Úgy tűnik, a bőkezű állami családtámogatási program egyelőre nem érte el a célját, noha a kormány három éve leginkább a gyermekszületések növelésére hivatkozva fogott bele a meddőségi magánklinikák államosításába.
Kétségtelen tény, hogy meddőségkezeléssel nem lehet olyan demográfiai szempontból is jelentős eredményeket elérni, amelyek a rendkívül alacsony születésszámot érdemben befolyásolnák, de az érintettek számára rendkívül fontos lenne, ha megbízható lombikbébi statisztikákat tennének közre - egyes intézetekre, sőt, talán orvosokra is lebontva - az elvégzett kezelésekről és azok kimeneteléről. Információink szerint ezek talán azért titkosak, mert még az érdekelt hatóságokat és az állami finanszírozási szerveket is meglepnék.
A magyar helyzet
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) honlapján az utolsó meddőségi beszámoló 2013-as, azaz közel 10 éves periódushoz nem tud hozzáférni a nyilvánosság. Kerestük a legfrissebb lombikbébi-statisztikákkal kapcsolatban az intézményt, ahol 2022. január végén Humánreprodukciós Igazgatóságot hoztak létre a hazai asszisztált reprodukciós kezelések központi feladataira, vagyis az állami kézbe vett meddőségi klinikák koordinálására. Az év elején megjelent Hivatalos Értesítő szerint az új szervezet számára az adatszolgáltatás is kötelező, sőt, egy Nemzeti Humán Reprodukciós Regisztert is létrehoznak, valamint az ellátáshoz kapcsolódó elemzéseket és jelentéseket is végeznek. Ennek ellenére ezt a választ kaptuk:
„Tájékoztatjuk, hogy az Ön által említett statisztikák vonatkozásában az OKFŐ nem adatkezelő”.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) honlapján az IVF kulcsszót beütve ugyan feljönnek dokumentumok, de halandó ember ezeket nemigen tudja letölteni. Írtunk a NEAK-nak is a friss adatok miatt, de még nem kaptunk választ az intézménytől, amint ez megtörténik, akkor azt természetesen azonnal közöljük.
Azt azonban mégis lehet tudni Török Attila, a Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság elnökének a nyilatkozatából, hogy 2017-ben 6793 lombikbébi-kezelést végeztek az országban, 2018-ban pedig 7656-ot. 2017-ben ebből 3781, 2018-ban pedig csaknem négyezer eset magánszolgáltatóknál történt. A NEAK utolsó nyilvános számai szerint pedig még az is megvan, hogy 2017-ben a 6793 beavatkozásból 1100 szülés során 1306 gyermek született (köztük tehát ikrek - a szerk.).
Török Attila akkor azt is említette, hogy évente akár 9-10 ezer lombikbébi-beavatkozás is történhetne, amiből sokkal több baba születhetne, ha a méhen kívüli megtermékenyítés teljesítményvolumen-korlátját szektorsemlegesen osztanák szét, vagy megszüntetnék. Ezt a kormány úgy valósította meg, hogy 2019-ben belefogott a magán meddőségi klinikák államosításába. Ám a születésszámok csökkenése arra enged következtetni, hogy az államnak az elmúlt években beszippantott klinikákkal együtt sem biztos, hogy sikerül a korábbi évek számait tartania, nemhogy felülmúlnia.
Főleg úgy, hogy forrásaink szerint továbbra is él a teljesítményvolumen-korlát egy formája, az úgynevezett átalányfinanszírozás, amivel bizonyos éves szám felett sajnos szintén nem tudják a klinikák vállalni a beavatkozásokat.
A szakemberek szerint az államosítás mögött nem is szakmai indok, sokkal inkább politikai hatalomgyakorlás állt, hiszen a magán meddőségi klinikák évről-évre szépen hozták a számokat. Vass Zoltán, a Reprosys Termékenységi Központ vezetője az év elején úgy nyilatkozott, hogy a meddőségi klinikák államosítására azért került sor, mert valláserkölcsi megfontolások miatt szabályozni akarják a szakmát, amely így Lengyelországhoz hasonlóan a korlátozás irányába indult el. (Egyébként a Reprosys volt az egyik, a Versys Clinics a másik magánintézmény, amelyet végül nem vett meg az állam, így 2022. július 30-val megszűnt az engedélyük).
Magyarországon jelenleg tizenkét állami egészségügyi intézményben lehet lombikprogramba belevágni, ahol pár héttől több hónapig tartó várakozási idővel kell számolniuk az érintetteknek.
De nemcsak a várólista az egyetlen ok, amiért sok magyar pár mégis a külföldi drága lombikkezelést választja (egy IVF-kezelés nagyjából 2500-3500 euró között mozog, mai árfolyamon tehát 1-1,4 millió forintba kerül). A hazai szabályozás miatt ugyanis sokan elesnek a támogatástól és nemcsak a 45 év felettiek, hanem azok a nők is, akiknek a petesejtjei nem alkalmasak arra, hogy saját gyermekük lehessen. Hiszen Magyarországon csak azok az egyenesági 35 évnél fiatalabb női rokonok adományozhatnak petesejtet, akik legalább egyszer már szültek.
