6p

NIS2: rohamosan közeleg a határidő, kerülje el a bírságot!
Mit jelent a gyakorlatban a NIS2 a vállalkozások számára?
Hogyan válasszunk szolgáltatót a megfelelőség biztosításához?
Milyen eszközökkel lehet erősíteni a védelmet és mit kell tenni, ha támadás ért minket?

NIS2 újratöltve - IT-biztonság a gyakorlatban

2024. június 18.

Részletek és jelentkezés itt!

Joe Biden amerikai elnök az ENSZ COP27 klímakonferenciáján tartott beszédében azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy fegyverként használja az olajat és a gázt, és kijelentette, hogy Moszkva ukrajnai háborúja nem hiúsíthatja meg az éghajlatváltozás elleni globális erőfeszítéseket.

Biden az egyiptomi Sarm-es-Sejkben tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a Kreml ukrajnai inváziója miatt kialakult energiapiaci válság és inflációs nyomás még inkább felhívja a figyelmet arra, hogy a világnak le kell szoknia a fosszilis tüzelőanyagokról, hozzátéve, hogy egyetlen ország sem használhatja „fegyverként az energiát, és nem tarthatja túszként a világgazdaságot”.

Joe Biden amerikai elnök felszólal az ENSZ 27. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) az egyiptomi Sarm-es-Sejkben 2022. november 11-én. A november 18-ig tartó klímakonferencián mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. Fotó: MTI/AP/Alex Brandon
Joe Biden amerikai elnök felszólal az ENSZ 27. nemzetközi éghajlatváltozási konferenciáján (COP27) az egyiptomi Sarm-es-Sejkben 2022. november 11-én. A november 18-ig tartó klímakonferencián mintegy 200 ország küldöttsége vesz részt. Fotó: MTI/AP/Alex Brandon

„Sürgősebb, mint valaha, hogy megkettőzzük éghajlatvédelmi vállalásainkat. Oroszország háborúja csak fokozza a sürgősségét annak, hogy a világ csökkentse a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségét” – ismételte meg Biden, a világ vezetőinek hét eleji hasonló megjegyzéseit.

Az elnök arra is felhasználta a beszédet, hogy felvázolja, az Egyesült Államok hogyan kíván „sürgősen és határozottan” válaszolni az éghajlati válságra, és egy sor finanszírozási csomagot jelentett be a feltörekvő országok támogatására – emelte ki összefoglalójában a CNBC.

Az intézkedések között szerepel egy 500 millió dolláros alap

– amelyet az Európai Unióval és külön Németországgal együttműködve hoztak létre – Egyiptom tiszta energiára való átállásának megkönnyítésére, valamint több mint 150 millió dollárnyi olyan kezdeményezés, amely Afrikában segíti a „felkészülési és alkalmazkodási erőfeszítéseket”.

„Ma előlegképpen több mint 150 millió dollárt ajánlunk fel olyan kezdeményezésekre, amelyek kifejezetten a felkészülést és az alkalmazkodási erőfeszítéseket támogatják Afrikában” – mondta Biden. Az ilyen kezdeményezések közé tartozik az éghajlatfinanszírozáshoz való hozzáférés kiszélesítése, a katasztrófavédelem létrehozása, az élelmezésbiztonság megerősítése és a magánszektor mozgósítása – tette hozzá.

Biden, akinek a kormánya csaknem 370 milliárd dollár összértékben szán beruházásokat az éghajlatváltozás lassítására, biztosította a többi országot afelől, hogy az Egyesült Államok tartja magát a tervéhez: 2030-ig 50-52 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005. évi szinthez képest.

Beszédével az amerikai elnök emlékeztetni akarta a Sarm-es-Sejkben összegyűlt állam- és kormányfőket: tartsák be a felmelegedés legsúlyosabb hatásainak elkerüléséért meghatározott 1,5 Celsius-fokos határt annak ellenére, hogy egy sor válság - az Európában és másutt dúló háborúktól a szárnyaló inflációig - eltereli erről a nemzetközi közösség figyelmét.

