Dr. László Imre, Újbuda polgármestere, korábbi kórházigazgató hívta fel a figyelmet az ATV-ben arra, hogy 1867-ben önálló osztályként került be a Belügyminisztériumba (BM) az egészségügy, 1920-ig viszont önálló tárcaként működhetett, majd 1932-ben ismét a BM alá került, de az 1940-es évektől 2010-ig önálló minisztériumként létezhetett.
„Tisztában vagyunk azzal, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság is a belügyminiszter alá tartozik, de az elengedhetetlen, hogy az egészségügynek és az oktatásnak ne legyen önálló tárcája” – tette hozzá a polgármester.
Ezt megelőzően a hvg.hu szúrta ki, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos jogi kérdéseket rendező, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott törvényjavaslat egy új – közbiztonságért és egészségügyért felelős – miniszteri megnevezést használ, ami csak tovább erősíti a sejtést, hogy Pintér Sándorhoz kerül az egészségügy.
Minden a hadegészségüggyel indult
Érdemes megnézni, hogy a történelemben hogyan alakult a belügyminisztérium és az egészségügy kapcsolata. Az 1848-49-es magyar szabadságharc környékén – érthető módon –, a harcok miatt a sérültek ellátása a hadegészségügy keretein belül zajlott. Erről Kapronczay Károly történész így ír tanulmányában: az első felelős magyar „minisztérium” (azaz kormány) kinevezéséig az ország köz- és orvosi ügyeit a Helytartótanács egészségügyi osztályának vezetője, egy személyben az országos főorvos irányította.
A márciusi forradalom után aztán az első felelős magyar kormány első intézkedései közé tartozott az egészségügyi kormányzás rendezése.
Meglepő, de a polgári egészségügyet akkor a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium felügyelete alá helyezték. Ám a polgári egészségügyet átalakító intézkedések hamarosan háttérbe szorultak a hadsereg egészségügyi problémái és az országban pusztító kolera és tífuszjárvány miatt.
Ismerve azt, hogy az egészségügyi szakdolgozók jelenleg is béremelést szeretnének, s május 31-én a felmondási tilalmuk lejártával akár felmondási hullám is jöhet, érdekes belegondolni, hogy a történelem mennyire ismétli önmagát: 1848 novemberében ugyanis, a kolera első pesti felbukkanásakor Stáhly Ignác országos főorvos és a Helytartótanács egészségügyi osztályának vezetője csak rendkívüli eréllyel és saját pénzéből fedezett „különdíjjal” tudta maradásra bírni a pesti kórházba vezényelt honvédápolókat …
1849 áprilisában a Honvédelmi Minisztérium VIII. egészségügyi osztálya (amely a polgári egészségügyet irányította) felbomlott.
Ekkor, a honvédség átszervezésének idején négy tizedest és tizenöt honvédet a derecskei kórházba vezényeltek. Klapka György hadügyminiszter-helyettes 1849. április 25-én rendeletet is kiadott a honvédorvosi kar munkájának megerősítésére, amely értelmében a kórházparancsnokok (hoppá, velük és az előbb említett katonákkal az elmúlt két évben mi is találkozhattunk a Covid miatt) kötelesek voltak igénybe venni az önkéntesen itt dolgozó nők munkáját, ápolási kiképzésükről pedig a beosztott orvosok gondoskodtak.
A kormány 1849 júniusában aztán ismét szétválasztotta a katonai és a polgári egészségügy irányítását, az utóbbi számára a Belügyminisztériumban létrehozták az egészségügyi osztályt, de a közelgő orosz és császári csapatok miatt érdemi tevékenységet nem igazán tudott végezni.
Az első világháború és utána
Aztán jókorát ugorva, az I. világháborúban megváltozik a sebesülések és megbetegedések aránya, a fókusz ismét a katonaegészségügyre terelődik. Hiszen gondot jelentett a harctérről rokkantan hazatérők nagy száma, és az I. világháború utolsó évében végig söpört az influenza, azaz a spanyolnátha is a lakosságon.
Kapronczay arról ír, hogy a magyar királyi honvédség katonaorvosi szolgálata önálló állománycsoport volt, s közvetlenül ismét a Honvédelmi Minisztérium VIII. egészségügyi osztályának alárendeltségében működött.
