Az eredetileg tervezett 970,8 milliárd helyett 37 százalékkal több, 1326,6 milliárd forint lett az adósságszolgálattal kapcsolatos költségvetés hiánya a 2021-es zárszámadási törvény adatai szerint. A kiadási oldalon 1064 milliárd forint helyett 1460 milliárd forintot költöttünk el, a bevételi oldalon pedig 93 milliárd forint helyett csaknem 134 milliárd érkezett a büdzsébe.
A gigantikus hiányt mind abszolútértékben, mind százalékban a három legjelentősebb tételnek köszönhetjük:
- A hiányt finanszírozó és adósságmegújító kötvények elszámolása soron az 522,1 milliárdos kiadási terv helyett 804,2 milliárdos kiadást „sikerült” elérni, a 282,1 milliárdos különbség több mint felével növelte meg a kiadási oldalt. Az ugyanezen a sor bevételi oldalán felbukkanó 4 milliárdos többlet eltörpül mellette.
- A lakossági kötvényekre az eredeti költségvetés 296,6 milliárd forintos kiadást tervezett, amiből év végére 346,0 milliárd forint lett, ami 16,6 százalékkal több a tervezettnél. Bevételi oldalon itt is felbukkan egy 5,4 milliárdos plusz, mint szépségtapasz.
- A nemzetközi devizakötvények soron a tervezett 118,9 milliárd forintos kiadásból 172,5 milliárd forint lett. Az 53,7 milliárdos plusz kiadás 45,1 százalékot jelent.
A zárszámadás indokolásában Varga Mihály pénzügyminiszter megjegyezte,
2021-ben az euró átlagos árfolyama 358,52 forint volt, ami „jelentősen gyengébb” a tervezéskor használt 347 forintos árfolyamnál,
illetve hozzáteszi, az év végi devizaadósság-állományt jelentősen megemeli a 2021. december 31-i 369 forint/eurós árfolyam is. A „jelentősen gyengébb” kitétel azt jelenti, hogy az éves átlagárfolyam a tervezettnél 3,3 százalékkal volt gyengébb. (A 2022-es költségvetést a kormányzat 360,9 forintos euróárfolyammal tervezte, keddig az átlagárfolyam 389,81 forint/euró volt, ami a tervezés alapjául szolgáló árfolyamnál 8 százalékkal gyengébb. – A szerk.)
A pénzügyminiszter megjegyzi azt is,
2020-ban és 2021-ben is a terveket meghaladó devizakötvény-kibocsátás történt,
ami ugyancsak rontotta az egyenleget. Ugyancsak növelte a fejezeti hiányt az eredetileg 2023-2024-ben lejáró, magas kamatozású dollárkötvények idő előtti visszavásárlása. (Ezeket a kötvényeket csaknem 10 éve még az IMF-hitel kiváltása érdekében bocsátotta ki a kormányzat.) A tárcavezető rámutat, a
„visszavásárlás célja ezen évek devizalejáratainak csökkentése volt, amely 2021-ben kamatkiadás-növekedést okozott, mivel a visszavásárolt devizakötvények előrehozott kamatfizetésére került sor, ugyanakkor e műveletek csökkentik a 2023-2024-ben esedékes kamatkifizetéseket”.
Új tételként jelenik meg a bevételi soron a kincstári egységes számla (KESZ) után befolyt kamat, melyre a költségvetésben nem volt bevételi előirányzat, azonban a zárszámadásban ezen a soron megjelenik egy 23,4 milliárdos összeg. A KESZ a jegybanknál vezetett elszámolási számla, mely – többek közt – a kormányzati kiadások és bevételek elszámolására is szolgál. Varga Mihály a zárszámadási indokolásban aláhúzza, ennek hozama az elmúlt időszakban „nullához közeli negatív kamatot jelentett”, ezért azt nem is tervezték bele a büdzsébe. Azonban a kamatkörnyezet változása miatt a KESZ-en levő pénz kamata is megnőtt, ez okozza a több mint 23 milliárdos bevételt.
Jutalékok, egyéb költségek címén a büdzsé csaknem 30 milliárd forintos kiadást tervezett, ehhez képest a tényadat 48,4 milliárd forint lett. Ennek okait a tárcavezető több okban is látja:
- a terven felüli jelentős devizakötvénykibocsátások után fizetett közreműködői díjak,
- a haderő fejlesztésére igénybe vett norvég hitelkeret után fizetett díjak,
- a Budapest–Belgrád vasútvonal megépítésének finanszírozására létrejött hitelszerződés után fizetett jutalékok,
- a Paks2 devizahitel rendelkezésre tartási jutaléka,
- a koronavírus okozta válság részbeni finanszírozására szolgáló devizahitel díja,
- a tervekhez képest nagyobb összegű belföldi Prémium Euró Állampapír kibocsátása, valamint
- a tervezetthez képest gyengébb devizaárfolyam.
Az állampapírok értékesítését népszerűsítő marketingkiadásokra 2021-ben 2,5 milliárd forintot terveztek kiadni, ebből végül 2,3 milliárd forintot költöttek el.
A 2021-es zárszámadással kapcsolatos korábbi cikkünkben az egészségügyi büdzsét itt elemeztük:
A sportkiadásokat itt összesítettük:
Az egyes adóbevételek alakulásáról pedig itt cikkeztünk:
