A lakásszektor-buborék lassú növekedése szoríthatta a szakadék szélére az eurozóna országait, az Egyesült Királyságot, Kanadát és Ausztráliát is, mindemellett a dollár, körülbelül 28 százalékos túlértékeltsége és az eurozónában tapasztalható energiaválság is a mozgatórugói a küszöbön álló gazdasági recessziónak.
Magyarország sem kerülheti el a becsapódást, hazánk 2024 végére terelheti az inflációt az élhetőbb, 5 százalék alá - derült ki az iBanFirst 2023-as devizapiaci elemzéséből. Az útmutatóként használható kiadvány olyan működési kulcsot ad, amely segít a nemzetközi üzleti tevékenységet folytató vállalatoknak kockázataik előrejelzésében és a felkészülésben.
2023 a világgazdaság töréstesztjének éve lesz
Az egyes piacokon tapasztalható szélsőséges ingadozás is azt mutatja, hogy több ország gazdasága is a recesszió szélén áll. Bár még nem értek el a falig, az világosan látszik, hogy ebben a töréstesztben a féket csak nagyon kevesen fogják tudni még a becsapódás előtt behúzni. Több ország is szélsebesen robog ebbe az irányba, élen az Egyesült Királysággal illetve azokkal az országokkal, ahol az elmúlt években jelentős lakáspiaci ingatlanbuborék alakult ki (pl. Kanada és Ausztria). Az említett fék és akár a biztonsági öv is az Egyesült Államoknál lehet. Az USA valószínűleg megúszhatja a recessziót, ha a növekedésének 5 százalékát képviselő lakásszektor nem akad meg. Az árak esése egyelőre a piaci alkalmazkodást tükrözi, de nem a szektor összeomlását.
“A gazdasági helyzet kiegyensúlyozatlansága azonnal érezhetővé válik majd a devizapiacon is, amely korábban nem tapasztalt, tartós inflációt hoz majd magával.” - tette hozzá Henrik Gergely, az iBanFirst, nemzetközi tranzakciókra szakosodott fintech vállalat magyarországi értékesítési vezetője.
Az eurózónában már javában áll a bál
Az eurózónában gyakorlatilag el is kezdődött a gazdasági recesszió, ami az energiaválságnak köszönhető, ezzel párhuzamosan az infláció a gazdaság valamennyi területére begyűrűzik, valószínűleg 2023 elején lesz a legmagasabb, várhatóan 10-12 százalék. Az iBanFirst elemzése szerint a válság miatt az európai gazdaság az EU GDP-jének 7 százalékát fordítja az energiafogyasztásra, ez a jövő év elején pedig elérheti akár a GDP 15 százalékát is. A végleges megoldásig még több évet kell várni - új energetikai infrastruktúrák kiépítése, az évek óta krónikusan alulfinanszírozással küzdő fosszilis energiaforrásokba történő befektetések átcsoportosítása, energiahatékonyság javítása - az azonban bizonyos, hogy hosszú távon magas inflációval kell számolniuk és búcsút inthetnek a strukturálisan alacsony energiaáraknak.
Itthon két évig tarthat az infláció mederbe terelése
Magyarország gazdasága stabil teljesítményt nyújt - különösen az ipar - ugyanakkor elkerülhetetlenné válik a gazdasági visszaesés a magyar és a német gazdaság közötti szoros kapcsolat, illetve az energiaárak további emelkedése miatt, mely tovább növeli a technikai recesszió kockázatát. “Még idén, 20 százalék fölött tetőzhet az infláció, melyet időbe telik majd csökkenteni. Előrejelzéseink szerint jövőre 15 százalék lesz az átlaginfláció mértéke, csak 2024 vége felé csökken 5 százalék alá.” - mondta el a szakember. A Magyarország és Európai Unió közötti jogállamisággal kapcsolatos vita rövid távon jelentős aggodalomra ad okot. A feleknek valószínűleg sikerül kompromisszumot kötni.
