A járványnak lehetnek pozitív hatásai, legalábbis így érezheti nagyon sok plázaüzemeltető és több irodaház bérbeadója is. Új bérlő osztály jelent meg vagy erősítette meg látványosan helyzetét egy-egy ilyen kereskedelmi ingatlanban: az egészségügyi szolgáltatóké. Az egyik ilyen éppen Budapesten készül nagy területet lekötni, várhatóan ez lesz a legnagyobb, egészségügyi magáncég által bérelt terület egy itteni irodaházban. Arról nincsenek kimutatások, hogy például a teljes budapesti pláza -és irodaállományból mekkora szeletet hasítanak ki ezek a szolgáltatók, de hogy dinamikusan növekvő az arány, az biztos. Erről bárki meggyőződhet, aki ellátogat egy nagyobb bevásárlóközpontba vagy betér a főbb irodaházi körzetekben álló épületek valamelyikébe.
A modern hazai üzleti ingatlanpiac beindulása, vagyis úgy 25-28 éve óta az elmúlt négy-öt évben gyorsult fel az a folyamat, amit a járvány tovább lökött. A plázák fejlődésének első évtizedeiben jobbára abban merült ki az egészségügy jelenléte, hogy gyógyszertárak, masszázsszalonok, fitnesz termek és étrend kiegészítőket árusító boltok béreltek területet. Egyenként nem túl nagyot, úgy 20-150 négyzetméter körül.
A mostani évtized elejétől nagyobb számban jelentek meg a fogászatok, majd amikor országos hálózattá tudott nőni egy-egy magyar vagy nemzetközi tulajdonú nagy, komplex egészségügyi szolgáltatást nyújtó és főleg vállalati ügyfelekre célzó társaság, akkor vezető budapesti, majd egy-két nagyvárosi plázában is helyet követeltek maguknak. Később a legnagyobb presztízsű irodaházakban is megjelentek. Ha úgy tetszik, erre a „vonatra ültek fel” a különféle labordiagnosztikai cégek a koronavírus járvány kitörése után.
Egyes plázákban magánkórházak vagy klinikák is működnek és sok helyütt lehet vért adni kifejezetten erre kialakított plazma centrumokban. A diagnosztika nagyon felpörgött és megjelent a sóbarlang is, mint szolgáltatás.
A plázákban működő nem kereskedelmi tevékenységet végző egészségügyi cégek túlnyomó része online vagy telefonon szerzi az ügyfeleket vagy céges megállapodások alapján fogadja a betegeket. A Covid azonban „impulzusvásárlókat” is hozott, tehát vagy önszántából találja meg a céget valaki a neten és felkeresi a laborját egy plázában, vagy a plázában más célból sétálgatva látja meg a minilabort, ahol gyorstesztet tud készíttetni. Egy másfajta impulzusvásárlás is lehet: a célzottan az egészségügyi szolgáltatóhoz érkező ügyfél a szolgáltatás előtt vagy után a pláza egyéb egységeit is felkeresheti és a gyakorlat szerint fel is keresi, ez pedig azoknak és az üzemeltetőnek termeli a pénzt.
Érdekes a területi elhelyezkedésük is ezeknek a szolgáltatóknak. Az átlagot meghaladó vásárlóerővel bíró budai kerületekben található plázákban és nagy irodaházakban komplex egészségközpontok viszik a nagyobb bérterületet. Ezek a központok általában 800-1000 négyzetmétert kötnek le több évre előre, ez akár egy teljes szint is lehet például egy irodaházban. Egyes üzletközpontokban egészségügyi állapotfelmérésekkel vagy egynapos sebészettel is szolgálnak, van már infúzióbár is.
A tényleges egészségügyi szolgáltatást nyújtók kitűnő partnerei a kereskedelmi ingatlanok bérbeadóinak. Az ilyen egészségügyi cégek csillaga ugyanis folyamatosan felfelé ívelő pályán halad, ily módon soha nem késnek a bérleti díjjal, sőt, még itt-ott bővíteni is akarják a bérleményüket, ami örömteli hír a pláza vagy az irodaház üzemeltetőjének. Az eü-cégek megugrott ingatlankereslete mögött az van, hogy az állam mind nagyobb ütemben tolja feléjük a lakosság azon részét, melyik inkább hajlandó megfizetni a magas díjakat, hogy gyorsan és az államinál jobb minőségű ellátást kapjon.
A magyarországi fejleményekhez hasonlóak játszódnak le a nálunk előrébb lévő nyugat-európai, és különösen az amerikai ingatlanpiacon. A bisnow.com üzleti portál augusztus végi cikke szerint a bevásárlóközpontokban a járvány miatt megüresedett területekre örömmel csapnak le az egészségügyi szolgáltatók: ez a bérbeadónak is mentsvár, hiszen az alapvető cikkeket árusítókon kívül manapság szinte minden más szektor szenved a korábbinál jóval kisebb forgalom miatt. Természetesen az egészségügyi cégek kiváló tárgyalási pozícióban vannak és az átlagnál is több kedvezményt tudnak kiharcolni.
Az amerikai plázákban a nyár végén már 11,4 százaléknyi terület állt üresen és másfél éve folyamatos az emelkedés. Ezekre a területekre ott is laborok, radiológiai központok, fogászatok és kórházak költöznek. A CBRE globális ingatlan tanácsadó szerint ez a kereslet lehet a plázák egyik megmentője, hiszen hosszú távú és megbízható bérlőkről van szó, a bérleti szerződéseket mindig betartják ezek a cégek. A kereslet a demográfiai folyamatokat nézve pedig masszív lesz, az öregedő társadalmakban egyre több egészségügyi szolgáltatásra lesz szükség, de nem a városszéli központokban, hanem beljebb a városokban, azok üzleti negyedében a plázákban és a nagy irodaházakban.
Egyébként az amerikai tapasztalatok szerint a plázák modern környezete a betegeknek is valahogy jobban tetszik. Kisebb a feszültség bennük, mintha egy hagyományos kórházépületbe mennének. A plázás bérlemények belseje rendkívül barátságos, modern anyagokkal dolgoznak a kialakításkor. A korszerű gépészet, az energiafelhasználás egyedi mérése pedig hosszú távon a bérleti összköltséget még csökkenthetik is a bérlő számára.
