<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
10p

Hazai szálláshelyek, vendéglátóegységek, figyelem!

Pályázzanak és nyerjenek díjat az ország legjelentősebb designversenyén - nevezzenek be a Klasszis TopDesign 2022 megmérettetésre!
Külföldi és hazai szakértőkből álló zsűri, bemutatkozási lehetőség a nagyközönségnek, exkluzív díjátadó gála.

Regisztráljon most!

Talán kevesen tudják, de nemrégiben megjelent Dr. Kaáli Nagy Géza professzor életrajzi kötete, amelyből soha nem hallott-látott unikális információk is kiderülnek. Mint például a hazai lombikprogram úttörőjének számító intézetek államosításának igaz története.

Könyvesboltokban ugyan nem kapható, ám webshopon pofonegyszerűen beszerezhető a KAÁLI – A lombikbébiktől az autó-motor múzeumig című életrajzi album, amelyben a híres szülész-nőgyógyász mesél élete meghatározó eseményeiről. Rengeteg érdekesség kiderül róla a könyvben, de talán mindezekből kiemelkedik a meddőség terén elért sikereinek elsorvasztása körüli misztikus homály eloszlatása. Azaz a hősidők és ami utána jött.

„2014-ben hivatalosan is visszaköltöztünk Magyarországra, aminek legfőbb oka az volt, hogy olyan információk birtokába jutottam, miszerint a kormány nem nézi jó szemmel, hogy a Kaáli Intézetnek amerikai tulajdonosa is van” – ad magyarázatot végleges hazatérésére a professzor a könyvben.

1992-ben nyílt meg Budapesten az első meddőségi kezelésre szakosodott, a nevével fémjelzett magán nőgyógyászati intézet, s mindjárt az első évben 120 beteget kezeltek önköltséges alapon (akkoriban 90 ezer forintért), de a „beavatkozásra váró párok ostromolhatták az OEP-et”, mert 1993 őszén azt közölték vele, hogy az állam az utolsó negyedévben 100 lombikbébi-kezelés költségét átvállalja. A professzor közbenjárására végül abban az évben 300, 1994-ben 500, 1995-ben már 600 házaspár kezelését finanszírozták az intézetben megforduló háromezer fős betegforgalomból.

Kaáli professzor és amerikai tanítómesterei. Fotó: Mosoni PéterKaáli professzor és amerikai tanítómesterei. Fotó: Mosoni Péter

„1996-ban az OEP ismét 600 kezelést finanszírozott 60 millió forinttal, az állami centrumok esetében viszont 1400-at 140 millió forinttal. Utóbbiak azonban sokszor a rendelkezésre álló támogatásnak csak egy részét használták fel, a többi pénz kárba veszett, mert nem lehetett más intézethez átcsoportosítani. A későbbiekben további hét intézet épült az országban, s a 2020-as állami kivásárlásig több mint harmincezer gyerek látta meg a napvilágot úgy, hogy az OEP kezdetben csak három beavatkozást finanszírozott, amit a későbbiek során a lobbitevékenységem eredményeként ötre emeltek fel” – eleveníti fel a múltat lapunk kérésére Kaáli professzor. Aki, miután vette a jelzéseket, hogy a kormány nagyobb szerepvállalást akar szerezni a meddőségi kezelésben, 2017. májusában, intézete megalapításának 25. évfordulóján nyílt levélben fordult Orbán Viktorhoz.

A levél, amire soha nem válaszolt a miniszterelnök

„Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulok Önhöz, hogy töröljék el a gyermekek ezreinek megszületését akadályozó teljesítmény volumenkorlátot a lombikbébi kezelések tekintetében - ahogy az nyilvánvalóan a szülésekre sem vonatkozik. Egy ilyen döntés eredményeként az OEP elemzése szerint a lombikbébi módszerrel született gyermekek száma az évenkénti 2000-ről 3500-ra emelkedne” – írta egyebek mellett a professzor a miniszterelnöknek, de a könyvben teljes terjedelmében olvasható levelére a mai napig nem érkezett válasz.

Viszont megszületett egy kormányhatározat, ami az általa javasolt intézkedéseket foganatosítja, de nem a magán-, hanem az állami szektorban. Visszaemlékezése szerint közel 8 milliárd forintot szét is osztottak a négy hazai orvosegyetem között, hogy építsenek a magánszektorral versenyképes modern, nagy kapacitású állami meddőségi centrumokat.

