A hamarosan sorra kerülő kormányzati létszámleépítés - amely a hivatalos álláspont szerint 2500 embert érint - kompenzációs csomagjának része, hogy az idősebb alkalmazottak foglalkoztatását a versenyszférában adókedvezménnyel segíti a kormány. A hét elején elhangzot kormányzati nyilatkozatok szerint a 60 évnél idősebb közszolgák esetében a szociális hozzájárulási adó teljes eltörlésére lehet készülni.
A parlament honlapján pénteken közzétett adócsomagban valóban találni erre vonatkozó rendelkezést. A törvényjavaslatban az szerepel, hogy a 60. életévüket a felmentésük napján már betöltött, elbocsátott közszolgák foglalkoztatásához legfeljebb a minimálbér négyszeresének megfelelő összeg szerint megállapított adókedvezményt érvényesíthetnek a munkaadók, az erre eső szociális hozzájárulási adóban (valamint a szakképzési hozzájárulásban). Fontos, hogy erre csak addig van lehetőség, amíg az alkalmazott be nem tölti a rá érvényes öregségi nyugdíjkorhatárt. Követelmény még, hogy a közszolgálati jogviszony megszüntetéséről egy igazolást kell kiállítania a foglalkoztatónak.
Ami azt jelenti, hogy az 1958-ban, vagy azt megelőzően születettekre vonatkozik a kedvezmény. A nyugdíjba vonulás időpontja azonban nem egyforma az esetükben: az 1958-ban és azt követően születettek 65 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba, míg a korábban születettek ennél hamarabb. Aki például 1955-ben született, tehát idén töltötte be a 63. életévét, 64 éves korában mehet nyugdíjba. Aki 1956-ban, vagyis a most 63 évesek, 64,5 évesen válnak jogosulttá a nyugdíjra. Így, felmenő rendszerben jutunk el fokozatosan addig, míg mindenkire a 65 év lesz az érvényes nyugdíjkorhatár.
Ebből pedig az következik, hogy lesz olyan munkavállaló, aki után mindössze egy évig lehet igénybe venni az adókedvezményt. Pontosabban a törvény e pontja szerint, mert egy másik, még az előző törvényalkotási ciklusban elfogadott jogszabály arról rendelkezik, hogy a saját jogú nyugdíjast alkalmazó vállalkozás mentesül az erre a bérre eső szociális hozzájárulási adó megfizetése alól 2019 januárjáról.
A minimálbér 2018-ban havi bruttó 138 000 forint, de a várakozások szerint 2019-ben 150 ezer forintra emelkedik a teljes munkadiőben adható legkisebb bér.
Mivel a törvényjavaslat nem a garantált bérminimumról tesz említést, amelynek az összege nagyobb - idén 180 500 forint -, a minimálbérrel érdemes számolni. Kiindulva tehát a 150 ezer forintból, a törvény hatályba lépésekor a minimálbér négyszeresének megfelelő, az adókedvezmény alapjaként legfeljebb figyelembe vehető összeg havi bruttó 600 ezer forint lesz. Ami szép fizetésnek számít hazai viszonylatban, bár feltételezhető, hogy a pályamódosításra kényszerülő köszolgák java részét ennél csekélyebb fizetés mellett alkalmazzák majd a cégek.
Előfordulhat, hogy valakit több mint 600 ezer forintért alkalmaznak a jövő évben - felvetődik a kérdés, hogy esetükben érvényesíthető-e a kedvezmény. A törvény szövege alapján értelmezésünk szerint igen, maximum a minimálbér négyszereséig ezekben az esetekben is élni lehet az adókedvezménnyel, vagyis e felett kellene megfizetni a munkáltatónak az adót. Erre vonatkozóan a Pénzügyminisztériumtól várható tájékoztatás a közeljövőben.
A munkaadók 600 ezer forint bruttó havi bér esetén összesen 126 000 forint közterhet spórolhatnak meg jövőre, ha a közszolgálatból elbocsátott, legalább 60 éves embert alkalmaznak.
Mivel az adócsomag e pontja 2019. január elsejétől lép hatályba, nem vonatkozik arra a munkabérre, amelyet az idén ősszel elbocsátott közszolga még idén megkeresne új munkahelyén. Az erre az időszakra jutó bér után tehát nem lehet igénybe venni az adókedvezményt, csak a 2019-ben elszámolt bérek után.
