2019. március 14. 14:36
mfor.hu

Emellett törvény segít kiszűrni a színlelt munkaszerződéseket, valamint egyenlő munkáért igenis járhat különböző bér - a munka világában történt változásokról tartottak összefoglalót a bérügyviteli szakma dolgozóinak a NEXON Akadémián. 

Az egyik legfontosabb változás a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényből fakad. A jogszabály új alapokra helyezte a munkaadó és munkavállaló közötti szerződéses munkakapcsolat minősítését. Hiába az egyező akarattal megkötött megbízási szerződés, ha annak tartalma munkaviszonyt rejt, jöhetnek a szankciók. De a jogesetek arra is felhívják a figyelmet, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét nem szükséges minden esetben alkalmazni. 

Vége a színlelt szerződéseknek

Ez év január 1-től a munkaügyi hatóság már törvénnyel a háta mögött minősítheti a megbízási szerződéseket, és nyilváníthatja azokat komoly következményekkel járó, színlelt munkaszerződésnek.  A szerződést nem az elnevezése alapján kell megítélni, hanem a tényleges munkavégzés jellemzői szerint. Bár a hatóság a színlelt szerződéssé nyilvánítást eddig is megtehette, de az év elejétől törvénybe foglalták a munkaadó és munkavállaló közötti szerződéses munkakapcsolat minősítésének lehetőségét. 

A munkavégzésre irányuló jogviszony minősítését – a január 1-től hatályos munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény értelmében – a szerződést kötő felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól. Ha tehát a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság úgy ítéli meg, hogy a tényleges munkavégzés jellemzői szerint a megbízási szerződés munkaszerződés, hiába a megnevezés és a közös akarat, átminősítheti munkaszerződéssé. Ha korábban munkaszerződés keretei között végezték a feladatokat, vagy jelenleg is van a cégnél olyan munkavállaló, aki munkaviszony keretei között végez ugyan ilyen feladatokat, akkor máris tálalva van a hatóság számára a színlelt szerződés bizonyítéka. 



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/?>

Egyenlő munkáért különböző bér

A munkavállalók – jogosan – elvárják, hogy a munkaadójuk egyenlő munkáért egyenlő bért fizessen. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét azonban az egyenlő bánásmód követelményrendszerén belül kell értelmezni. Ha a munkavállaló sérelmezi, hogy a cégnél dolgozó, azonos munkakörű munkavállaló többet keres nála, akkor egy jogvitában a munkáltató megvédheti a kialakult helyzetet, azaz bebizonyíthatja, hogy jogosan ad több fizetést az azonos munkakörben dolgozó másik munkavállalójának. 

Nem jelenti ugyanis az egyenlő bánásmód követelményének a megsértését például a munkatapasztalat, vagy a munkakörülmények természete alapján tett megkülönböztetés. Mivel a gyakorlottság vagy a gazdag munkatapasztalat nagyobb teljesítményt eredményezhet, ezért az ilyen alapon végzett differenciálás nem sérelmezhető. 

Így tehát az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött hosszabb szolgálati idő alatt megszerzett kiemelkedő jártasság, amely a munkavállaló számára feladatainak jobb teljesítését teszi lehetővé, magasabban is díjazható. Ezáltal nem sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, ezért nem is ad jogalapot az esetleges kifogásra. 

A nyugdíjas munkabalesete nem számít üzemi balesetnek

Ismeretes, hogy az Mt. alatt foglalkoztatott nyugdíjasok munkaviszonyukból fakadóan – 2019. január 1-től – nem minősülnek biztosítottnak, mivel nem fizetnek járulékokat. Ezért – baleset esetén - nem jár számukra baleseti táppénz sem, egészségügyi ellátásra nyugdíjasként válnak jogosulttá. 

Lehetséges azonban keresőtevékenységet folytatni munkaviszonytól eltérő formában is, például megbízási szerződés alapján. Itt azonban fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Lehet olyan nyugdíjas, aki saját jogú nyugdíja mellett keresőtevékenységet is folytat. Még az olyan eset is előfordulhat, hogy egy aktív nyugdíjasnak egyszerre lesz járulékmentes munkabére, s emiatt még bejelenteni sem kell az adóhatóságnál, és lesz járulékköteles megbízási díja is. 

Viszont a nyugdíjas munkavállalót is érheti akár súlyos baleset. Bár a munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, melyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik, a balesetet másként kell megítélni. 

Érdekesség, hogy a munkabaleset még üzemi balesetnek sem minősíthető és a munkáltatótól a társadalombiztosítási szerv nem követelheti a nyugdíjas munkavállalónak balesete esetén nyújtott ellátás összegét. A baj esetén azonban az élelmes és „ügyes" nyugdíjas is kiharcolhat egy kis fájdalomdíjat. A balesetet szenvedett nyugdíjas ilyenkor nem a társadalombiztosítástól, hanem a munkaadójától számíthat kártalanításra, mivel kártérítéssel élhet a munkáltatója felé. Végső esetben munkaügyi perben követelheti elmaradt jövedelmének pótlását. A nyugdíjasnak, ha előre tekint, ilyen esetben is érdemes körültekintően eljárni, mert pillanatok alatt az utcára kerülhet. A munkáltató ugyanis – ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül – a határozatlan tartamú munkaviszonyt azon melegében felmondhatja, amit még csak indokolnia sem kell, továbbá végkielégítés sem jár a nyugdíjasnak.

Hitelre van szükséged?

Találd meg a legideálisabb kölcsönt az Mfor és a Bank360 közös kalkulátoraival! Ha kevesebb mint 5 millió forintra van szükséged, tucatnyi kedvező kamatozású személyi kölcsönt hasonlíthatsz össze a Személyi Kölcsön Kalkulátorral. Ha lecserélnéd a régit, vagy megtaláltad álmaid járgányát, egy olcsó autóhitellel akár már néhány napon belül a volán mögé ülhetsz az Autóhitel Kalkulátor segítségével. Nagyobb terveid vannak és több pénz kell? A lakásvásárlásra fordítható hitelek között hatalmasak az eltérések, ilyenkor érdemes csak igazán összehasonlítani az ajánlatokat! 

A Bank360 és az Mfor összegyűjtötte, hogy melyek február legkedvezőbb hitelei:

Ha jól jönne 1,5 millió forint, a Raiffeisen Bankot érdemes most felkeresni, mivel a személyi kölcsön 30 379 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. 3 millió forintra lenne szükséged autóvásárláshoz? A CIB Banknál már 60 654 forintos havi törlesztéssel igényelheted jövedelemérkeztetéssel. Az Erste Banknál igényelhető lakáshitellel pedig 10 millió forintot vehetsz fel 20 éves futamidőre havi 54 712 forintos törlesztőrészlettel.

Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.