„Miután egy meddőségi centrum létrehozása nemcsak pénz kérdése, ezek nem épültek fel. A következő logikus lépés nyilván az volt, hogy a magánintézeteket nemzetstratégiai indokkal állami tulajdonba veszik” – ad magyarázatot a sokáig érthetetlen államosításokra a George Washington-díjas szakember.

Rétvári Bence viszont válaszolt

Miután a Kaáli Intézet tizenöt évre kötött szerződése lejárt a Debreceni Egyetemmel, a kormány azt ígérte, hogy a felsőoktatási intézményben majd ugyanazokat a szolgáltatásokat, ugyanolyan színvonalon fogják végezni, mint addig a Kaáli-ban. Ekkor interpellált a parlamentben egy debreceni képviselőnő Rétvári Bence államtitkár felé, miszerint „a Kaáli Intézet kiszorítása annak a kormányzati törekvésnek a része, hogy a megemelt egészségbiztosítási kassza terhére elvégzett lombikbébi-kezelésekre a továbbiakban mindössze két helyen, a budapesti és a pécsi klinikán kerüljön sor.”

Miután a képviselőnőt Rétvári Bence a Kaáli Intézet lobbistájának nevezte, ismét tollat ragadott a professzor. Az államtitkárnak címzett (szintén teljes hosszúságában olvasható) levelében cáfolta az ellene felhozott vádakat, miszerint amerikai tulajdonosa lenne az intézetnek, és egyet nem értésének adott hangot, ami az árbevétel külföldre áramoltatását illeti.

„Arra kérném az Országgyűlést és önt, hogy pontatlan személyeskedés helyett inkább közös célunk elérésén fáradozzunk, hogy hazánkban minél több gyermek szülessen” – áll a levele végén.

Rétvári Bence viszontválaszából (ami szintén olvasható a könyvben) azonban azt a következtetést kellet levonnia, miszerint az szúrhatott szemet, hogy a Kaáli Intézet osztalékát hazaköltözése előtt Amerikába utalták. 

Az eredeti réztábla 1992-ből. Fotó: Dr. Kaáli Nagy GézaAz eredeti réztábla 1992-ből. Fotó: Dr. Kaáli Nagy Géza

„Csakhogy ezt mindig a külföldi befektetőkre vonatkozó magyar jogszabályok szerint tettem. Ennyi erővel az államtitkár úr külföldi tulajdonosokkal rendelkező magyarországi Audi- vagy Mercedes-gyárak osztalék kivitelének megszüntetését is javasolhatná” – kommentálja életrajzi könyvében az esetet a világhírű szülész-nőgyógyász, majd hozzáteszi: „Ezek után biztos voltam abban, hogy a Kaáli Intézet sorsa megpecsételődött.”

Kásler Miklós élő legendának nevezte, majd közölte vele a vételi szándékot

A debreceni eset után többször behívták az Emberi Erőforrások Minisztériumába (egykori EMMI, ma már ez sincs) intézetei eladásáról, ahol a tárca vezetője, Kásler Miklós a bemutatkozáskor élő legendának nevezte a professzort, majd tudatta vele, hogy az egész Kaáli intézményrendszert és a tulajdonában lévő tapolcai Pannon Reprodukciós Intézetet szőröstül-bőröstül megvásárolná az állam. Az intézeteket teljeskörűen átvilágították, s egyéves procedúra után, értékbecslés alapján megállapították a nem mindennapi portfólió piaci árát. Ennek összege azóta is üzleti titok.

„A szerződés aláírása után három órán belül átutalt pénzt azonnal dollárra váltottam és transzferáltam az Egyesült Államokba, oda, ahonnan eredetileg befektetésként jött. Azóta sokkal nyugodtabban alszom” – fűzi hozzá a professzor.

2019. december 19-én aztán sajtótájékoztatót tartott Novák Katalin, akkor még család- és ifjúságért felelős államtitkár, aki hivatalosan bejelentette, hogy a Kaáli-intézetek állami tulajdonba kerültek. Az eseményen elhangzott az is, ami akár a felvásárlás indokaként is értelmezhető, hogy „az emberi élet nem üzlet”.

Ez a mondat azóta is ott cseng a fülében, ezért 2022. márciusában, három évvel az államosítás után muszáj volt megszólalnia azokra a szárnyra kelt sajtóhírekre, melyek szerint a meddőségi centrumok állami tulajdonba kerülésének és irányításának indokai között gazdasági-finanszírozási visszaélésekre való utalások bukkantak fel. 

