Ha csak a híreket figyeljük, akkor úgy tűnhet, beruházások terén jól állunk. A Magyar Nemzeti Bank néhány hete duplázta meg az NHP Hajrá programra fordítandó összeget, és a beruházási támogatások is pillanatok alatt elfogynak. Tizenöt perc alatt 350 magyarországi vállalat nyújtotta be pályázatát a beruházásokat támogató újabb kiírásra, a programot le is kellett zárni - közölte szerdán például Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Facebook-oldalán. Szerda délben nyílt meg az a program, amely 61 milliárd forintos keretösszeggel biztosít egyharmadnyi, maximum 800 ezer eurós támogatást azoknak a vállalatoknak, amelyek beruházások mellett kötelezik el magukat annak érdekében, hogy senkit ne kelljen elbocsátani - mondta el a miniszter a kormányülés után feltöltött videóban. Az is igaz, hogy akár az MNB-től igényelt pénzből, akár a megítélt támogatásokból nem lesz azonnal realizált beruházás, még egy gyorsabban kivitelezett projekt is több hónapos átfutással valósulhat meg.
Ugyanakkor a kedvezőnek tűnő hírek miatt nem túl örömteli a beruházásokról a KSH által közzétett adatsor. 2020 III. negyedévében a tárgyidőszaki fejlesztések volumene az előző év azonos időszakitól a nyers adatok szerint 12, az előző negyedévitől – szezonálisan kiigazítva – 2,1 százalékkal maradt el. A beruházások a legtöbb nemzetgazdasági ágban visszaestek, viszont a járványhelyzettel összefüggésben az egészségügyben közel duplájára nőttek.
Ezen kívül még néhány, összességében kisebb súlyú területen, például a kereskedelemben (6,3%), az információ-kommunikációban (3,4%) és a közigazgatásban (2,1%) is emelkedett a beruházási volumen. A fejlesztések visszaesését elsősorban a nagyobb létszámú vállalatok okozták, körükben főként a külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok mérsékelték a beruházásaikat. 2020 első három negyedévében összességében 8,6 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.
A beruházási teljesítmény 55 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene nagymértékben – az előző negyedévit is meghaladóan – 18 százalékkkal csökkent, amiben kiemelt szerepet játszott a járvány gazdasági hatásai következtében létrejött elégtelen piaci kereslet, valamint a korábbi időszakokban kiépült fölösleges szabad kapacitások. Ugyanakkor a beruházások 16 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések csupán kismértékben, 7,2 százalékkal maradtak el a bázisidőszaktól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek volumenének mérsékelt csökkenése következtében.
Ha szektorok szerint nézzük, akkor az derül ki, hogy a nemzetgazdasági ágak több mint felében kisebb lett a beruházási teljesítmény. A nemzetgazdasági beruházások közel negyedét jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a III. negyedévben nagymértékben (18%-kal) visszaestek. Ezen belül az alágak túlnyomó többségében jelentősen csökkentek a fejlesztések, kiugró mértékben a nagy súlyú járműgyártásban, a gép, gépi berendezés gyártása, valamint a vegyi anyag, termék gyártása területén. Ugyanakkor a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projektek révén néhány alágban jelentősen nőtt a volumen, például a villamos berendezés gyártása, az egyéb feldolgozóipar és a gyógyszergyártás esetében.
A most közölt adatok egyébként azért is adhatnak okot aggodalomra, mert a korábbi kormányzati és MNB-s előrejelzések szerint a kilábalásban a beruházások felpörgetése kulcsszerepet kapott (volna). Ha figyelembe vesszük, hogy a június-szeptemberi időszak viszonylag nyugodt volt, hiszen addig a korábbi korlátozások jelentős részét feloldották, és újakat még nem vezettek be, akkor a KSH által mért visszaesés aggodalomra adhat okot.
Mfor.hu vélemény
Az idei évben nagy csoda már aligha várható, Varga Mihály szerdán nyilatkozott úgy, hogy idén a gazdasági visszaesés mértéke 6,4 százalékos lesz. Ugyanakkor a magyar kormány és az Európai Unió között kialakult feszült helyzetre reagálva a miniszter azt mondta, hogy Brüsszel nélkül is boldogulunk. Ezt azonban nem támasztják alá a harmadik negyedéves beruházási adatok, amelyek azt sugallják, hogy a nagyvállalatok bizalmának visszanyeréséhez és a költségvetés által finanszírozott beruházások felpörgetéséhez is nagyon kellene a brüsszeli – eurómilliárdokban megtestesülő – hátszél. Nagy kérdés persze, hogy a kormányzat hogyan tud kilépni arcvesztés nélkül abból a szituációból, amibe a költségvetési vétóval navigálta magát. Véleményünk szerint a gazdasági folyamatok miatt rákényszerülhet Orbán Viktor arra, hogy kompromisszumot kössön Brüsszellel.
