Az NGM közlése szerint 2025 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 67,8 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 166,1 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 35,4 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 62,9 milliárd forintos többletet mutattak.
A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző évhez viszonyítva 12,5 százalékkal magasabban teljesültek.
Az aktív korúak mellett a nyugdíjasok is több pénzből gazdálkodhatnak 2025-től. A kormány a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése érdekében idén 3,2 százalékkal emelt nyugdíjat fizet ki a szépkorúak számára, így januárban 499,2 milliárd forintot fordított nyugellátásokra – emelte ki a jelentés.
A gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is meghaladták az egy évvel korábbi kifizetést, az év első hónapjában a kormány 224,4 milliárd forintot fordított erre a célra. Ezen kifizetések összességében 51,1 milliárd forinttal múlták felül az előző évben azonos jogcímeken teljesített kifizetéseket.
A részletes tájékoztató kitért arra is, hogy a Babaváró támogatásokra összesen 21,6 milliárd forintot költött a kormány 2025 januárjában, ez 3,4 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel korábban folyósított forrásokat. A kormány 2010 óta több mint négyszeresére növelte a családtámogatásokat, ennek köszönhetően 200 ezerrel több gyermek született, mint amennyi a családbarát fordulat nélkül született volna – közölte az NGM.
Felidézték, hogy a kormány a fiatal munkavállalók életkezdésének támogatása érdekében akár 4 millió forintos, szabadon felhasználható, kamatmentes Munkáshitel konstrukciót dolgozott ki állami kezességvállalás mellett. Erre a konstrukcióra a 2025. évben összesen 10,5 milliárd forint előirányzattal számol a kormány.
A központi alrendszer január végi 3280,3 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 41,4 milliárd forinttal, 1,2 százalékkal alacsonyabb összegben alakultak.
A központi alrendszer január végi 3348,1 milliárd forint összegű kiadásai 80,8 milliárd forinttal, 2,5 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest többek között a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a helyi önkormányzatok támogatásai
- ismertették.
A központi költségvetés adóssága 2025. január végéig 1602,7 milliárd forinttal növekedett, ezen belül a nettó devizakibocsátás 1074,3 milliárd forint összegben járul hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez.
(MTI)
