Abban bízott, hogy február 1-jétől legalább részleges újranyitás veheti kezdetét, de tegnap kiderült, hogy március 1-jéig minden korlátozás marad. Mit szól ehhez?
Most vettem részt egy zoom-megbeszélésen az Európai Parlament turisztikai bizottságának szervezésében, és a többiek is a magyarhoz hasonló rossz helyzetről számoltak be. Siralmas a gazdasági helyzetük, ahogy nálunk is. De én akkor sem értem, hogy egy vadaspark miért van zárva, vagy a szabadtéri rendezvényhelyszínek akár limitált belépéssel miért nem nyithatnak ki. A vendéglátóipari helyek teraszait korlátozott vendégszámmal miért nem lehet elindítani? Vagy, hogy miért kell 8 órától a kijárási tilalom, miért nem lehet kitolni 10-12 óráig? Aki bulizni akar, hajnali 5-ig meg is teszi, nem ezen múlik. Ráadásul így a vásárlásra rendelkezésre álló idősávot is szűkítjük, növelve ezzel is a tumultust. Kontrollált, részleges nyitásra van szükség.
Vajon mennyi ideig prolongálható a türelem, vízválasztó lehet-e a következő egy hónap?
Nem látom előre, hogy a társadalom mennyire fogja bírni március 1-jéig, s azt sem tudom mérni, mekkora az elégedetlenség, de az biztos, hogy a kormányzópárt holdbázisát, a vidéki kisfalvakat mindez kevésbé érinti, mint a fővárost és a nagyvárosokat.
Mi a véleménye arról a tegnapi kormányrendelet-módosításról, amely szerint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélye sem kell, hogy a kínai vakcinát engedélyezzék?
Nonszensz, hogy egy országnak a speciálisan erre szakosodott, egészségügyi hatósági funkcióját betöltő szervezetének döntését gyakorlatilag a kormány meg tudja kerülni. A Magyar Közlöny szerint az OGYÉI-t ezentúl a kormány az Állami Egészségügyi Ellátó Központon keresztül (igen, megszűnt, de a hatályos rendelet érdekes módon még mindig ezt az intézményt jelöli meg), utasíthatja arra, hogy engedélyezze azokat a gyógyszereket (vakcinákat), amelyek uniós tagállamokban, vagy unión kívüli, de Európai Gazdasági Térség tagbeli országokban (Norvégia, Svájc, Izland, stb.), vagy Nagy-Britanniában, Észak-Írországban, az Egyesült Királyságban, vagy legalább egy európai uniós, illetve európai uniós tagjelölt államban a betegek számára hozzáférhető és a gyógyszert legalább egymillió személynél már alkalmazták. A külügyminiszter jogköre lesz annak ellenőrzése, hogy a jogszabályban szereplő egymillió fő valóban beoltódott-e. Sajnos egyébként az OGYÉI így sem volt nem független, eleve a parlament alá vont független szervezetnek kéne lennie, de a kormány ezzel gyakorlatilag elveszi a jogkörét és utasítja, hogy fogadjon be gyógyszereket és engedélyezzen mindenféle vizsgálat nélkül, ha 1 millió emberen alkalmazták, legyen az török, indiai vagy szudáni polgár, és ezt a gyógyszert/vakcinát legalább három országban használták már, amelyből egy legalább uniós tagjelölt. Azaz Albánia, Koszovó, de Törökország által jóváhagyott készítményeket is lehet alkalmazni a fenti feltételekkel együttesen.
Hadd hasonlítsam ezt a repüléshez, ahol a gyógyszerészethez hasonló komoly biztonsági szabályok vannak. Ez olyan, mintha rábólintanék egy új fejlesztésű repülőgépre Magyarországon anélkül, hogy megvizsgálnám, alkalmas-e a repülésre, miközben Törökországban már engedélyezett.
Ez a döntés vajon merre billentheti az oltási hajlandóságot?
Egy olyan oltóanyagnak a behozatalánál próbál a kormány minden szabályt és a fejlett nyugati világ normáit áthágva átugrani, amelyeket nemcsak Európában, a tengerentúlon, de még Oroszországban is betartanak. Egy olyan vakcináról van szó, melynek társadalmi elfogadottsága 1 százalék alatti, fogalmunk sincs a mellékhatásairól, vagy hatásosságáról. Ha nem ismerjük a hatékonyságát, hiába oltottak be vele Indiában 1 millió embert, lehet, hogy az emberek úgy utaznak majd a világban, hogy átoltottak őket, de közben terjesztők lehetnek. Hiszen nem áll rendelkezésre sem korrekt tájékoztatás, sem elérhető rangos szaklapban megjelent publikáció, amely eloszlatná a kétségeket.
És mindeközben az orosz vakcina körüli is misztikus események történnek, hiszen mást találtak benne a névtelen szakértők a klinikai ampullákban, mint a forgalmazottban …
Ne legyen félreérthető, de azt kell mondjam: legalább találtak benne valamit, mert ez azt jelenti, hogy létezik, de a kínairól semmit nem tudunk. Bár a Szputnyik V dokumentációjáról egy kis áthallással, hadd ugorjak Paks 2-re. Akkoriban az MVM vezérigazgatója és más energetikai szakértők legszögezték, hogy az orosz dokumentáció és iratkezelés olyan messze áll a nyugat-európai rendtől, és amit az Európai Unió elvár, hogy nem igen összeegyeztethető egy orosz atomreaktornak a nyugat-európai környezetbe illesztésével. Nos, a vakcina dokumentációja is hasonló cipőben járhat, pedig itt is stimmelnie kell mindennek.
A nyájimmunitás eléréséhez is javasolt egy logikus lépést, kifejtené?
A kormány saját videójában ismerte el, hogy a társadalom 25 százaléka már átesett a fertőzésen, azaz mintegy 2 és félmillió ember a nyájimmunitáshoz szükséges 6 millióból megvan, hiszen ők valószínűleg immunisak a járvánnyal szemben. A 2,5 millióból 361 ezret ismerünk, és a kínai vakcina kétségbeesett kergetése helyett azt a 2,2 millió embert kéne megtalálnunk, ami a két szám különbsége. Ugyanis nagy eséllyel van olyan antitest a szervezetükben, ami immunissá teszi őket a vírus ellen, ezért a védettségük miatt az oltási sor végére lehetne tenni őket. Így a 6 millió átoltottból mindjárt 3,8 milliót kellene átoltani, ezzel majdnem lefelezve a a nyájimmunitáshoz szükséges 60 százalékot.
Milyen költséggel járna az antitest-teszt-szűrés a lakosság körében?
Többféle létezik, van, amelyik párezer forintos, bár ezek nem mindig megbízhatók. A rendes vérvétellel készülő gyorstesztek viszont egészen precízek, igaz, ezek valamivel többe kerülnek. Mégis megérné beruházni, és használni ez utóbbiakat, leszűrni az embereket, hogy ki az, aki már immunis a betegségre. Így jóval gyorsabban el lehetne elérni a nyájimmunitást, de úgy látszik, ez nem cél.
