TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Az MNB csütörtökön ismeretett prognózisa szerint ugyan tovább nem fog nőni az infláció, ám az áremelkedés üteme csak lassan csökken. A jegybank szerint a gazdaság 2022-ben éri el a járvány előtti szintet.

Míg a legutóbbi inflációs jelentésben még stagnáló gazdasági teljesítményt várt a Magyar Nemzeti Bank (MNB), addig a most ismertetett számok már tetemes visszaesésről szólnak. Idén a magyar GDP összességében várhatóan 5,1 és 6,8 százalék közötti mértékben zsugorodik a jegybank várakozása szerint.

Alacsonyabb fogyasztás, kevesebb beruházás

Mint elmondták, az első félév abból a szempontból kétarcú volt, hogy az első negyedéves számok mind a vártnál, mind nemzetközi összehasonlításban jól alakultak. Ezzel szemben a második negyedév számaiban már erősebben érvényesültek a járvány hatásai, így ekkor 13,6 százalékos volt az éves zsugorodás.

Az MNB szakértői azt hangsúlyozták, hogy a nagy kilengések miatt jobb viszonyítási alapot jelent, ha a negyedéves számok helyett a féléves adatokat nézzük. Ha az első félév átlagát vesszük, akkor az 5,8 százalékos visszaesés a V4 átlagának felel meg. Ha az eurozónával vetjük össze a magyar gazdaság teljesítményét (ott 9 százalékos visszaesést láthattunk), akkor tartani tudjuk a korábbi növekedési többletet, igaz, most a visszaesés mértéke volt kisebb, nem a növekedés nagyobb.

Az MNB korábbi várakozásához képest nagyobb mértékű visszaesés mögött több ok is húzódik.

Szakértők szerint a vállalatok és a háztartások is alkalmazkodtak az új helyzethez, illetve döntéseik során figyelembe vették, hogy jöhet, illetve jött is egy második hullám a járványban.

A háztartások esetén ez abban jelent meg, hogy a korábbi erőteljes mértékű fogyasztás visszaesett, és a megtakarítások irányába mozdultak el. A vállalatok esetében pedig általánosságban elmondható, hogy a beruházásokat elhalasztják, visszafogják (vannak olyanok, amelyeket később sem hajtanak végre). Az alkalmazkodás egyik formája részükről, hogy a korábbi kivárás után elkezdődtek az elbocsátások is.

Az állami beruházások is jelentősen visszaestek, ami szintén visszahúzta a növekedést.

Szenved a járműipar és a turizmus

Ha szektoriális oldalról vizsgáljuk, akkor sok újdonságot nem mondhatunk. Az MNB is azt állapította meg, hogy a járműipar gyenge teljesítménye fogja vissza az ipart, és csökkenti a GDP-t.

Hasonló a helyzet az idegenforgalommal, amely kiválóan teljesített korábban, ám idén drasztikusan visszaesett. A turizmus kapcsán azt is megemlítették, hogy globálisan nem kimagaslóan erős, de regionálisan a súlya viszonylag magas, így a mostani csökkenés relatív erősebb visszaeséssel jár a magyar gazdaság esetében. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a bázis nagyon magas volt, hiszen Magyarország a korábbi időszakban kimagasló növekedést produkált általában is, illetve a fent említett két szektor is nagyon dinamikusan bővült.

Az autóipar kapcsán az Inflációs jelentés megjegyzi, hogy a gazdasági ciklusokkal párhuzamosan mozgó szektorról van szó, így nem meglepő, hogy a gazdaság visszaesésével párhuzamosan a kereslet is erősen csökkent. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a nagy autóipari konszernek 20-40 százalékos visszaesést szenvedtek el. Így azonban az országokban, ahol nemzetközileg jelentős a kitettség (például Csehország, Szlovákia), hasonló folyamatokat láttunk, mint a hazai járműipar esetén.

A turizmusnál a hatások elhúzódóak lehetnek, hiszen aki valamilyen oknál fogva lemond az utazásról, annak sokszor évek kellenek, hogy ismét útnak induljon. Globálisan azt várják, hogy az iparág csak 2024-ben éri el a járvány előtti teljesítményt.

A nemzetközi adatokat vizsgálva az is kiderült, hogy a járvány első hullámánál a lezárások és korlátozások mértéke, illetve a gazdasági visszaesés erős korrelációt mutatott. Ahol szigorúbb intézkedéseket hoztak, ott nagyobb volt a GDP gyengülése. Magyarország az átlagot hozta itt is. (Vélhetőleg ez is motiválja a kormányt, amikor a jelenlegi magasabb esetszámok ellenére a tavaszinál sokkal enyhébb korlátozásokat hoz.)

