<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Az Európai Parlament kedden megszavazott egy állásfoglalást, amely hatással lehet a letelepedési kötvényekre, illetve azok vásárlóira is. Nagy kérdés persze, hogy a semmifél jogi következménnyel nem járó állásfoglalás sorsa mi lesz.

Ahogy arról lapunk is beszámolt kedden, az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el azzal kapcsolatban, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát. Az érintett témák közül többnek magyar vonatkozása is van. Ezek közül az egyik a tagállamok és a befektetési rendszerek révén tartózkodási engedélyt biztosító szövetséges országok vizsgáljanak felül az ilyen tartózkodási jogállással rendelkező minden kedvezményezettet, és vonják vissza a vagyonos orosz magánszemélyek és családtagjaik, különösen a szankcionált magánszemélyekhez és vállalatokhoz kapcsolódó kedvezményezettek tartózkodási engedélyeit. Ez pedig a Magyarország, de más kelet-európai országok által is alkalmazott letelepedési kötvényekre való utalás.

Mielőtt a lehetséges következményeket taglalnánk, érdemes kiemelni, hogy az állásfoglalás szimbolikus jelentőségű, annak semmiféle jogkövetkezménye sincs. Ugyanakkor amennyiben fajsúlyos témáról van szó, és ez a mostani ukrán háború szempontjából mindenképpen az, az EP nyomást gyakorolhat a Bizottságra, hogy „karolja fel” az állásfoglalást.

A háború egyébként az Európai Unió, illetve annak kormányzó szerve, a Bizottság számára is alapot adhat arra, hogy újabb szankciókat vezesse be az oroszokkal szemben. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az EP döntően olyan területeket érintett, amely a legnagyobb tagországok számára kevésbé fájó, hiszen az orosz kémbanként emlegetett Nemzetközi Beruházási Bankban a nagyobb nyugati országok nem érintettek. Ahogy például az atomenergiával, illetve annak orosz exportőrével kapcsolatos kitételek is a régiós országoknak, illetve Finnországnak fájna. A Magyarországot érintő három intézkedés közül egyébként a legkevésbé védhetőnek a tartózkodási engedélyeket biztosító konstrukciók tűnnek, hiszen bár ez az EU-ban nem ismeretlen forma, Brüsszel finoman szólva sem rajong az ilyen befektetési rendszerekért.

Ebben az is szerepet játszik, hogy Európai Unióban még az egyébként a magyarnál jóval erősebb demokratikus alapokkal rendelkező államok esetén is voltak problémák. A magyar letelepedési kötvényhez hasonló konstrukciót ugyanis a közösségen belül számos ország életre hívott, így többek között Bulgária, Lettország, Litvánia, Ciprus, Málta, Görögország, Portugália, Spanyolország, sőt Hollandia és Ausztria is. Az EU már 2019-ben a letelepedési kötvényprogramok szabályozására készült, ugyanis Transparency International témában végzett kutatásaira hivatkozva úgy találták, hogy az adóelkerülés, a pénzmosás, a szervezett bűnözés veszélyei is felmerültek az ilyen konstrukciók kapcsán. Gyakorlatilag minden országban tártak fel olyan eseteket, amikor komoly gazdasági bűncselekményekkel, vagy akár terrorizmussal is kapcsolatba hozható személyek jutottak ilyen pénzügyi konstrukciók révén letelepedési joghoz.

Magyarországon is voltak ilyen aggodalmak, korábban a Direkt36 oknyomozó újságírói és a 444.hu közös projektje keretében született cikkben számoltak be arról, hogy ezzel a konstrukcióval „kétes hátterű” embereket engedtek be az országba és ezzel együtt az EU-ba. Ugyan több esetben, mint az Kontrát Károly belügyi államtitkárnak Vadai Ágnes DK-s országgyűlési képviselő kérdésére adott válaszából kiderült utólag intézkedtek a magyar hatóságot. „Azokban az esetekben, amikor kiderült, hogy a letelepedési engedéllyel rendelkezők vonatkozásában nemzetbiztonsági kockázat állt fenn, az engedélyeket felülvizsgáltuk és vissza is vontuk” – mondta a Fideszes politikus.

A kötvényprogram közel húszezer résztvevője közül a Direkt36 adatai szerint mindössze 16 személy (5 befektető és 11 családtag) letelepedési engedélyét vonták vissza utólag. Közöttük egy orosz befektető volt, és 5 családtag. A visszavonás okáról sem a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH), sem más állami szerv nem adott soha felvilágosítást.

Ahogy fent jeleztük, az EP döntéséből még semmi sem következik. Ha az ügy mégis keresztülfutna az EU bürokratikus útvesztőin és a tagországok is áldásukat adnák az orosz állampolgárok letelepedési jogának elvételére, akkor az 1265 személyt érintene. A családtagokkal együtt ugyanis összesen ennyien jutottak magyar kötvényvásárlás révén letelepedési joghoz. A magyar konstrukcióban egyébként a kínai állampolgárok vettek részt a legnagyobb számban, őket követték az oroszok. Érdemes megjegyezni, hogy a kormány, illetve annak egyes szervei által közölt adatok ellentmondásosak, hiszen több eltérő adat is fellelhető. Összességében az engedélyt kapók száma alig maradt el a 20 ezertől, amely 6543 kötvényt jegyző külföldi állampolgár és családtagjaiknak adott letelepedési jog összességeként adódott.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.