A múlt héten minden bizonnyal a kedves olvasó is befizette a gépjárműadó első félévi részletét. Az éves szinten pár tízezer forintra rúgó tételre még azt is mondhatjuk, nem vészes, ki lehet gazdálkodni. Nemzetgazdasági szinten összességében sem eget rengető összegről van szó: az ebből származó bevételek éves szinten 100 milliárd forint körül alakulnak, ami tényleg eltörpül a büdzsé ezermilliárdjai között.
Nem csoda hát, hogy
sokáig a központi költségvetés is lemondott erről az adóbevételről, mégpedig az önkormányzatok javára.
Nem új keletű adózási formáról van szó, az 1992 óta hatályos törvény szerint kell most is fizetni – igaz, a jogszabály maga számtalanszor módosult.
Noha önkormányzati szinten szeretik hangoztatni, hogy a kormány elvette tőlük a gépjárműadót, azért ez ebben a formában nem teljesen igaz. A súlyadónak vagy teljesítményadónak is nevezett közteher ugyanis hivatalosan állami bevétel volt világéletében. Annak nyilvántartása, beszedése, behajtása stb. pedig az adott önkormányzat feladata volt, cserébe az Országgyűlés minden évben a költségvetési törvényben rögzítette, hogy a települési önkormányzat által beszedett gépjárműadó 100 százaléka az önkormányzaté.
Az önkormányzatnak az ehhez a bevételhez fűződő jogát magának a törvénynek a preambuluma is rögzíti:
„Az Országgyűlés a motorizációval járó közterhek arányosabb elosztása, a települési, a fővárosban a kerületi önkormányzatok bevételeinek gyarapítása, valamint a közúthálózat karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges források bővítése érdekében a gépjárművek adójáról a következő törvényt alkotja:”
– szól a jogszabály. Így azután egészen 2013-ig hiába is keressük a gépjárműadóból származó bevételek sort a büdzsében.
Innen kezdve azonban megváltozott a szokás, az önkormányzati rendszer átalakításával, például az adósságkonszolidációval, feladatmegosztással stb. együtt
a kormányzat a centralizáció következő lépéseként a gépjárműadó 60 százalékát átutaltatta magának,
ám az adóztatási feladatok maradtak az önkormányzatoknál. Az ekkor éves szinten 70-80 milliárd forintot jelentő bevételi forrás a központi költségvetés számára 40-50 milliárd forint pluszt jelentett, az önkormányzatoknál pedig mintegy 30-35 milliárd forint maradt.
Hogy ez sok vagy kevés? Az Index korábbi összeállításából az derül ki, a gépjárműadó aránya a települések költségvetésében egyetlen településtípus esetén sem érte el a 2 százalékot. Ha csak az önkormányzat közhatalmi bevételeit, tehát a saját maga által beszedett bevételeket nézzük, akkor pedig azt látjuk, csak a községek esetében volt számottevő (18,8 százalék) az összeg. Valóban, gondoljunk bele, hogy egy ipari üzemmel rendelkező város helyi iparűzési adóból (hipa) származó bevétele máris nagyságrendekkel nagyobb összeg, mint az a tízezer forint, amit Kovácsék évente befizetnek a tizenöt éves Suzukijuk után. Ám egy kistelepülés, ahol a „legnagyobb” hipabefizető a helyi kisbolt, és a lakosok autóval ingáznak a munkahelyükre, óriási tételnek minősült az önkormányzatnak a helyiek gépjárműadójából származó bevétel.
A múlt idő nem véletlen. A kormány 2020 tavaszán döntött úgy, „ide neki az oroszlánt is”, így a pandémia okozta veszélyhelyzet ürügyén egy kormányrendelettel arról határozott, a gépjárműadó önkormányzatokat megillető részét nemes egyszerűséggel elveszi, és azt a Járvány Elleni Védekezési Alapba irányítja át. Ez abban az évben 33,8 milliárd forintot tett ki.
A veszélyhelyzeti intézkedés ideiglenessége már-már a szovjet csapatok „ideiglenes” magyarországi állomáztatására hasonlít, ugyanis a települések azóta nemhogy nem kaptak vissza semmit, de további centralizáció címén az adóztatási jogukat is elvették, a gépjárműadóval kapcsolatos minden eljárás a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) került.
Vagyis – dacára a törvény preambulumának – az önkormányzatok egy fillért nem látnak abból a pénzből, ami
egyrészt korábban még az ő szabadon felhasználható forrásuk volt, másrészt amit azon önkormányzati utak karbantartására, felújtására tudtak fordítani, ahol a település lakosainak autói közlekednek.
Hogy ez változni fog-e, arról egyelőre nincsenek hírek, bár a központosítás szemmel láthatóan lételeme a NER-nek. A gépjárműadó központi kezelésbe vétele nagyon hasonlóan történt, mint a hipa esetében, ám utóbbinál az önkormányzat részére történő visszaosztás megoldott. Így gyakorlati akadálya nincs annak, hogy az önkormányzatok ismét részesüljenek ebből a közteherből. Csupán politikai akarat kérdése, hogy a kormányzat lemond-e nagyjából két évre elegendő propagandapénzről.