Teljesen megalapozatlannak tartok minden olyan kijelentést – származzon az bármely politikai oldaltól vagy a médiától –, amely megfoghatatlan célzásokat tartalmaz esetleges visszaélésekre. Korábban lehetett tudni, hogy évente hány lombikbébi -kezelést finanszíroz az állam és azt is, hogy ezek eredményeként hány gyermek születik. Sajnálom, hogy ezt manapság titokban tartják” – jelentette ki a szakember az MTI-hez eljuttatott közleményében. A könyvében még azt is hozzáteszi:

„Nem szerencsés, ha az emberi élet közpénzből való finanszírozását bárki is hangzatos módon üzleti tevékenységnek minősíti. Minket, orvosokat mindig a hippokratészi eskünk vezérelt.”

A kérdésre - amikor a könyv megjelenése kapcsán megkerestük -, hogy lelkileg hogyan viselte intézetei felvásárlását számtalan találmány és gazdag életút után épp a hazájában, dr. Kaáli Nagy Géza ezt mondta lapunknak:

„Attól függ, honnan nézem. A sors kegyes is tud lenni, hiszen a koronavírus-járvány miatt intézeteim működését hosszabb időre amúgy is fel kellett volna függesztenem. Másrészt felszabadult energiámat és anyagi forrásaimat jótékonysági célokra és a dörgicsei Autó-Motor Múzeumom felépítésére fordíthattam. Hozzátenném: aki nem tudja elfelejteni az első szerelmét, nem ismeri meg az utolsót."

A meddőségi centrumok államosításának története

Mint ismert, Magyarországon a meddőségkezelés fizetős magánellátásai gyakorlatilag megszűntek, legalábbis 2022. július elsejétől kizárólag az állami meddőségi klinikákon lehet beültetést végezni. 2019-ben hat magánintézményt (a budapesti Forgács Intézetet, a budapesti Kaáli Ambuláns Nőgyógyászati Intézetet, a budapesti Várandós Egészségügyi Szolgáltató Kft.-t és a Sterilitas Egészségügyi Ellátó Kft.-t (mindkettő Dévai Intézet), a szegedi Kaáli REK Reprodukciós Központot és a tapolcai Pannon Reprodukciós Intézetet államosítottak, 2021-ben pedig a TritonLife Róbert Magánkórházat vette át az állam. Nemrégiben a hvg.hu írt a két megmaradt, túlélésért küzdő magánklinikáról. A Reprosys Termékenységi Központ és a Versys Clinics felvásárlási ajánlatát ugyan elutasította az állam, de a működési engedélyük a hatályát veszti.

A kormány az első felvásárlásokkal egyidejűleg 2020 elején ingyenessé tette az állami klinikákon végzett asszisztált reprodukciós eljárásokat, és az ehhez szükséges gyógyszereket, ám a társadalombiztosítás csak öt próbálkozást támogat (egy alkalomnak egy embrióbeültetés számít), és 45 év felett nem engedélyezi a lombikot. 

Idén januárban az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) létrehozta a Humánreprodukciós Igazgatóságot, mely az átvett meddőségi intézetek munkáját koordinálja. Az igazgatóság élére a nem olyan régen szakvizsgázott Vesztergom Dóra szülész-nőgyógyász szakorvos került. Mindezt Komáromi Zoltán, a parlamentbe bekerült új ellenzéki képviselő úgy kommentálta: "bájos szituáció, hogy az újonnan megválasztott köztársasági elnök sógornőjét bízták meg ezeknek a centrumoknak a koordinálásával, a miniszterelnök családjának kedvenc szülész főorvosát pedig a szakmai felügyeletével, aki egyébként ott volt a Kaáli intézetek átvilágításánál is".

A professzor egy alkalommal rá is kérdezett a tárgyalást vezető Fábián Károly helyettes államtitkárnál, hogy a főorvos milyen minőségben vesz részt a tárgyalásokon. Szakértői minőségben, jött a válasz. A professzor erre kijelentette, hogy Tűzkő Nándort nem tartja szakértőnek az asszisztált reprodukció területén. A szülész-nőgyógyász azóta egyébként majdnem az összes államosított intézet felügyelő bizottságában helyet kapott az Opten nyilvános adatai szerint: a Kaáli Intézet utódjánál, a Dunamenti Reprodukciós Központnál, a Sterilitás Egészségügyi Ellátó Kft.-ben (Dévai Intézet), a Forgács Intézetnél, és a Várandós Egészségügyi Kft-ben.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.