Ezek után Károlyi Mihály kormánya a katonaegészségügyet – bizonyos katonai felügyelettel – a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium hatáskörébe utalta. Ezt a Tanácsköztársaság alatt sem változtatták meg, s az 1920 után újjászervezett katonaegészségügy és szolgálatai ennek megfelelően formálódtak. Mindeközben igazodniuk kellett a tekintélyes számú hadigondozotthoz, akiknek gyógy- és rehabilitáló kezelése továbbra is a honvédség feladatkörébe tartozott. Ezért számos speciális sebészeti és rehabilitáló részleg alakult, a honvédegészségügy részét képezték a rokkantházak és a rokkantgondozás egyéb területei.
1932 -ben került sor a BM ismételt átszervezésére, amikor is visszakerültek hozzá az egészségüggyel kapcsolatos feladatok.
1944-től önálló minisztérium
1938-ban a magyar honvédség létszáma 85 ezer fő lett, emiatt felgyorsult az egészségügyi részlegek fejlesztése, a szakszemélyzet kiképzése, és felszerelése, valamint a mozgósítási terveknek megfelelő egészségügyi felszerelések beszerzése. A magyar hadvezetés az 1941. június 27-i hadüzenet után mozgósította a honvédegészségügy aktív és tartalékos állományát, hadikórházait és minden egészségügyi intézményét, berendezését és személyi állományát a hadvezetőség rendelkezésére bocsátotta.
Az ország keleti részének felszabadulása után, 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az új intézményrendszer részeként létrehozta az 1932-ben megszüntetett Népjóléti Minisztériumot.
A Szovjetunióból hazatérő Rákosi Mátyás javaslatára Molnár Eriket népjóléti miniszterré nevezték ki, aki 1947-ig töltött be a posztot. Őt követte 1947-49-ig Olt Károly, akit 1949-53-ig Ratkó Anna, az első magyar női miniszter váltott. Hírhedt működése alatt, 1950-ben Egészségügyi Minisztériummá keresztelték át az intézményt.
1984-ben aztán Szociális és Egészségügyi Minisztérium, 1990-98 között ismét Népjóléti Minisztérium, 2002-2006 között Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, 2006-2010 között ismét Egészségügyi Minisztérium, 2010-2012 között Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, 2012-től pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevet kapta a keresztségben.
S ha már visszatekintés:
- az első Orbán-kormány alatt 1998-2000-ig Gógl Árpád, 2000-2002-ig Mikola István volt az egészségügyi miniszter
- a második Orbán-kormányban 2010-2012-ig Réthelyi Miklós, 2014-ig Balog Zoltán
- a harmadik Orbán kormány alatt 2014-18-ig szintén Balog Zoltán
- a negyedik Orbán kormányban 2018-22-ig Kásler Miklós állt a minisztérium élén.
Pintér Sándor azonban az összes eddigi Orbán-kormányban belügyminiszter volt, s a hírek szerint az ötödikben nem csak hogy az is marad, de új miniszteri elnevezés vár rá: közbiztonságért és egészségügyért felelős miniszter lehet. Pintér egyébként a 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány kezdete óta az Operatív Törzs vezetője, aki március 28-án katonaparancsnokokat és katonákat vezényelt a kórházakba. 2021 májusában pedig Orbán Viktor hozzá rendelte a sokat kritizált Kásler Miklóstól az egészségügyet a veszélyhelyzet nehézségeire hivatkozva. Pintér Sándor egy ideig az Országos Kórházi Főigazgatóságot is személyesen irányította (amelynek vezetője azóta szintén egykor volt rendőr lett).
Azaz egyre inkább úgy tűnik: a régvolt időket idéző kor jöhet azzal, ha ismét összefonódik a bel- és az egészségügy.
A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet ugyan 2022. június 1-jén megszűnik, de Varga Judit igazságügyi miniszter a napokban nyújtotta be az Alaptörvény módosító javaslatát, ami más helyzetekre is kiterjesztené a veszélyhelyzet fenntartását.
Gulyás Gergely már a választások utáni első Kormányinfón úgy fogalmazott: mivel az orosz-ukrán háború elhúzódhat, a veszélyhelyzet tényállását ki akarja a kormány egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetére is. Így lehetőség lesz a háború miatt fenntartani a rendkívüli jogrendet.
