A koronavírus-járvány gazdaságra gyakorolt hatásai miatt rengeteg magyar veszítheti el a munkáját. Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter véleménye szerint már márciusban is több tízezren jelentkezhetnek a munkaügyi hivataloknál, összességében pedig akár több százezerrel is emelkedhet a munkanélküliek száma a járvány hatásai miatt. A munkahelyek megszűnésére annak ellenére számít a kormány, hogy több, a munkahelyek megőrzésére irányuló intézkedést hozott (törlesztési moratórium, járulékkedvezmények).
Arra számítanak ugyanakkor, hogy azok, akik most elveszítik a munkájukat, a járvány lecsengése után a gazdaság élénkülésével párhuzamosan gyorsan újra el tudnak helyezkedni. A kormány célja, hogy 3 hónap múlva legkésőbb minden érintettnek újra legyen munkája. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta drasztikus megugrása csak néhány hónapig lesz látható a statisztikában, majd gyors ütemben javulni kezdenek a számok.
Itt meg kell jegyeznünk, hogy a munkanélküliséget nemcsak azok fogják növelni, akik a magyar gazdaság zuhanása miatt veszítették el a munkájukat, hanem azok is, akik külföldön dolgoznak, de rendelkeznek magyarországi lakcímmel, háztartással, vagy naponta ingáznak valamelyik szomszédos országba. Számuk a legutóbbi statisztika szerint mintegy 120 ezer fő. Bár például Ausztriában jellemzően a turizmus és vendéglátás területén dolgoznak magyarok nagy számban, az biztosra vehető, hogy ennek a 120 ezer főnek csak egy része válhat munkanélkülivé.
A munkanélküliségi rátára visszatérve, hiába valósul meg a gyors munkába állással számoló forgatókönyv, a mostani tömeges elbocsátás az egész éves statisztikában is nyomot hagy, de kevésbé drasztikusan. Erről árulkodik a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb prognózisa is.
A tavalyi 3,4 százalékról idén 3,6-4,2 százalékra növekedhet a munkanélküliségi ráta - derül ki a csütörtökön közzétett inflációs jelentés előrejelzéséből.
Számításaink szerint ez a munkanélküliek számára vetítve azt jelenti, hogy a 2019-es 159 ezres létszám 182-196 ezerre emelkedhet. Vagyis a gazdaság V-alakú felpattanásával párhuzamosan hiába találnak gyorsan újra munkát az elbocsátottak,
éves átlagot tekintve 22-36 ezren huzamosabb ideig nem fognak tudni elhelyezkedni.
Ők feltételezhetően olyan kisebb, kevésbé tőkeerős vállalatoknál dolgoztak, melyek nagyon lassan tudnak majd talpra állni a járvány lecsengése után. Ez pedig azzal jár, hogy nem fogják visszavenni a most elbocsátott dolgozókat, vagy nem mindenki újraalkalmazására lesz mód. Az emiatt továbbra is munkanélküli személyek pedig feltehetően nehezebben találhatnak munkát maguknak. Várhatóan ugyanis amelyik munkaadó megteheti, a most elbocsátott dolgozóját fogja újra alkalmazásba venni. Új, vagy plusz munkaerő iránti keresletre egy ideg még nem lehet számítani.
