4p

Átlagos értékeket nézve tavaly tovább javultak a szegénységi mutatók Magyarországon, ám nem minden annyira rózsás, ha kicsit a számok mélyére ásunk.

Minden főbb szegénységi mutatóban további javulásról árulkodnak a 2018-as adatok a Központi Statisztikai Hivatal háztartások életszínvonalára vonatkozó felmérése szerint. A fő indikátor a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya egy olyan mérőszám, amely együttesen vizsgálja a jövedelmet, az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést. Ezek alapján az összetett szegénységi mutató három részindikátort foglal magába:

  • súlyos anyagi deprivációban érintettek aránya,
  • relatív jövedelmi szegénységi arány,
  • nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya (munkaszegénység).

Fotó: Pixabay
Fotó: Pixabay

2018-ban a teljes népesség 18,9 százalékát, 1,813 millió főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben. 2010 óta az érintettek száma 1,28 millió fővel, aránya 12,6 százalékponttal csökkent.

Az egyes dimenziókat tekintve a relatív jövedelmi szegénység 12,4,

  • a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója 3,7 százalék volt 2018-ban. Mindkét mutató 0,4 százalékponttal mérséklődött 2017-hez képest.
  • A súlyos anyagi deprivációban érintettek aránya 1,5 százalékpontos csökkenés mellett 8,7 százalékot tett ki.

Súlyos anyagi deprivációban élőknek azokat nevezi a statisztika, akik a meghatározott kilenc tételből legalább négyben érintettek - ez bizonyos anyagi javaktól és szolgáltatásoktól való megfosztottságot jelenti. Az alábbi grafikonon jól látható, hogy ebben a mutatóban is összességében javul a helyzet, viszont továbbra is a háztartások harmadának okoz gondot egy váratlan kiadás, arányul 33,3 százalékról csak 33,2-re mérséklődött. Egyre többen engedhetnek meg maguknak saját autót, a gépjárművel nem rendelkezők aránya 17,5 százalékról 13,6-ra mérséklődött, szintén csökkent a fizetési hátralékkal rendelkezők aránya is.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

A húsétel biztosítása azonban egyre többeknek okoz problémát. Tavaly a háztartások 12,9 százaléka nem jutott kétnaponta húsételhez a korábbi 12,3 százalék után. A növekedés annak ismeretében meglepő, hogy a kormányzat az alaphúsféléknél (baromfi, sertés, hal) áfát csökkentett az elmúlt években. Igaz, a sertésnél az afrikai sertéspestis kirobbanása jelentős áremelkedést eredményezett, ám ez az idei változás értelemszerűen nem mutatkozik meg a most közzétett adatokban.

Ha valaki mindhárom szegénységi dimenzióban érintett, statisztikailag ők azok, akik mélyszegénységben élnek. Számuk 2017-hez képest 16 ezer fővel 103 ezerre csökkent. 2010-hez képest pedig ennél is jelentősebb, 300 ezer fős a csökkenés mértéke.

A fő indikátort, a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettek arányát vizsgálva a munkanélküliek, nyugdíjasok helyzete tovább romlott, ugyanakkor a gyermekek és a fiatalok szegénységi helyzete. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata által érintettek aránya a 18 év alattiak esetében 22,5, a 18-24 év közötti fiatalok körében 22,4 százalékot tett ki. A kirekesztődésben élő 25 év alattiak száma 44 ezer fővel, aránya 0,8 százalékponttal csökkent 2017-hez képest. Nemek szerinti bontást nézve mindkét esetben javult a helyzet, ám a nők továbbra is kedvezőtlenebb helyzetben vannak a férfiaknál, körükben 19,6 százalékot érint a kirekesztődés kockázata szemben a férfiaknál mért 18,1 százalékkal.

Forrás: KSH
Forrás: KSH

Egészen meglepő ugyanakkor, hogy 2017-hez képest az alapfokú végzettséggel rendelkezők helyzete sokat javult tavaly. A kirekesztődés kockázata 35,8 százalékról 33,9-re mérséklődött, a középfokú végzettséggel rendelkezőknél lényegében stagnált a mutató, 15,6 százalék után 15,5 százalékot regisztrált a KSH. Ellenben a felsőfokú végzettségűek körében 6,5 százalékról 7,6 százalékra nőtt azok aránya akiket a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata fenyeget. 2016-ban még 12 százalék volt az arányuk.

Háztartástípusok szerinti lebontást nézve itt is van egy kiugró csoport, ahol a többi esetben megfigyelhetővel ellentétes folyamatok zajlottak. A három vagy több gyermeket nevelők esetében a kirekesztődés kockázata a háztartások 28,6 százalékát fenyegette tavaly szemben a korábbi 25,5 százalékkal, miután 2017-ben jelentősen csökkent az érintettség, hiszen 2016-ban még 36,1 százalék volt a kockázatnak kitettek aránya az ilyen háztartástípusok esetében.

  • A gyermekét egyedül nevelők esetében 40-ről 31,8 százalékra csökkent az arány,
  • az egy gyermeket nevelő szülők körében csak minimális növekedés volt, 16,5 százalékra emelkedett az arány 16,4-ről,
  • a kétgyermekes háztartásoknál 11,3 százalékos arányt regisztrált a KSH a korábbi 12,6 után.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!