7p

Az ötödik Orbán-kormány megalakítása kapcsán röppent fel a hír, hogy Pintér Sándort egy személyben nevezik ki a közbiztonságért és az egészségügyért felelős miniszterré májusban. A magyar történelem a bizonyíték arra, nem ez lesz az első eset, hogy a Belügyminisztérium alá tartozik az egészségügy.

Dr. László Imre, Újbuda polgármestere, korábbi kórházigazgató hívta fel a figyelmet az ATV-ben arra, hogy 1867-ben önálló osztályként került be a Belügyminisztériumba (BM) az egészségügy, 1920-ig viszont önálló tárcaként működhetett, majd 1932-ben ismét a BM alá került, de az 1940-es évektől 2010-ig önálló minisztériumként létezhetett.  

„Tisztában vagyunk azzal, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság is a belügyminiszter alá tartozik, de az elengedhetetlen, hogy az egészségügynek és az oktatásnak ne legyen önálló tárcája” – tette hozzá a polgármester.

A testhőmérsékletmérésben is segítettek. Fotó: MTI
A testhőmérsékletmérésben is segítettek. Fotó: MTI

Ezt megelőzően a hvg.hu szúrta ki, hogy a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet megszűnésével kapcsolatos jogi kérdéseket rendező, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott törvényjavaslat egy új – közbiztonságért és egészségügyért felelős – miniszteri megnevezést használ, ami csak tovább erősíti a sejtést, hogy Pintér Sándorhoz kerül az egészségügy.

Minden a hadegészségüggyel indult

Érdemes megnézni, hogy a történelemben hogyan alakult a belügyminisztérium és az egészségügy kapcsolata. Az 1848-49-es magyar szabadságharc környékén – érthető módon –, a harcok miatt a sérültek ellátása a hadegészségügy keretein belül zajlott. Erről Kapronczay Károly történész így ír tanulmányában: az első felelős magyar „minisztérium” (azaz kormány) kinevezéséig az ország köz- és orvosi ügyeit a Helytartótanács egészségügyi osztályának vezetője, egy személyben az országos főorvos irányította.

A márciusi forradalom után aztán az első felelős magyar kormány első intézkedései közé tartozott az egészségügyi kormányzás rendezése.

Meglepő, de a polgári egészségügyet akkor a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium felügyelete alá helyezték. Ám a polgári egészségügyet átalakító intézkedések hamarosan háttérbe szorultak a hadsereg egészségügyi problémái és az országban pusztító kolera és tífuszjárvány miatt.

Ismerve azt, hogy az egészségügyi szakdolgozók jelenleg is béremelést szeretnének, s május 31-én a felmondási tilalmuk lejártával akár felmondási hullám is jöhet, érdekes belegondolni, hogy a történelem mennyire ismétli önmagát: 1848 novemberében ugyanis, a kolera első pesti felbukkanásakor Stáhly Ignác országos főorvos és a Helytartótanács egészségügyi osztályának vezetője csak rendkívüli eréllyel és saját pénzéből fedezett „különdíjjal” tudta maradásra bírni a pesti kórházba vezényelt honvédápolókat …

1849 áprilisában a Honvédelmi Minisztérium VIII. egészségügyi osztálya (amely a polgári egészségügyet irányította) felbomlott.

Ekkor, a honvédség átszervezésének idején négy tizedest és tizenöt honvédet a derecskei kórházba vezényeltek. Klapka György hadügyminiszter-helyettes 1849. április 25-én rendeletet is kiadott a honvédorvosi kar munkájának megerősítésére, amely értelmében a kórházparancsnokok (hoppá, velük és az előbb említett katonákkal az elmúlt két évben mi is találkozhattunk a Covid miatt) kötelesek voltak igénybe venni az önkéntesen itt dolgozó nők munkáját, ápolási kiképzésükről pedig a beosztott orvosok gondoskodtak.

A kormány 1849 júniusában aztán ismét szétválasztotta a katonai és a polgári egészségügy irányítását, az utóbbi számára a Belügyminisztériumban létrehozták az egészségügyi osztályt, de a közelgő orosz és császári csapatok miatt érdemi tevékenységet nem igazán tudott végezni.

Az első világháború és utána

Aztán jókorát ugorva, az I. világháborúban megváltozik a sebesülések és megbetegedések aránya, a fókusz ismét a katonaegészségügyre terelődik. Hiszen gondot jelentett a harctérről rokkantan hazatérők nagy száma, és az I. világháború utolsó évében végig söpört az influenza, azaz a spanyolnátha is a lakosságon.

