4p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Csaknem 40 százalékkal lett nagyobb a 2021-es költségvetés adósságszolgálattal kapcsolatos hiánya a tervezettnél. A deficitet előtörlesztések és jutalékok növekedése mellett a forint euróhoz viszonyított romlása is növelte. És a tavalyi 3 százalékos eltérés eltörpül az idei évi zuhanáshoz képest.

Az eredetileg tervezett 970,8 milliárd helyett 37 százalékkal több, 1326,6 milliárd forint lett az adósságszolgálattal kapcsolatos költségvetés hiánya a 2021-es zárszámadási törvény adatai szerint. A kiadási oldalon 1064 milliárd forint helyett 1460 milliárd forintot költöttünk el, a bevételi oldalon pedig 93 milliárd forint helyett csaknem 134 milliárd érkezett a büdzsébe.

A gigantikus hiányt mind abszolútértékben, mind százalékban a három legjelentősebb tételnek köszönhetjük:

  • A hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények elszámolása soron az 522,1 milliárdos kiadási terv helyett 804,2 milliárdos kiadást „sikerült” elérni, a 282,1 milliárdos különbség több mint felével növelte meg a kiadási oldalt. Az ugyanezen a sor bevételi oldalán felbukkanó 4 milliárdos többlet eltörpül mellette.
  • A lakossági kötvényekre az eredeti költségvetés 296,6 milliárd forintos kiadást tervezett, amiből év végére 346,0 milliárd forint lett, ami 16,6 százalékkal több a tervezettnél. Bevételi oldalon itt is felbukkan egy 5,4 milliárdos plusz, mint szépségtapasz.
  • A nemzetközi devizakötvények soron a tervezett 118,9 milliárd forintos kiadásból 172,5 milliárd forint lett. Az 53,7 milliárdos plusz kiadás 45,1 százalékot jelent.

A zárszámadás indokolásában Varga Mihály pénzügyminiszter megjegyezte,

2021-ben az euró átlagos árfolyama 358,52 forint volt, ami „jelentősen gyengébb” a tervezéskor használt 347 forintos árfolyamnál,

illetve hozzáteszi, az év végi devizaadósság-állományt jelentősen megemeli a 2021. december 31-i 369 forint/eurós árfolyam is. A „jelentősen gyengébb” kitétel azt jelenti, hogy az éves átlagárfolyam a tervezettnél 3,3 százalékkal volt gyengébb. (A 2022-es költségvetést a kormányzat 360,9 forintos euróárfolyammal tervezte, keddig az átlagárfolyam 389,81 forint/euró volt, ami a tervezés alapjául szolgáló árfolyamnál 8 százalékkal gyengébb. – A szerk.)

A pénzügyminiszter megjegyzi azt is,

2020-ban és 2021-ben is a terveket meghaladó devizakötvény-kibocsátás történt,

ami ugyancsak rontotta az egyenleget. Ugyancsak növelte a fejezeti hiányt az eredetileg 2023-2024-ben lejáró, magas kamatozású dollárkötvények idő előtti visszavásárlása. (Ezeket a kötvényeket csaknem 10 éve még az IMF-hitel kiváltása érdekében bocsátotta ki a kormányzat.) A tárcavezető rámutat, a

„visszavásárlás célja ezen évek devizalejáratainak csökkentése volt, amely 2021-ben kamatkiadás-növekedést okozott, mivel a visszavásárolt devizakötvények előrehozott kamatfizetésére került sor, ugyanakkor e műveletek csökkentik a 2023-2024-ben esedékes kamatkifizetéseket”.

Új tételként jelenik meg a bevételi soron a kincstári egységes számla (KESZ) után befolyt kamat, melyre a költségvetésben nem volt bevételi előirányzat, azonban a zárszámadásban ezen a soron megjelenik egy 23,4 milliárdos összeg. A KESZ a jegybanknál vezetett elszámolási számla, mely – többek közt – a kormányzati kiadások és bevételek elszámolására is szolgál. Varga Mihály a zárszámadási indokolásban aláhúzza, ennek hozama az elmúlt időszakban „nullához közeli negatív kamatot jelentett”, ezért azt nem is tervezték bele a büdzsébe. Azonban a kamatkörnyezet változása miatt a KESZ-en levő pénz kamata is megnőtt, ez okozza a több mint 23 milliárdos bevételt.

A forint romlása alaposan megemelte a devizakötvények és -hitelek kiadási oldalát. Fotó: Depositphotos
A forint romlása alaposan megemelte a devizakötvények és -hitelek kiadási oldalát. Fotó: Depositphotos

Jutalékok, egyéb költségek címén a büdzsé csaknem 30 milliárd forintos kiadást tervezett, ehhez képest a tényadat 48,4 milliárd forint lett. Ennek okait a tárcavezető több okban is látja:

  • a terven felüli jelentős devizakötvénykibocsátások után fizetett közreműködői díjak,
  • a haderő fejlesztésére igénybe vett norvég hitelkeret után fizetett díjak,
  • a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésének finanszírozására létrejött hitelszerződés után fizetett jutalékok,
  • a Paks2 devizahitel rendelkezésre tartási jutaléka,
  • a koronavírus okozta válság részbeni finanszírozására szolgáló devizahitel díja,
  • a tervekhez képest nagyobb összegű belföldi Prémium Euró Állampapír kibocsátása, valamint
  • a tervezetthez képest gyengébb devizaárfolyam.

Az állampapírok értékesítését népszerűsítő marketingkiadásokra 2021-ben 2,5 milliárd forintot terveztek kiadni, ebből végül 2,3 milliárd forintot költöttek el.

A 2021-es zárszámadással kapcsolatos korábbi cikkünkben az egészségügyi büdzsét itt elemeztük:

A sportkiadásokat itt összesítettük:

Az egyes adóbevételek alakulásáról pedig itt cikkeztünk:

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!