4p

Hiába nem telik el a kötelező 30 nap a kihirdetés és a hatályba lépés között, amíg magas az államadósság, az Alkotmánybíróság keze is meg van kötve.

A Mol különadójának emelése miatt kevesebb figyelmet kapott, hogy a tegnap esete megjelent különadóról szóló kormányrendelet a Robin Hood-adót is jelentős mértékben emelte. Kérdéses azonban, hogy jogszerű-e ilyen rövid határidővel adót emelni.

A kormány adózást érintő, december 7-én éjszaka a Magyar Közlönyben megjelent rendeletéből a hírekben elsősorban a MOL által fizetendő különadó mértékének jelentős emelése jelent meg.

Ugyanakkor nem kevésbé jelentős változás az úgynevezett Robin Hood-adó kulcsának 31-ről 41 százalékra emelése. Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere emlékeztet, a Robin Hood-adó, hivatalos nevén az energiaellátókat terhelő jövedelemadó 2008 óta létezik. Ezt az adót az energiatermelő cégek fizetik, hivatalosan azért, hogy a távhőszolgáltatás versenyképesebb lehessen. Az adó alapja több-kevésbé megegyezik a társasági adó alapjával, adókulcsa immár egy évtizede 31 százalék. Az adó mértékéből adódóan így lényegében 40 százalékos jövedelemadót (9 százalék társasági adó és 31 százalék különadó) fizetnek azok a cégek, akiknek a tevékenysége a Robin Hood-adó hatálya alá esik. Ezt a jövedelemadót emelték most 50 százalékra egy kormányrendelettel.

Fischer Ádám szerint az extraprofitadókról szóló kormányrendelet már eddig is tartalmazott olyan rendelkezéseket, amelyek kapcsán felmerült, hogy hagyott-e kellő felkészülési időt a cégeknek az adóváltozásokra. Ennek megértéséhez két fontos szabályra hívja fel a figyelmet.

Egyrészt a jogalkotásról szóló törvény szerint jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra nem állapíthat meg kötelezettséget, illetve kötelezettséget nem tehet terhesebbé. Ez az extraprofitadó rendeletnek több rendelkezése kapcsán vet fel kérdéseket, hiszen

megjelentek olyan pótadók, amelyeket már a hatálybalépést megelőzően megszerzett bevételek alapján kellett számítani.

Ez azonban a Robin Hood-adó mostani emelését nem érinti, hiszen az 2023. január 1-jétől alkalmazandó.

Az energiatermelőkre kivetett adót is megemelték csütörtökön. Fotó: PannErgy
Az energiatermelőkre kivetett adót is megemelték csütörtökön. Fotó: PannErgy

Van azonban egy másik, kifejezetten az adózásra vonatkozó szabályokat tartalmazó rendelkezés, amelyet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény ír elő. E szerint a fizetési kötelezettség terhét növelő jogszabály kihirdetése és hatálybalépése között legalább 30 napnak kell eltelnie. Ez jelen esetben nem teljesül – mutat rá s szakember –, hiszen a kormányrendelet 2022. december 7-i kihirdetése és 2023. január 1-je között nem telik el 30 nap. Ezért szokta a Parlament az őszi adócsomagot még novemberben elfogadni és kihirdettetni, hogy ez a bizonyos 30 nap elteljen a következő év elejéig – fűzte hozzá Fischer Ádám.

A valódi problémát az jelenti, hogy hiába sérti a Robin Hood-adó emelése a stabilitási törvény rendelkezéseit, nem tűnik úgy, hogy ez ellen bármit is lehetne tenni. A veszélyhelyzet kapcsán elfogadott kormányrendeletek ugyanis hiába minősülnek jogszabálynak – és így vonatkozik rájuk a stabilitási törvény –, de a rendelet más jogszabályba ütközését kizárólag az Alkotmánybíróság vizsgálhatná – hangsúlyozza a jogi szakember.

„Az Alkotmánybíróság keze azonban meg van kötve”

– mondja. Az Alaptörvény 37. cikke ugyanis tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság a központi adónemeket csak nagyon korlátozott okokból vizsgálhatja felül. Mint rámutat, az új katatörvény érdemi felülvizsgálatát is elsősorban erre hivatkozva hárította el az Alkotmánybíróság. Ugyanígy várhatóan hiába fordulna bárki is az Alkotmánybírósághoz azzal, hogy a Robin Hood-adó kulcsát megemelő kormányrendeletet túl későn fogadta el és hirdette ki a kormány.

Fischer Ádám szerint ennek fényében „puszta elmélkedés” azzal foglalkozni, hogy mi történne, ha mégis vizsgálná az Alkotmánybíróság ezt a kérdést: vajon általában megsemmisítené az adókulcs módosítását vagy csak a hatálybalépését módosítaná? „Bár ez utóbbira álláspontunk szerint nincs jogköre az Alkotmánybíróságnak” – véli. Ugyanakkor szerinte elképzelhető, hogy egy sikeres alkotmánybírósági beadvány néhány nap haladékot eredményezne az érintettek számára – de a jogász szerint idáig az ügy valószínűleg el sem fog jutni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!