Angol nyelvű véleménycikket közölt a Növekedés.hu, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, Matolcsy György jegyzetében Melvyn Krauss írására reagált. A Financial Timesban publikált cikkben a New York University közgazdász professzora azzal érvelt, hogy a bajba került dél-európai államoknak a közösségen kívüli exportját vissza kellene fogni, ehelyett pedig növelniük kellene az EU-n belüli kereskedelmet, az általuk előállított termékeket az euróövezet északi részének gazdaságaiban kellene értékesíteniük.
Matolcsy György nagyon nem ért egyet ezzel a véleménnyel, szerinte ugyanis ez még inkább fokozná az Európai Unió és az eurózóna megosztottságát is. A déli államok jövőbeni globális gazdaságban betöltött szerepének sem tenne jót az MNB elnöke szerint. Úgy látja, hogy mindez bebetonozná az euróövezet déli régiójának jelenlegi lemaradását a versenyképesség, a beruházások és a csúcstechnológiai export terén is. Összességében az EU számára is kifejezetten káros lenne, hiszen a gazdasági közösséget is visszafogná, és rontaná a pozícióját a globális kereskedelemben, és beruházásokban. Mostani írásában nem tért ki az elnök, de az utóbbi időben számos alkalommal jelezte, hogy az eddigi atlanti fókusz helyett az ázsiai, pacifikus régió lett a világgazdaság motorja, így az EU-nak fel kellene pörögnie, hogy ne maradjon le menthetetlenül.
Az MNB vezetője szerint ehelyett átfogó strukturális reformokat kell indítaniuk az adózás, a pénzügyek, az oktatás és a munkaerőpiac területén annak érdekében, hogy javítsák a déli államok globális és EU-n belüli versenyképességüket. Publicisztikájában azt is írta, hogy a reformokra szerinte kiváló alkalmat kínál az 1992-es Maastrichti Szerződés harmincadik évfordulója 2022-ben.
Idén nem először ad ennek a véleményének hangot Matolcsy György, hiszen az év elején hasonló húrokat pengetett a Lámfalussy-konferencián. Akkor az MNB elnöke azt mondta, hogy az eurózóna reformjára, a maastrichti kritériumok újragondolására van szükség. Húsz évvel az euró bevezetése után néhány alapvető feltétel még mindig nem teljesült, új párbeszédre van szükség arról, hogyan reformálják meg a valutaövezetet – emelte ki akkor az MNB elnöke. A reformokra szerinte kiváló alkalmat kínál az 1992-es Maastrichti Szerződés harmincadik évfordulója 2022-ben. A konvergenciareformhoz új párbeszéd kell az EU intézményeivel és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is. Európában mindenki erős EU-ban érdekelt, a hosszú távon fenntartható sikeres európai gazdasághoz versenyképességre, kohézióra van szükség – tette hozzá. Az eurózóna első tíz éve sikeres volt, de a globális pénzügyi válságot követően számos problémával és megoldatlan kérdéssel szembesült – vélekedett januárban Matolcsy György.
Az euró megreformálásáról egyébként már 2019-ben is értekezett a jegybank elnöke. Igaz, akkor – részben a sajtó jóvoltából – szakmai vitába is keveredett a közös európai pénz kapcsán Varga Mihály pénzügyminiszterrel.
