5p
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


			
		
mfor.hu

Emellett törvény segít kiszűrni a színlelt munkaszerződéseket, valamint egyenlő munkáért igenis járhat különböző bér - a munka világában történt változásokról tartottak összefoglalót a bérügyviteli szakma dolgozóinak a NEXON Akadémián. 

Az egyik legfontosabb változás a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényből fakad. A jogszabály új alapokra helyezte a munkaadó és munkavállaló közötti szerződéses munkakapcsolat minősítését. Hiába az egyező akarattal megkötött megbízási szerződés, ha annak tartalma munkaviszonyt rejt, jöhetnek a szankciók. De a jogesetek arra is felhívják a figyelmet, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét nem szükséges minden esetben alkalmazni. 

Vége a színlelt szerződéseknek

Ez év január 1-től a munkaügyi hatóság már törvénnyel a háta mögött minősítheti a megbízási szerződéseket, és nyilváníthatja azokat komoly következményekkel járó, színlelt munkaszerződésnek.  A szerződést nem az elnevezése alapján kell megítélni, hanem a tényleges munkavégzés jellemzői szerint. Bár a hatóság a színlelt szerződéssé nyilvánítást eddig is megtehette, de az év elejétől törvénybe foglalták a munkaadó és munkavállaló közötti szerződéses munkakapcsolat minősítésének lehetőségét. 

A munkavégzésre irányuló jogviszony minősítését – a január 1-től hatályos munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény értelmében – a szerződést kötő felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól. Ha tehát a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság úgy ítéli meg, hogy a tényleges munkavégzés jellemzői szerint a megbízási szerződés munkaszerződés, hiába a megnevezés és a közös akarat, átminősítheti munkaszerződéssé. Ha korábban munkaszerződés keretei között végezték a feladatokat, vagy jelenleg is van a cégnél olyan munkavállaló, aki munkaviszony keretei között végez ugyan ilyen feladatokat, akkor máris tálalva van a hatóság számára a színlelt szerződés bizonyítéka. 



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/

Egyenlő munkáért különböző bér

A munkavállalók – jogosan – elvárják, hogy a munkaadójuk egyenlő munkáért egyenlő bért fizessen. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét azonban az egyenlő bánásmód követelményrendszerén belül kell értelmezni. Ha a munkavállaló sérelmezi, hogy a cégnél dolgozó, azonos munkakörű munkavállaló többet keres nála, akkor egy jogvitában a munkáltató megvédheti a kialakult helyzetet, azaz bebizonyíthatja, hogy jogosan ad több fizetést az azonos munkakörben dolgozó másik munkavállalójának. 

Nem jelenti ugyanis az egyenlő bánásmód követelményének a megsértését például a munkatapasztalat, vagy a munkakörülmények természete alapján tett megkülönböztetés. Mivel a gyakorlottság vagy a gazdag munkatapasztalat nagyobb teljesítményt eredményezhet, ezért az ilyen alapon végzett differenciálás nem sérelmezhető. 

Így tehát az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött hosszabb szolgálati idő alatt megszerzett kiemelkedő jártasság, amely a munkavállaló számára feladatainak jobb teljesítését teszi lehetővé, magasabban is díjazható. Ezáltal nem sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, ezért nem is ad jogalapot az esetleges kifogásra. 

A nyugdíjas munkabalesete nem számít üzemi balesetnek

Ismeretes, hogy az Mt. alatt foglalkoztatott nyugdíjasok munkaviszonyukból fakadóan – 2019. január 1-től – nem minősülnek biztosítottnak, mivel nem fizetnek járulékokat. Ezért – baleset esetén - nem jár számukra baleseti táppénz sem, egészségügyi ellátásra nyugdíjasként válnak jogosulttá. 

Lehetséges azonban keresőtevékenységet folytatni munkaviszonytól eltérő formában is, például megbízási szerződés alapján. Itt azonban fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Lehet olyan nyugdíjas, aki saját jogú nyugdíja mellett keresőtevékenységet is folytat. Még az olyan eset is előfordulhat, hogy egy aktív nyugdíjasnak egyszerre lesz járulékmentes munkabére, s emiatt még bejelenteni sem kell az adóhatóságnál, és lesz járulékköteles megbízási díja is. 

Viszont a nyugdíjas munkavállalót is érheti akár súlyos baleset. Bár a munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, melyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik, a balesetet másként kell megítélni. 

Érdekesség, hogy a munkabaleset még üzemi balesetnek sem minősíthető és a munkáltatótól a társadalombiztosítási szerv nem követelheti a nyugdíjas munkavállalónak balesete esetén nyújtott ellátás összegét. A baj esetén azonban az élelmes és „ügyes" nyugdíjas is kiharcolhat egy kis fájdalomdíjat. A balesetet szenvedett nyugdíjas ilyenkor nem a társadalombiztosítástól, hanem a munkaadójától számíthat kártalanításra, mivel kártérítéssel élhet a munkáltatója felé. Végső esetben munkaügyi perben követelheti elmaradt jövedelmének pótlását. A nyugdíjasnak, ha előre tekint, ilyen esetben is érdemes körültekintően eljárni, mert pillanatok alatt az utcára kerülhet. A munkáltató ugyanis – ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül – a határozatlan tartamú munkaviszonyt azon melegében felmondhatja, amit még csak indokolnia sem kell, továbbá végkielégítés sem jár a nyugdíjasnak.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.