Némi ellentmondás fedezhető fel a kormányzati felügyelet alatt működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) hurráoptimizmusa és a KSH adatai között a magyarországi turizmus júliusi teljesítményével kapcsolatban.
Júliusban a koronavírus okozta járvány hatására a külföldi vendégek által a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák száma 75, a belföldi vendégek által eltöltötteké 18 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakához képest
- szól a KSH tájékoztatója a kereskedelmi szálláshelyek forgalmáról. Ez konkrétan azt jelenti, hogy míg 2019 júliusában 1,9 millió külföldi vendégéjszaka volt, addig idén júliusban 478 ezer. A magyarok megfogadták ugyan Orbán Viktor miniszterelnök intelmét és inkább itthon nyaraltak, de a KSH adatai szerint még ez is kevés volt ahhoz, hogy megismételje a tavalyi szintet: a 2,1 millió belföldi vendégéjszaka 400 ezerrel kevesebb a 2019-es eredménynél.
Bár néha azt lehetett hinni az M7-en látott kocsisorok láttán, hogy az utolsó sufniig megtelt a Balaton, ez a kép csalóka volt, és a statisztikák mást mutatnak: 150 ezer hazai vendégéjszaka eltűnt a balatoni szálláshelyekről. Igaz, az sem mellékes, hogy sokan lehettek azok, akik kihasználva a kellemes időjárást, csupán egy-egy napra ugrottak le strandolni, ami a kocsisorokat növelte csak, a vendégéjszakák számát nem. Ennek ellenére a SZÉP-kártyák szinte megolvadtak, mert szinte mindenki ezzel fizethetett, ami új rekordot eredményezett: 6,4 milliárd forint értékben egyenlítették ki a számlákat a kártyával. Az eddigi csúcsot a tavaly augusztus jelentette 5,5 milliárd forinttal. Most csak a szállodákban 5,1 milliárd forintot fizettek ki így a magyarok.
Ez persze a kormány egyik korona-intézkedésének köszönhető. Lapunk is írt arról, hogy a 2020-ban a kedvezményes adókulccsal adható rekreációs keretösszeg 450 ezerről 800 ezer forintra emelkedett, a költségvetési szerveknél pedig 200 ezerről 400 ezer forintra nő. Vélhetően tele voltak júliusra a SZÉP-kártyák és a kijárási korlátozások enyhítésével már semmi akadálya nem volt annak, hogy az emberek el is költsék a rajta felgyűlt összegeket.
A KSH adataiból az is látszik, hogy a kormány miért a cseheknek, a szlovákoknak és a lengyeleknek adott felmentést a határzár alól. Bár júliusban is Németországból jöttek a legtöbben, utánuk viszont a csehek, a lengyelek és a szlovákok következtek. A szakemberek előre megmondták, hogy idén nyáron vélhetően a többség nem utazik majd messzire, ha a külföldet is választják, akkor is maradnak a régióban, így teljesen érhető, hogy például az angolok, az oroszok teljesen eltűntek a magyar szálláshelyekről, de a szomszédos országokból ha kevesebben is, mint tavaly, de azért a koronavírus-járvány ellenére viszonylag sokan látogattak Magyarországra.
Mindez azonban nem indokolja azt a hurráoptimizmust, amit az MTÜ adott elő a júliusi számokat látva. Persze azt is tudni kell, hogy a turisztikai ügynökség a saját számaiból dolgozik, nem a KSH adait használja, hanem a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) statisztikáit. A kormányzati szerv számára minden hazai szálláshely kötelezően naponta szolgáltat adatot. Így a KSH és az NTAK számait nem lehet összehasonlítani, de igazán szokatlan helyzetet jelent, hogy míg a KSH jelentős visszaesésről számol be, addig az MTÜ júliusi rekordot hangoztat.
A Magyarország visszavár kampány oly annyira sikeres lett, hogy a júliusi belföldi vendégszám a tavalyi eredményeket is felülmúlta. 1,2 millió belföldi vendég 3,6 millió vendégéjszakát tartózkodott a hazai szálláshelyeken. Ezzel a belföldi vendégek száma júliusban meghaladta a tavaly júliusi belföldi vendégszámot
- lelkendezett az MTÜ. Guller Zoltán vezérigazgató pedig arról beszélt: a belföldi turizmus nemcsak megközelítette, de meg is haladta a tavalyi számokat, és az előfoglalások alapján ősszel is kiemelkedő lehet a forgalom a hazai szálláshelyeken. A Balatonnál azonban jelenleg azt látni, hogy a szezonnak lassan vége, a május végén kinyitott éttermek már be is zártak.
A KSH és az NTAK adatai közötti ellentmondás abból származik, hogy a KSH csak a szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, valamint közösségi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakákat számolja, míg az NTAK minden egyéb magánszálláshely adatait is hozzáadja az eredményhez.
Az NTAK azonban eleve csak tavaly július óta fogadja napi szinten a szállodák adatait, október 1-én tették kötelezővé a panziók számára, majd harmadik lépcsőben 2020 január 1-ig az egyéb szálláshelyeknek, üdülőknek, kempingeknek, közösségi szálláshelyeknek kellett csatlakozniuk a rendszerhez. Így valójában az NTAK alapján nem lehet rekordokról beszélni, mert nincsenek tavalyi adatok. Ellenben az idei KSH adatokat össze lehet hasonlítani a tavalyi KSH adatokkal, amik csökkenést mutatnak.
