A 2021-es költségvetési törvényben vártnál jóval magasabb, azt 7,6 százalékkal meghaladó összegben folyt be általános forgalmi adó (áfa) és személyi jövedelemadó (szja) 2021-ben a központi költségvetésbe – derül ki a tavalyi évhez benyújtott zárszámadási törvény tervezetéből. Konkrétan ez azt jelenti, hogy
az áfabevételek 382,2 milliárd, az szja-bevételek pedig 205,1 milliárd forinttal haladták meg az előzetesen vártat.
Áfából összesen 5397,2 milliárd, szja-ból pedig 2888,6 milliárd forint folyt be az államkasszába.
Ezzel párhuzamosan viszont alulteljesített a kisadózók tételes adója, a nyáron minden rossz origójának kikiáltott kata. Ebből az adónemből a Tisztelt Ház 237,4 milliárd forint bevételt remélt 2021-ben, de „csak” 195,8 milliárd folyt be, ami 17,5 százalékkal kevesebb, mint a várt. (Egyébként a 2022-es büdzsében 236,8 milliárd, a jövő éviben pedig 226,8 milliárd forint a nyár végén „kicsinált” adónemből származó bevételi előirányzat.)
A költségvetési törvényben a közvetlen működési és felhalmozási bevételeket 11 633 milliárd forintra tervezték, ezzel szemben a ténylegesen befolyt összeg 12 685,9 milliárd forint lett. Ennek több oka is van. Egyrészt a gazdasági növekedés jóval meghaladta a büdzsé tervezésénél használt 4,8 százalékos mértéket, a gazdasági bővülés a tavalyi évben végül 7,1 százalék lett. Emellett a költségvetés tervezésekor a Pénzügyminisztérium 3 százalékos inflációval számolt, ami az év végére viszont elérte az 5,1 százalékot.
A jelentős költségvetési tételt jelentő adónemeket megvizsgálva azt láthatjuk, hogy
a szociális hozzájárulási adóból (szocho) származó bevételek ugyancsak elmaradnak a várttól,
mégpedig 3,5 százalékkal, ami összességében 84,6 milliárd forintos mínuszt jelent. A költségvetésnek (az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapnak, illetve a nyugdíjbiztosítási alapnak együtt) így szochóból 2362,2 milliárd forint bevétele származott.
Ezt némileg ellensúlyozta, hogy társadalombiztosítási járulékból viszont a vártnál több folyt be:
az összesen 2884,3 milliárd forint értékben beérkezett tb-járulék 2,5 százalékkal, 69 milliárd forinttal több, mint amire előzetesen számítottak.
Jövedéki adóból 1243,4 milliárd ment a közös kalapba, ez 19,7 milliárd forinttal, 1,6 százalékkal maradt el a várttól. A társasági adónál sincs semmi meglepő a számokban: a tervezett 538,5 milliárd forintnál több, 558 milliárd forint folyt be, ez 3,6 százalék pluszt jelent.
Kiugróan jól teljesített a Robin Hood-adóként is ismert energiaszolgáltatók jövedelemadója. A várt 60,6 milliárd forint helyett 77,3 milliárdot fizettek be ilyen jogcímen, ami 27,5 százalékkal több, mint az előzetes tervek szerint. Bányajáradékból ugyancsak nagy többletbevétele volt az államnak:
a befolyt 60,2 milliárd forint 36,9 százalékkal haladja meg az előzetes tervek alapján várt bevételt.
A kisvállalati adóból származó 111,2 milliárd forint is 14,2 százalékkal több, mint ami az eredeti költségvetési törvényben a bevételi előirányzat volt.
A katához hasonlóan rosszul tervezték meg a játékadó-bevételt. Az ebből befolyt 28,5 milliárd forint 6 milliárddal, 17,5 százalékkal marad el attól, amit terveztek a pénzügyi tárcánál.
Szerettünk viszont „bankolni”, legalábbis a pénzügyi tranzakciós illetékből származó költségvetési bevételek alapján úgy tűnik.
Ebből a bevételtípusból 233,1 milliárd forint folyt be az államkasszához,
ami 6,5 százalékkal több, mint amire előzetesen számítottak.
Az illetékbevételeket elég jól „belőtték” a költségvetés tervezésénél. Lakossági illetékek jogcímen 224 milliárd forint volt a büdzsé bevétele, ez 5,3 milliárd forinttal, 2,4 százalékkal több, mint a várt.
Érdekesen alakultak az állam útdíjbevételei. A nagyteherautók, kamionok által fizetett, kilométerarányos útdíjakból 22,6 milliárd forinttal, azaz 10,1 százalékkal több folyt be, mint várták, ez 247,6 milliárd forint bevételt jelentett. Viszont az időarányos útdíjból, azaz a matricákból származó bevétel 1 százalékkal elmaradt az előrejelzettnél, ebből a közös kassza 70,3 milliárd forinthoz jutott.
A kormányzat 2021 nyarán visszamenőlegesen, az év januárjától felfüggesztette a turizmusfejlesztési hozzájárulás beszedését, ez jól is látszik a zárszámadási törvényen. A tervezett 29,6 milliárd forintból csupán 368,6 millió forint folyt be (vélhetően az előző évre vonatkozó, pénzügyileg csak 2021-ben befizetett összeg). Mint arról a szerdai Kormányinfó alapján beszámoltunk, a kormány turizmusfejlesztési akciótervet fogadott el, aminek része, hogy ezt a közterhet az adó alanyainak 2023 márciusáig nem kell megfizetniük.
