<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő pár napja közösségi oldalára feltett posztjában azt írta, életbevágóan fontos a részleges, de okosan végrehajtott újranyitás, különben kő kövön nem marad. Arról kérdeztük, mit szól a korlátozások március 1-jei meghosszabbításához, valamint megkértük, hogy együtt nézzük át együtt a kínai vakcina miatt megjelent kormányrendelet-módosítást.

Abban bízott, hogy február 1-jétől legalább részleges újranyitás veheti kezdetét, de tegnap kiderült, hogy március 1-jéig minden korlátozás marad. Mit szól ehhez?

Most vettem részt egy zoom-megbeszélésen az Európai Parlament turisztikai bizottságának szervezésében, és a többiek is a magyarhoz hasonló rossz helyzetről számoltak be. Siralmas a gazdasági helyzetük, ahogy nálunk is. De én akkor sem értem, hogy egy vadaspark miért van zárva, vagy a szabadtéri rendezvényhelyszínek akár limitált belépéssel miért nem nyithatnak ki. A vendéglátóipari helyek teraszait korlátozott vendégszámmal miért nem lehet elindítani? Vagy, hogy miért kell 8 órától a kijárási tilalom, miért nem lehet kitolni 10-12 óráig? Aki bulizni akar, hajnali 5-ig meg is teszi, nem ezen múlik. Ráadásul így a vásárlásra rendelkezésre álló idősávot is szűkítjük, növelve ezzel is a tumultust. Kontrollált, részleges nyitásra van szükség.

Kunetz részleges nyitást és antitest-szűrést javasolt. Fotó: youtubeKunetz részleges nyitást és antitest-szűrést javasolt. Fotó: youtube

Vajon mennyi ideig prolongálható a türelem, vízválasztó lehet-e a következő egy hónap?

Nem látom előre, hogy a társadalom mennyire fogja bírni március 1-jéig, s azt sem tudom mérni, mekkora az elégedetlenség, de az biztos, hogy a kormányzópárt holdbázisát, a vidéki kisfalvakat mindez kevésbé érinti, mint a fővárost és a nagyvárosokat.

Mi a véleménye arról a tegnapi kormányrendelet-módosításról, amely szerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélye sem kell, hogy a kínai vakcinát engedélyezzék?

Nonszensz, hogy egy országnak a speciálisan erre szakosodott, egészségügyi hatósági funkcióját betöltő szervezetének döntését gyakorlatilag a kormány meg tudja kerülni. A Magyar Közlöny szerint az OGYÉI-t ezentúl a kormány az Állami Egészségügyi Ellátó Központon  keresztül (igen, megszűnt, de a hatályos rendelet érdekes módon még mindig ezt az intézményt jelöli meg), utasíthatja arra, hogy engedélyezze azokat a  gyógyszereket (vakcinákat), amelyek uniós tagállamokban, vagy unión kívüli, de Európai Gazdasági Térség tagbeli országokban (Norvégia, Svájc, Izland, stb.), vagy Nagy-Britanniában, Észak-Írországban, az Egyesült Királyságban, vagy legalább egy európai uniós, illetve európai uniós tagjelölt államban a betegek számára hozzáférhető és a gyógyszert legalább egymillió személynél már alkalmazták. A külügyminiszter jogköre lesz annak ellenőrzése, hogy a jogszabályban szereplő egymillió fő valóban beoltódott-e. Sajnos egyébként az OGYÉI így sem volt nem független, eleve a parlament alá vont független szervezetnek kéne lennie, de a kormány ezzel gyakorlatilag elveszi a jogkörét és utasítja, hogy fogadjon be gyógyszereket és engedélyezzen mindenféle vizsgálat nélkül, ha 1 millió emberen alkalmazták, legyen az török, indiai vagy szudáni polgár, és ezt a gyógyszert/vakcinát legalább három országban használták már, amelyből egy legalább uniós tagjelölt. Azaz Albánia, Koszovó, de Törökország által jóváhagyott készítményeket is lehet alkalmazni a fenti feltételekkel együttesen.

Hadd hasonlítsam ezt a repüléshez, ahol a gyógyszerészethez hasonló komoly biztonsági szabályok vannak. Ez olyan, mintha rábólintanék egy új fejlesztésű repülőgépre Magyarországon anélkül, hogy megvizsgálnám, alkalmas-e a repülésre, miközben Törökországban már engedélyezett.

Ez a döntés vajon merre billentheti az oltási hajlandóságot?

Egy olyan oltóanyagnak a behozatalánál próbál a kormány minden szabályt és a fejlett nyugati világ normáit áthágva átugrani, amelyeket nemcsak Európában, a tengerentúlon, de még Oroszországban is betartanak. Egy olyan vakcináról van szó, melynek társadalmi elfogadottsága 1 százalék alatti, fogalmunk sincs a mellékhatásairól, vagy hatásosságáról. Ha nem ismerjük a hatékonyságát, hiába oltottak be vele Indiában 1 millió embert, lehet, hogy az emberek úgy utaznak majd a világban, hogy átoltottak őket, de közben terjesztők lehetnek. Hiszen nem áll rendelkezésre sem korrekt tájékoztatás, sem elérhető rangos szaklapban megjelent publikáció, amely eloszlatná a kétségeket.

És mindeközben az orosz vakcina körüli is misztikus események történnek, hiszen mást találtak benne a névtelen szakértők a klinikai ampullákban, mint a forgalmazottban …

Ne legyen félreérthető, de azt kell mondjam: legalább találtak benne valamit, mert ez azt jelenti, hogy létezik, de a kínairól semmit nem tudunk. Bár a Szputnyik V dokumentációjáról egy kis áthallással, hadd ugorjak Paks 2-re. Akkoriban az MVM vezérigazgatója és más energetikai szakértők legszögezték, hogy az orosz dokumentáció és iratkezelés olyan messze áll a nyugat-európai rendtől, és amit az Európai Unió elvár, hogy nem igen összeegyeztethető egy orosz atomreaktornak a nyugat-európai környezetbe illesztésével. Nos, a vakcina dokumentációja is hasonló cipőben járhat, pedig itt is stimmelnie kell mindennek.  

A nyájimmunitás eléréséhez is javasolt egy logikus lépést, kifejtené?

A kormány saját videójában ismerte el, hogy a társadalom 25 százaléka már átesett a fertőzésen, azaz mintegy 2 és félmillió ember a nyájimmunitáshoz szükséges 6 millióból megvan, hiszen ők valószínűleg immunisak a járvánnyal szemben. A 2,5 millióból 361 ezret ismerünk, és a kínai vakcina kétségbeesett kergetése helyett azt a 2,2 millió embert kéne megtalálnunk, ami a két szám különbsége. Ugyanis nagy eséllyel van olyan antitest a szervezetükben, ami immunissá teszi őket a vírus ellen, ezért a védettségük miatt az oltási sor végére lehetne tenni őket. Így a 6 millió átoltottból mindjárt 3,8 milliót kellene átoltani, ezzel majdnem lefelezve a a nyájimmunitáshoz szükséges 60 százalékot.

Milyen költséggel járna az antitest-teszt-szűrés a lakosság körében?

Többféle létezik, van, amelyik párezer forintos, bár ezek nem mindig megbízhatók. A rendes vérvétellel készülő gyorstesztek viszont egészen precízek, igaz, ezek valamivel többe kerülnek. Mégis megérné beruházni, és használni ez utóbbiakat, leszűrni az embereket, hogy ki az, aki már immunis a betegségre. Így jóval gyorsabban el lehetne elérni a nyájimmunitást, de úgy látszik, ez nem cél.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.