„Minden országnak többet kell tennie. Ezen a tanácskozáson meg kell újítanunk, sőt, fokoznunk kell klímavédelmi ambícióinkat” – mondta az elnök,

miközben az ENSZ szerint a különböző országok vállalásai továbbra is a katasztrofális 2,8 Celsius-fokos felmelegedési pályán tartják a Földet.

Biden a jóvátételről nem beszélt

A bejelentéséből azonban hiányzott az éghajlatváltozás hatásai által leginkább sújtott országoknak nyújtott jóvátételre vonatkozó szélesebb körű kötelezettségvállalás.

A jóvátétel, vagyis a „veszteségek és károk” finanszírozása rendkívül vitatott kérdés, amely az idei COP27 csúcstalálkozó fő témája lett.

A kényes téma, a COP27 klímacsúcs múlt heti megnyitóján történelmet írt, miután a Pakisztán által vezetett 48 órás tárgyalásokat követően először vették fel hivatalosan a napirendre.

A pakisztáni külügyminiszter kedden a CNBC-nek elmondta, hogy a katasztrofális áradások, amelyek az ország egyharmadát elárasztották az év elején, ismételten rámutatnak arra, hogy a gazdag országoknak jóvátételt kell biztosítaniuk.

„Ez nem fog megállni Pakisztánnál” – figyelmeztetett, rámutatva a globális felmelegedés következtében várhatóan fokozódó éghajlati katasztrófákra. „A jövőben az érintett országoknak rendelkezniük kell valamivel, hogy kezelni tudják a veszteségeket és károkat”.

Az ENSZ az elmúlt hetekben közzétett több átfogó jelentése is komor helyzetértékelést adott arról, hogy a bolygó milyen közel van a visszafordíthatatlan éghajlati összeomláshoz, és arra figyelmeztetett, hogy „nincs hiteles út” a globális felmelegedésnek a kritikus 1,5 Celsius-fok alatt tartásához.

Jóvátételi kötelezettségvállalások

Nem világos azonban, hogy a jóvátétel iránti kötelezettségvállalás meddig mehet el. Eddig néhány európai ország, köztük Belgium, Dánia, Németország és Skócia vállalt kötelezettséget a támogatásra. Az általuk felajánlott szerényebb összeg azonban messze elmarad attól a több százmilliárd dollártól, amelyre a szakértők szerint 2030-ig évente szükség lesz ahhoz, hogy a katasztrófák sújtotta területek helyreállítását és újjáépítését segítsék.

A gazdag nemzetek régóta ellenzik a veszteségek és károk kezelésére szolgáló jóvátételi alap létrehozását, mivel sok döntéshozó attól tart, hogy a felelősségvállalás perek sorozatát indíthatná el az éghajlati katasztrófák által leginkább sújtott országok részéről.

John Kerry, az Egyesült Államok éghajlatvédelmi megbízottja korábban már jelezte, hogy az USA nem hajlandó kártalanítást fizetni az éghajlati katasztrófát elszenvedő országok veszteségeinek és kárainak jóvátételére. A hét közepén azonban úgy tűnt, hogy módosított álláspontján, és kijelentette, hogy Washington nem akadályozza majd a veszteségekről és károkról szóló tárgyalásokat.

Azt is javasolta, hogy a fejlődő országok úgy szerezzenek finanszírozást gazdaságaik tiszta energiára való átállásához, hogy adjanak el szén-dioxid-kompenzációt amerikai vállalatoknak.

A szén-dioxid-kompenzáció az üvegházhatású gázok kivonását vagy csökkentését jelenti – például erdővédelem, megújuló energia farmok vagy más éghajlatbarát tevékenységek révén –, amellyel kompenzálják a máshol okozott kibocsátásokat.

A koncepció az idei COP27 konferencián visszatért, azonban továbbra is ellentmondásos, mivel a kritikusok szerint lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy késleltessék saját szén-dioxid-mentesítési erőfeszítéseiket.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!