Dr. Kaáli Nagy Géza professzor szerint – akinek intézeteit elsőként privatizálták –, Csehországhoz hasonlóan Magyarországon is be kellene vezetni az anonim petesejt adományozást, ami lényegesen költséghatékonyabb, és sokkal több gyermek megszületését eredményezné.
Lapunk megkeresésére hozzátette: teljesen értelmetlen a 40 év feletti nők lombikbébi kezelésének finanszírozása.
„Egyrészt - ha lennének közzétett statisztikák – mindenki számára világos lenne, hogy 45 év felé közeledve szinte nulla az esély arra, hogy valakinek lombikbébi kezeléssel saját petesejttel egészséges gyermeke szülessen, másrészt milliárdos közpénzt emészt fel az a nem teljesen veszélytelen óriási hormonmennyiség, amit az idős betegeknek "siker" reményében az orvosok beadnak. Végül, de nem utolsósorban ez legalább 30 százalékos kapacitásbővítést jelentene – személyi és tárgyi befektetések nélkül –, amivel sokkal több gyermek születne, ha csak 40 év alatti nőket kezelnének” – mondta lapunknak a professzor, aki intézetei megvásárlása után létrehozta a Kaáli Autó-Motor Múzeumot, ahol szinte mindennap találkozik olyan párokkal, akik gyermekeiket intézeteinek köszönhetik.
Csehország
A magyar meddőségi kezelések utóbbi évekre vonatkozó, titkos adataival szemben a Cseh Köztársaság Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézetének honlapján a reprodukciós eljárások utolsó beszámolója 2018-19-es, ami egy 74 oldalas (!) mindenre kiterjedő, transzparens dokumentum, tele ábrákkal és grafikonokkal.
Mint írják: „2018-ban jelentősen megemelkedett az asszisztált reprodukciós központok száma a Cseh Köztársaságba kezelésre érkező külföldi nők igényeinek kiszolgálására. Így az érvényes regisztrált központok száma 2019-ben 46 volt.”
A beszámolóból az is kiderül, hogy 2018-ban az összes lejelentett kezelés száma a 2007-es 17 682 főről 2019-re 46 580 főre nőtt. És ebben még nincs benne az a 2 500-3 000 magyar nő, akik az itthoni államosítás miatti hátrányok miatt kénytelenek a közeli Csehországba, Szlovákiába vagy Ausztriába meddőségi kezelésekre járni.
2022. január 1-jétől 39 évről 40 évre emelték a mesterséges megtermékenyítéssel összefüggő szolgáltatások korhatárát, és három beültetést finanszíroz a cseh állam. Csehországban egyébként már évek óta lehetséges az anonim petesejt adományozás, sőt, a donorokat az állam jelentősen meg is jutalmazza.
Szlovákia
A Szlovák Köztársaságban három ciklust áll az állam a nők 39 éves koráig. Az önkéntességen alapuló petesejt adományozása Csehországhoz hasonlóan legális, amely a 18-32 év alatti fiatal női donorok, illetve a befogadó nők közötti anonimitás elvén alapul. Bár a kezelt nők életkorát nem korlátozza törvény, létezik egyfajta etikai korhatár, az pedig az 50 év.
Szlovákia nem járul hozzá adatokkal az Európai Humán Reprodukciós és Embriológiai Társaság (ESHRE) által létrehozott páneurópai nyilvántartáshoz, ezért nem transzparensek az adataik. Mindez azért érdekes, mert köztudott, hogy itt is tárt karokkal várják a külföldi nőket a meddőségi klinikák.
Azt mégis lehet tudni, hogy évente körülbelül 55 ezer gyerek születik, s ebből 600 mesterséges megtermékenyítéssel, s hogy 2013-ban Szlovákiában 3 166 beavatkozást végeztek meddő nőkön. Ezen kívül hosszú kutatásunk után is csak egy 2019-es adatra bukkantunk, amikor 2 865 asszisztált reprodukciós eljárást végeztek az országban. 14 magán meddőségi klinikát találtunk az országban, az államiak számát azonban nem ismerjük.
2015-ben hozták létre az asszisztált reprodukciós nemzeti nyilvántartást, ám a honlapon keresgélve sem találtunk statisztikai adatokat.
Ausztria
Az osztrák szövetségi minisztérium honlapján Csehországhoz hasonlóan szintén irigylésre méltó transzparens adatokat osztanak meg a nyilvánossággal, köztük a 2000. január 1. óta létező in vitro megtermékenyítést finanszírozó (IVF)-alapról, amely a gyermekre vágyó párok költségeit 70 százalékban fedezi, vagy hogy négy alkalommal támogatja őket az állam. De természetesen megtalálható a 2021-es beszámoló is, amely az Ausztriában lévő 32 meddőségi intézmény statisztikája alapján készült.
