Nem felel meg a közpénz felhasználásával kapcsolatos szabályoknak, az átláthatóság, a megalapozottság, az elszámoltathatóság és a hatékonyság követelményeinek a Magyar Nemzeti Bank közel 200 milliárd forinttal feltőkésített Pallas Athéné Alapítványa – írta a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottsága 2015-ös állásfoglalásában.
Akkor még arról szólt a közintézmények folyosóin folyó pletykálkodás, hogy az akkori Pallas Athéné Alapítvány egyik fő célja Matolcsy György bankelnök közgazdasági nézeteinek terjesztése. Az MTA közgazdász professzorai megállapították, hogy az alapítványok minden megkötöttség, nyilvánosság és szakmai kontroll nélkül tevékenykednek. Átláthatatlanul vernek a pénzük fenekére. A szöveg szerint a jegybanki osztogatás eredményeként induló oktatási programok nem tartják be a másokkal szembeni elvárásokat, az akkreditációs folyamatot. A nem akkreditált programokba ifjú PhD-hallgatókat igyekeztek bevonni, akiknek magasabb ösztöndíjat ígértek, mint amit az évtizedek óta oktató egyetemi docensek kaptak.
Végül megállapították, hogy az MNB-alapítványokba áttranszformált közpénz ellenőrizetlen forrásként jelenik meg a szigorúan szabályozott felsőoktatási piacon. Se anyagilag, se tudományosan nem érvényesül felettük kontroll. Sérül a támogatott intézmények autonómiája, mert a támogatásokért cserében alkalmazkodni kell az adományozó nyílt vagy burkolt elvárásaihoz. Az MTA-bizottság állásfoglalását a Hvg.hu idézte miután az ÁSZ vizsgálata a napokban megállapította ugyanezeket.
