Mint arról beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése szerint 2025 októberében az építőipari termelés volumene a nyers, illetve a munkanaptényezővel kiigazított adatok szerint egyaránt 9,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az adatok nyilvánosságra kerülése után nem sokkal pedig be is futottak az első értékelések.
Októberben az építőipar teljesítménye felemás képet mutatott: havi alapon 1,9 százalékkal csökkent, míg éves összevetésben 9,7 százalékkal emelkedett – mutatott rá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Aki szerint tulajdonképpen egyik sem meglepő: az egy évvel ezelőtti bázis alacsony volt, szeptemberben viszont jelentős havi növekedés történt az alacsony augusztusi adat után, így egy kisebb korrekcióra lehetett számítani. Mindkét építményfőcsoport növekedni tudott: az épületek építése 14,7, az egyéb építményeké 3,7 százalékkal – a különbségben fontos szerepet játszik a bázishatás, hiszen egy éve az épületek építése volt alacsonyabb szinten a 2021-es átlaghoz képest.
Az építőipar teljesítménye tehát most nagyjából ugyanott van, mint 2021 egy átlagos hónapjában – értékelt Regős. Ez azt jelenti, hogy négy év alatt nem lépett érdemben előre az ágazat, de nem is szenvedte el azt a visszaesést, mint például az ipar, ahol a 2021-es átlaghoz képest 6,4 százalékos elmaradás látszik.
Az építőipar teljesítményét szerint a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint több tényező is visszahúzza: a bizonytalan gazdasági környezet és alacsony külső kereslet miatt a vállalatoknak kevéssé éri meg beruházni; az uniós források egy jelentős része hiányzik; az állam és az önkormányzatok forráshiánytól szenvednek. Ugyanakkor vannak olyan tényezők is, amelyek pozitívan hatnak az építőiparra, mint például a nagy beruházások (legyen az akár vasútépítés, akár ipari létesítmény, akár Paks2), akár az Otthon Start Program, amelynek nyomán a fejlesztői aktivitás megnőtt.
Az kedvező, hogy az ágazat rendelésállománya október végén jelentősen, 49,9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, amiben bár mindkét építményfőcsoport szerepet játszik, az egyéb építményeknél tapasztalt 85,7 százalékos növekedés egyértelműen domináns. Ide inkább állami beruházások (például utak, vasutak) tartoznak – kérdés, hogy ezekből mi és milyen ütemben valósul meg. Az, hogy az épületek építésénél is két számjegyű a rendelésállomány növekedése, mindenképpen pozitívabb képet vetít előre az ágazat számára a korábbinál – hangsúlyozta Regős. Hozzátéve: az eddigi adatok alapján az építőipar a negyedik negyedévben mind éves, mind negyedéves alapon pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény alakulásához.
Molnár Dániel, a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője amondó, hogy az októberi adat most már egyértelműen jelzi, hogy augusztusban csak átmeneti megtorpanás történt az ágazatban, a trend továbbra is emelkedő. Ő is a lakásépítésekben látja a húzóerőt, amelyek a Lakhatási Tőkeprogram tavaszi elindulása óta már megkezdődhettek.
Molnár szerint ugyan az építőipari kilátások is javultak némiképp, amit jelez, hogy az új szerződések volumene 7,4 százalékkal nőtt tavalyhoz képest, ám egyúttal azt is megjegyezte,
bizonytalansági tényezőként továbbra is megjelenik, hogy a hó végi rendelésállomány még ezzel együtt is több mint 10 százalékkal elmarad a tavalyi szintjétől.
De abban Molnár egyetért Regőssel, hogy a harmadik negyedéves megtorpanás után arra lehet számítani, a negyedik negyedévben már ismét pozitív lesz az építőipar növekedési hozzájárulása, amely hatás a jövő évre is áthúzódhat. Ezt arra alapozza, hogy az építőipart egyrészt szerinte is húzni fogják az állami megrendelések (útépítési munkák), de a lakásépítések élénkülése, amelyet a Lakhatási Tőkeprogram, illetve az Otthon Start Program révén élénkülő kereslet támogat, is stabil megrendelést jelent a szegmensben. A növekedés dinamikáját ezzel együtt is a vállalati megrendelések határozzák majd meg, a beruházási hajlandóság javulása az építőipar minden alágában bővülést hozhat, várakozásaink szerint már a jövő évtől kezdődően, amely pedig a beszállító láncokon keresztül a gazdaság szélesebb rétegeiben hozhat fellendülést – véli a GFÜ Gazdaságelemzési Központ vezető elemzője.
Kevesen számítottak arra, hogy a lakáshitelezés felpörgése már októberben érzékelhető lesz az építőipari adatokon, és a mostani kedvező adat valószínűleg nem is ennek, hanem valami más, nagy hatású egyedi eseménynek az eredménye – reagált a lapunknak küldött közleményben Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke. A rekordösszegű, 258 milliárd forintos lakáshitelezési adat ugyanis azt mutatja, a bankok mennyi hitelt fogadtak be, nem azt, hogy abból mennyit folyósítottak az adott hónapban. Ráadásul a hitelek csaknem 90 százalékát használtlakás-vásárlásra kérték, ezek építőipari hatása pedig eleve csekélyebb, és a felújítási munkálatok is a birtokbavétel után, egy néhány hónapos felkészülési idő elteltével indulnak meg – mutatott rá Juhász.
Fotó: DepositPhotos.com
A szakmai szervezet elnöke emlékeztett arra, hogy a lakásipar (lakás és társasház építés, felújítás, korszerűsítés és bővítés) eleve egy szűkebb szelete az építőiparnak, ezért e hatás inkább a jövő évi adatokban lesz tetten érhető. Az Újház Zrt. adatai szerint azonban az építőiparnak ez a szegmense stabilan növekszik, az építőanyag-forgalom változatlan árak mellett éves összehasonlításban átalagosan 10 százalék körüli ütemben bővül. Ezen belül átlagon felüli ütemben emelkedtek októberben azoknak az anyagoknak a forgalma, amelyeket új lakásépítéseknél használnak (például téglák, tetőcserepek). Ez jó előjel Juhász szerint, mondván, ezeket az épületeket a következő hónapokban igyekeznek befejezni, ami megrendelést fog adni az építőiparnak.
„A társasházépítési projektek már a kedvezmények lakáshitelezés hírére felpörögtek, ez világosan látszik a kiadott építési engedélyekből is. A fejlesztők most igyekeznek a kínálatot a négyzetméterenkénti másfél millió forintos korlát alá szorítani, de az építkezések az ennél drágább szegmensben is felfutnak, mivel a használtlakás-piacra áramló pénzből az eladói oldalon állók sokszor új, jó lokációjú, minőségi lakásokat vásárolnak” – fejezte be értékelését az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