Ezek szerint tavaly Ausztriában 12 218 lombikkísérletet hajtottak végre 7 609 páron. 9657 embriókísérlet történt, ami 3 354 esetben sikeres is volt, ez 34,7 százalékos sikerráta.
De mivel az utolsó magyar adat négy évvel ezelőtti, megnéztük azt is: az osztrák IVF-központok 2018-ban 10 828 kísérletet hajtottak végre 7 088 páron. 9 074 kísérletben történt embrió-beültetés, ami 3 080 esetben eredményezett terhességet, ami 33,9 százalékos sikerráta.
Szlovénia
Az egy lakosra jutó in vitro megtermékenyítési eljárások száma alapján Szlovénia a negyedik helyen áll Európában, közvetlenül Dánia, Belgium és Görögország után.
Jelenleg Ljubljanában, Mariborban és Dravljében végeznek beavatkozásokat, és a Szlovén Egészségbiztosítási Intézet 2010 óta mennyiségi korlátozás nélkül fizeti a kórházaknak a meddőségi beavatkozásokat. Egy-egy eljárás átlagos értéke több mint 1900 euró.
Évente átlagosan 3400 IVF-eljárást hajtottak végre az elmúlt tíz évben a negyed-Magyarországnyi államban.
2018-ban 3271, 2019-ben 3092 kezelést, 2020-ban 2552-t végeztek, s évente átlagosan közel 1300 gyermek születik belőle Szlovéniában, ahol 43 éves korban maximalizálták a beavatkozást a nőknél. A spermadonorokkal ellentétben Szlovéniában komoly hiány van petesejt-donorokból, így ilyen esetekben a női egészségbiztosítás fedezi a külföldi kezelés költségeit is (mert az anonim petesejtadományozás Szlovéniában sem megengedett).
Románia
A román Egészségügyi Minisztérium első, 2011-2012-es IVF-programjában 900 házaspárt „választottak ki”. Két év szünet után a program újraindult, de már csak 840 szerencsés házaspárt dotált az állam. De Romániában sem nyilvánosak a statisztikák, csupán az a legfrissebb adat, hogy 2017 első 9 hónapjában valamivel több mint 200 IVF-eljárást végeztek. Illetve magánintézetek honlapján lehet részleges adatokra bukkanni – például a Columna Medical Centerben 2019-ben az év első hat hónapjában 450 IVF-et végeztek.
A romló demográfiai adatok miatt a román egészségügyi minisztérium 2020-ban úgy döntött, hogy az asszisztált reprodukciós eljárásokat megreformálja, ezért idén is folytatja a nemzeti lombikbébi programot. 2022-ben az orvosilag bizonyítottan meddő, 24-40 éves párok és nők az in vitro megtermékenyítési/embrióátültetési eljárás elvégzésére 22 500 lej (1,8 millió forint) támogatást kapnak, amivel idén 5000 kezelést akarnak biztosítani. 2023-tól kezdődően pedig a tervek szerint 10 ezer meddő párt vagy nőt fognak támogatni az ország 24 akkreditált klinikáján.
Ugyanakkor a krónikaonline.ro. szerint a román állami támogatás a legtöbb érintettnek mégis elérhetetlen a hatalmas várólisták miatt.
Talán kevéssé köztudott, hogy a meddőséggel küzdő erdélyi párok magyar állami támogatásra pályázhatnak az Áldás Népesség Egyesületen keresztül. Ennek köszönhetően az elmúlt három évben közel hatvan erdélyi magyar házaspár vehetett részt a magyar kormány által támogatott orvosi beavatkozáson a marosszentgyörgyi Zygota Maros Meddőségi Klinikán.
Szerbia
Az állam három próbálkozást támogat a nők 44 éves koráig, de Belgrád és számtalan más város, amelyek kitolták a korhatárt 45 évig, a saját költségvetésükből segítik a negyedik beavatkozást.
Nyilvános adatokat itt sem találtunk, mindössze annyit, hogy a népesedés növelése érdekében 2018-ban a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap mintegy 3800 személyt "utalt" mesterséges megtermékenyítésre magán és állami intézményekbe. Az ESHRE utolsó, 2017-es részletes statisztikája szerint 18 egészségügyi intézményben végeznek mesterséges megtermékenyítést, ennek ellenére 147 lombikbébi beültetést jelentettek le.
Ez az európai jelentés egyébként arról árulkodik, hogy Magyarország szintén szerepel azon 39 ország között, amely a magyar transzparenciát nélkülözve külföldi hivatalos szerveknek azért nem rest lombikbébi-statisztikákat küldeni.
Ugyanakkor érdekes, hogy az ESHRE legfrissebb táblázatában teljesen más számok láthatóak, mint a cikk elején említett Magyar In Vitro Fertilizációs Társaság adatai. Sőt, azok összesítésben közel azonos számú magyar beavatkozást mutatnak Romániával.
A tisztánlátás miatt talán az lenne a legegyszerűbb megoldás, ha nem a szlovák, a román vagy a szerb metódust követnénk, hanem a magyar adatok végre hozzáférhetőek lennének. Mint Csehországban, Ausztriában, vagy Szlovéniában.
