Bizonyos szempontból remekül, más szempontból viszont elkeserítően alakult a nyugdíjasok helyzete 2024-ben. A tavalyi összegzésünket úgy zártuk, hogy a 2024-es büdzsét a kabinet 4 százalékos gazdasági növekedéssel és 6 százalékos inflációval tervezte. Ez azt jelentette, hogy idős honfitársaink a törvény előírása szerint januárban ez utóbbi mértékű nyugdíjemelésben részesültek, valamint novemberben 10 ezer forint körüli nyugdíjprémiumra is számíthattak – volna.
Hová tűnt a megígért nyugdíjprémium?
Mint korábban említettük, a kormányzat az elmúlt év költségvetését 4 százalékos gazdasági növekedéssel tervezte meg, ami azt jelentette (volna), hogy a nyugdíjasokat novemberben 10 ezer forint nyugdíjprémium illetné meg. Hogy ez legalábbis kétséges volt, az már tavaly decemberben kiderült, mikor a jegybank Inflációs jelentésében a vártnál pesszimistább forgatókönyvet vázolt fel, akkor úgy vélték 2024-ben a GDP 2,5-3,5 százalékkal fog növekedni. Az év elején már a most tárcáját – de nem pénztárcáját – vesztő Varga Mihály viszont az akkori előrejelzésében is csak 3,6 százalékos növekedést jósolt, ami azt jelentette volna, hogy a korábban beígért 10 ezer forint helyett csupán 2000, azaz kettőezer forint ütötte volna nyugdíjas honfitársaink markát.
Fotó: Depositphotos
Az előrejelzés azonban még így is túl optimista volt, a prognózisok az év előrehaladtával egyre pesszimistábbak lettek, és az év közepére biztossá vált, hogy nemhogy nem teljesül a nyugdíjprémium kifizetéséhez szükséges 3,5 százalékos bővülés, de még az 1 százalékot sem fogja elérni!
Többet ér, mint gondoltuk!
A 6 százalékos nyugdíjemelést valóban meg is adta a kabinet, sőt a 2024-es pénzromlási ütem ennél jóval kedvezőbben alakult. A decemberi adat értelemszerűen még nem ismert, ám várhatóan hasonló lesz a 2023 decemberi értékhez mind a nyugdíjasinflációt, mind az élelmiszerek áremelkedését tekintve. Összességében a 2024-es nyugdíjasinflációt 3,7-3,8 százalékra, míg az élelmiszerek áremelkedésének ütemét az egész év átlagában 2,7-2,8 százalékra várjuk.
Izgalmasabb azonban, hogy hogyan is alakul majd az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index éves értéke. Az árkosárérték 2023 februárjában és márciusában volt a csúcson, azt követően valamivel olcsóbbá váltak a szépkorúak által jellemzően vásárolt élelmiszerek, így 2023 decemberében a megelőző év azonos hónapjához mérve az árkosár 7,6 százalékkal került kevesebbe. Sőt, az index az év elején – köszönhetően a sokat emlegetett bázishatásnak – még a mínusz 10 százalékot is meghaladta, ám a bázishatás az idő előrehaladtával szép lassan elmúlt, a nyári aszály pedig újabb élelmiszerár-emelkedést okozott. Az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés december eleji cikkében, amikor az előző év decemberének elejéhez képest 9,9 százalékos áremelkedést mutatott az index, azt jósoltuk, az a következő hónapban hasonló értéket fog mutatni.
Összességében úgy látjuk, az előző tizenkét hónap átlagaként számolt 1,5 százalékos árcsökkenés a jövő év eleji, meglóduló áremelkedés hatására mínusz 0,2 százalék és 0 közöttiárkosárindexet fog eredményezni.
(Mivel a havi nyugdíjak csak az árkosárfelmérés hó eleji elkészítését követően érkeznek, ezért a fenti grafikonon eggyel korábbi hónapra jelöltük az Mfor Nyugdíjas Árkosár-indexeket – a szerk.)
