltató egység.

A kereslet a tó teljes körzetében nagyon erős, az áremelkedés pedig a balatoni ingatlanpiachoz hasonlóan drasztikus; a luxusingatlanoknál előfordulnak a millió forint feletti négyzetméterárak is, az újépítésű lakások 700 ezer forintos négyzetméteráron kelnek el; a belépő szint 500 ezer forint, ennél alacsonyabb áron nem találni ingatlant a tó környékén.

A szakértő szerint az újépítésű lakások itt is keresettek, a motiváció azonos a Balaton déli partján érdeklődőkével: kevesebb velük a gond. 

"A jövőben esetleg sorozatossá váló járványhullámok a sűrűn lakott nagyvárosokból kifelé tolhatják a keresletet. Ha viszont a komoly hatással járó járványhullámok elmaradnak, a munkáltatók fokozatosan visszatérésre kérhetik a munkavállalókat, ahogy ez több vállalatnál már meg is történt. A hibrid munkavégzés is kezd terjedni, így pedig sokak számára talán már nem lesz opció a kétlakiság fenntartása” – vélte Valkó Dávid.
 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.