Kapronczay arról ír, hogy a magyar királyi honvédség katonaorvosi szolgálata önálló állománycsoport volt, s közvetlenül ismét a Honvédelmi Minisztérium VIII. egészségügyi osztályának alárendeltségében működött.

Ezek után Károlyi Mihály kormánya a katonaegészségügyet – bizonyos katonai felügyelettel – a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium hatáskörébe utalta. Ezt a Tanácsköztársaság alatt sem változtatták meg, s az 1920 után újjászervezett katonaegészségügy és szolgálatai ennek megfelelően formálódtak. Mindeközben igazodniuk kellett a tekintélyes számú hadigondozotthoz, akiknek gyógy- és rehabilitáló kezelése továbbra is a honvédség feladatkörébe tartozott. Ezért számos speciális sebészeti és rehabilitáló részleg alakult, a honvédegészségügy részét képezték a rokkantházak és a rokkantgondozás egyéb területei.

1932 -ben került sor a BM ismételt átszervezésére, amikor is visszakerültek hozzá az egészségüggyel kapcsolatos feladatok.

1944-től önálló minisztérium

1938-ban a magyar honvédség létszáma 85 ezer fő lett, emiatt felgyorsult az egészségügyi részlegek fejlesztése, a szakszemélyzet kiképzése, és felszerelése, valamint a mozgósítási terveknek megfelelő egészségügyi felszerelések beszerzése. A magyar hadvezetés az 1941. június 27-i hadüzenet után mozgósította a honvédegészségügy aktív és tartalékos állományát, hadikórházait és minden egészségügyi intézményét, berendezését és személyi állományát a hadvezetőség rendelkezésére bocsátotta.

Az ország keleti részének felszabadulása után, 1944. december 21-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés, az új intézményrendszer részeként létrehozta az 1932-ben megszüntetett Népjóléti Minisztériumot.

A Szovjetunióból hazatérő Rákosi Mátyás javaslatára Molnár Eriket népjóléti miniszterré nevezték ki, aki 1947-ig töltött be a posztot. Őt követte 1947-49-ig Olt Károly, akit 1949-53-ig Ratkó Anna, az első magyar női miniszter váltott. Hírhedt működése alatt, 1950-ben Egészségügyi Minisztériummá keresztelték át az intézményt.

1984-ben aztán Szociális és Egészségügyi Minisztérium, 1990-98 között ismét Népjóléti Minisztérium, 2002-2006 között Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium, 2006-2010 között ismét Egészségügyi Minisztérium, 2010-2012 között Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, 2012-től pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma nevet kapta a keresztségben.

S ha már visszatekintés:

  • az első Orbán-kormány alatt 1998-2000-ig Gógl Árpád, 2000-2002-ig Mikola István volt az egészségügyi miniszter
  • a második Orbán-kormányban 2010-2012-ig Réthelyi Miklós, 2014-ig Balog Zoltán
  • a harmadik Orbán kormány alatt 2014-18-ig szintén Balog Zoltán
  • a negyedik Orbán kormányban 2018-22-ig Kásler Miklós állt a minisztérium élén.

Pintér Sándor azonban az összes eddigi Orbán-kormányban belügyminiszter volt, s a hírek szerint az ötödikben nem csak hogy az is marad, de új miniszteri elnevezés vár rá: közbiztonságért és egészségügyért felelős miniszter lehet. Pintér egyébként a 2020-ban kirobbant koronavírus-járvány kezdete óta az Operatív Törzs vezetője, aki március 28-án katonaparancsnokokat és katonákat vezényelt a kórházakba. 2021 májusában pedig Orbán Viktor hozzá rendelte a sokat kritizált Kásler Miklóstól az egészségügyet a veszélyhelyzet nehézségeire hivatkozva. Pintér Sándor egy ideig az Országos Kórházi Főigazgatóságot is személyesen irányította (amelynek vezetője azóta szintén egykor volt rendőr lett).

Azaz egyre inkább úgy tűnik: a régvolt időket idéző kor jöhet azzal, ha ismét összefonódik a bel- és az egészségügy. 

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet ugyan 2022. június 1-jén megszűnik, de Varga Judit igazságügyi miniszter a napokban nyújtotta be az Alaptörvény módosító javaslatát, ami más helyzetekre is kiterjesztené a veszélyhelyzet fenntartását.

Gulyás Gergely már a választások utáni első Kormányinfón úgy fogalmazott: mivel az orosz-ukrán háború elhúzódhat, a veszélyhelyzet tényállását ki akarja a kormány egészíteni humanitárius katasztrófa, illetve szomszédos országban zajló háborús konfliktus esetére is. Így lehetőség lesz a háború miatt fenntartani a rendkívüli jogrendet.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!