Ezek alapján akár azt is mondhatnánk, jól alakult a nyugdíjasok éve, hiszen
a 6 százalékos nyugdíjemelkedés bőven felette van mindhárom mutató éves átlagának.
Magyarul: az időskori ellátások reálértéke emelkedett – ha a nyugdíjasinflációhoz viszonyítjuk, akkor 2,2-2,3 százalékkal.
Csakhogy…
Ha tehát kizárólag a 2024-es évet nézzük, akkor az idősek akár boldogok is lehetnének, az inflációnál magasabb emelést kaptak, nem győzik húszezresekkel kitapétázni a nagyszobát. Ám nem egy évből áll egy nyugdíjas élete, ahogy az korábban látható volt, a pénzromlás ütemét a kabinet rendszeresen alábecsülte, nem kicsit, nagyon! Ez azt jelentette, hogy 2022-ben és 2023-ban, amikor gigainfláció sújtotta egyébként nemcsak az időseket, hanem a teljes magyar társadalmat is, a januári emelés és a novemberi nyugdíjkorrekció (azaz az emelés és a tényleges infláció közti különbözet kifizetése) közti időszakot kétszer is idős honfitársainknak kellett meghitelezniük.
2024-ben ilyen kifizetésre nem volt szükség, ahogy említettük, az év eleji 6 százalékos emelés magasabbnak bizonyult, mint a nyugdíjasinfláció mértéke.
Amit viszont meg kell említenünk, hogy bár az év eleji plusz hat százalék még reálérték-emelkedést is jelentett, azaz hosszú idő után nemcsak megőrizte vásárlóerejét az időskori ellátások összege, de még picit emelkedett is, ez messze elmarad a bérek reálérték-emelkedésétől. Ez pedig nem jelent mást, mint hogy
a nyugdíjasok és az aktívak közötti életszínvonal-olló tovább nyílt előbbiek kárára.
És mi lesz 2025-ben?
Orbán Viktor a szeptember eleji kötcsei Polgári Pikniken arról beszélt, 3-5 százalék közötti gazdasági növekedést kell elérni a következő évben. Ennek megfelelően 2025-re 3,4 százalékos GDP-bővüléssel számolták ki a költségvetést. A tervekben szereplő szám némi kormányzati cinizmust sugall, ugyanis nyugdíjprémiumot 3,5 százalék feletti növekedés esetén kell fizetni.
Így nagy valószínűséggel ilyen jellegű plusz pénzre 2025-ben sem számíthatnak a nyugdíjasok.
A büdzsében a pénzromlás ütemét 3,2 százalékra tervezték, vagyis januárban ennyivel magasabb juttatásra számíthatnak az idősek. Ebben a legnagyobb kockázat az, hogy – mint korábban szintén utaltunk rá – az élelmiszerek ára többek közt a nyári aszály miatt ismét jelentősen emelkedik, és e tendencia megfordulására a téli-tavaszi hónapokban vajmi kevés esély van. Így könnyen előfordulhat, hogy visszatérünk a „rendes” kerékvágásba, az alultervezett infláció miatt ismét a nyugdíjasoknak kell majd meghitelezni az emelés és a pénzromlás tényleges mértéke közti különbözetet, ami majd csak novemberben kapnak meg.
Fotó: MTI / Illyés Tibor
Szintén erre utal, hogy december közepén a jegybank által közzétett Inflációs jelentésben felfelé módosították a 2025-ös pénzromlás várható ütemét. Az MNB úgy látja, hogy az infláció 2025-ben a 3,3-4,1 százalékos sávban lehet.
Azt pedig szinte biztosan idén is el lehet mondani majd, hogy a bérek reálérték-emelkedése meghaladja a nyugdíjak hasonló alapon mért növekedését – ha lesz egyáltalán infláción felüli emelés. Vagyis a nyugdíjas társadalom leszakadása 2025-ben is folytatódni fog.