Felhívták arra is a figyelmet, hogy a világ nagy gazdaságai a márciusi beszakadás után erős növekedést mutattak, ám a gyors V alakú kilábalási fázis megtorpant. Így a harmadik és a negyedik negyedévben sem tudja ledolgozni a gazdaság az első féléves visszaesést.

Hogyan alakulhat az infláció

Az inflációs folyamatokban a járvány furcsa súrlódásokat hozott, ez rövid távon erősítette az inflációt. Ugyanakkor mind a külső, mind a belső kereslet visszaesése az infláció mérséklődését eredményezheti az MNB szerint.

A vártnál erőteljesebb pénzromlást is vizsgálták a szakemberek. Korábban ugyanis a nyári hónapokat nem átárazás jellemezte, most viszont ez jelentős hatással volt a számokra. A medián egyébként nem mutatott jelentős változást, ám ahol változás volt, ott jelentős áremelkedést hajtottak végre. Példaként említették, hogy például a fontos turisztikai desztinációknál 10 százalék feletti áremelésre került sor. Ezt azért tehették meg a szolgáltatók, mert a belföldi üdülésnek nem volt kvázi helyettesítő terméke.

Mindez az MNB adatai szerint 0,9 százalékkal dobta meg az inflációt, ami jelentősen hozzájárult a vártnál magasabb értékhez.

A járvány egyébként egyszerre hozott inflációs és dezinflációs hatásokat. Ha visszatekintünk és a 2009-es folyamatokat megnézzük, akkor látható, hogy a reálgazdasági folyamatokban késleltetve jelennek meg a konjunkturális hatások. A mostani visszaesés 4-6 negyedév múlva jelenhet meg markánsan az árakban. Éppen ezért összességében visszaesés jöhet, és 2021 közepétől már az inflációs célokkal összhangban 3 százalék lehet ez az érték.

Egy ideig jól teljesített a munkaerőpiac

A munkaerőpiacon szerencsére nem volt drasztikus változás a járvány kirobbanása után. Makrogazdasági szempontból kedvező alkalmazkodási csatornákat választottak a szereplők. Ez olyan tényezőkben nyilvánult meg, hogy emelkedett a részmunkaidősök aránya, csökkent a ledolgozott munkaórák száma és sokan voltak, akiket nem bocsátottak el, de fizetés nélküli állományba kerültek. Így a munkavállalók közel maradtak a munkaerőpiachoz, és kilábalás esetén a vállalatok is sokkal könnyebben tudnak reagálni.

Miután a külső piacokon lassabb helyreállásra lehet számítani, ehhez várhatóan a munkaerőpiac is alkalmazkodik, az elbocsátások növekedhetnek. A jegybank előrejelzése szerint 2022-re térhet vissza a válság előtti szintre a foglalkoztatás. A béremelkedés korábbi kétszámjegyű dinamikája lassulni fog, ugyanakkor aki a munkaerőpiacon marad, az reálbér-növekedésre számíthat.

2021 a visszakapaszkodás éve lehet

A külső és belső folyamatok miatt az idei év gyengén fog alakulni, ám jövőre már erőteljes kilábalás várható. Ebben szerepet játszhat a fogyasztás növekedése és a beruházások bővülése is. Utóbbi kapcsán fontos lesz a vállalatok hitelpiaci aktivitásának alakulása is.

Amennyiben a hiteldinamika ismét felpörög, az pozitív lehet. Az MNB adatai szerint ugyanis a hitelek 1 százalékos növekedése a GDP-ben 0,25 százalékos növekedést jelentett. A hiteldinamika ugyanakkor az első félévben számottevően lassult, egyrészt a vállalatok óvatossága, másrészt a bankok szigorúbb feltételei miatt. Ugyanakkor az NHP Hajrá ezeket némileg ellensúlyozza. 2022-ben az előrejelzés szerint visszaállhat a dinamika, az idei 15 százalékos visszaesés után részben az alacsony bázis miatt már erőteljes visszapattanás jön.

2020-ban a költségvetés hiánya a GDP 7–7,5 százalékára emelkedhet a koronavírus-járvány elleni védekezés költségei, a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedései, illetve a gazdaság lassulása következtében csökkenő adóbevételek miatt. A költségvetés idei évi hiánya azonban a nemzetközi átlag közelében alakulhat.

A deficit 2021-ben a költségvetési törvény által kitűzött cél közelében alakulhat és a GDP 2,9-3,4 százalékát érheti el. A GDP-arányos államadósság-ráta a 2011 óta tartó folyamatos csökkenés után 2020-ban emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállásával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan 2021-től ismét csökkenő pályára áll.

Az előrejelzés szerint a gazdasági visszaesés nagy részét jövőre Magyarország ledolgozhatja, majd 2022 elején az MNB előrejelzése szerint elérhetjük a járvány előtti szintet.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.