A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön közzétett kereseti adatai szerint szeptemberben a bérek 14,1 százalékkal haladták meg a 2022 azonos hónapjára érvényes fizetéseket. Ez az érték több a 12,4 százalékos szeptemberi inflációnál, így több mint egy év eltelte után ismét emelkedtek a reálbérek.
ING Bank: sok idő lesz, míg a béremelkedés ledolgozza a megélhetési válság okozta visszaesést
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss kereseti statisztikái alapján Magyarországon szeptemberben némileg lassult az éves bázisú bérnövekedés üteme. Ugyanakkor egyrészt a 14,1 százalékos bérnövekedés (a munkáltatók teljes körét figyelve) még mindig rendkívül erősnek tekinthető – írja kommentárjában Virovácz Péter. Az ING Bank vezető közgazdásza az elmúlt hónapokban látott tempóhoz képest lassuló bérdinamika mögött egyrészt egy erős bázishatást lát, hiszen – magyarázza – 2022 szeptemberében a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak illetménye jelentősen emelkedett.
Az elemző rámutat, a rendszeres keresetek eközben szeptemberben 14,9 százalékkal alakultak magasabban az egy évvel korábbi értéküknél, vagyis a teljes (bónusszal és egyszeri kifizetéssel bővített) keresetek növekedését is meghaladó emelkedést látunk. Mint fogalmaz, ez egyben azt is jelenti, hogy
idén szeptemberben az egyszeri kifizetések és bónuszok alacsonyabbak voltak, mint egy évvel ezelőtt.
A szakember szerint ez sem érhetett senkit meglepetésként, hiszen a tavalyi év végén az egyre erőteljesebb inflációs nyomás mellett számos vállalat döntött úgy, hogy munkavállalóik számára egyszeri juttatást biztosít a megélhetési helyzetük javítása érdekében. Ennek a célja az volt, hogy úgy javuljon a munkavállalók anyagi helyzete, hogy ez közben nem jelent egy hosszú távú bérköltség-emelkedést a cégeknek. Virovácz azt jósolja, hogy a következő hónapokban vélhetően ugyanezen okok miatt a rendszeres keresetek növekedése magasabb lehet a teljes juttatási kört figyelembe vevő bérstatisztikánál. A bónuszok hatását mutatja az is, hogy a bruttó mediánkereset növekedése (14,1 százalék) megegyezett a teljes bruttó átlagkereset változásával – fűzi hozzá.
Virovácz a részletes adatok alapján is arra is felhívja a figyelmet, hogy a rendvédelmi dolgozók tavaly szeptemberi bérrendezésének bázishatása befolyásolta a nemzetgazdasági átlagbér növekedésének változását. Ugyanis – írja – az állami szektorban érdemben, közel 15 százalékról 12 százalék közelébe mérséklődött a bérnövekedési dinamika. Hozzáteszi, a vállalati szektorban is a bérkiáramlás lassulását figyelhetjük meg, ahol azonban elsősorban az egyszeri juttatások mértékének csökkenése áll a lassulás mögött. A szakember szerint az egyes vállalati szektorokat figyelve általánosságban is elmondható, hogy szinte kivétel nélkül mindenhol érdemben lassult a bérnövekedési ütem. Ez alól kivétel a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység és az oktatás területe – jegyzi meg.
Virovácz is rámutat, mivel az infláció tovább lassult szeptemberben, az átlagbér növekedési ütemének lassulása ellenére véget ért a reálbérek éves bázison mért csökkenése 12 hónapot követően. Aláhúzza, hogy habár az 1,7 százalékos vásárlóerő-emelkedés jelentős változás, érdemes azért egy lépést hátrébb lépni. Az ING Bank szakembere rámutat, ez csupán annyit jelent, hogy az előző évhez képest – változatlan árszintekkel kalkulálva – a lakosság vásárlóereje ismét elkezdett növekedni. De Virovácz nyomatékosítja, hogy ez csak egy pozitív adat, és az előző év azonos időszakához képest nézi a növekedést. Ismerteti, számításaik szerint 1990-es árakon számítva (tehát nem százalékos változást nézünk) ez az érték 28 784 forint volt, amihez képest 2021 utolsó három hónapjában 1990-es árszínvonallal számolva az átlagbér 31 ezer forint körül alakult. Virovácz szerint ebből is jól látszik, hogy
ez a mostani pozitív év/év változás alapvetően egy kilábalás kezdetét jelöli csupán, és még nagyon hosszú út áll előttünk addig, amíg a bérek vásárlóereje ledolgozza az inflációs sokk és a megélhetési válság okozta visszaesést.
Jelenleg ugyanis az átlagbér vásárlóereje nagyjából a 2020-as átlagnak felel meg, tehát sikerült feltalálni az időgépet és bérek tekintetében visszarepülnünk a 2020-as életszínvonalra – véli az elemző.
„Mindezek aligha azt jelzik, hogy pusztán azért, mert egy statisztikai érték negatívból pozitívba vált, a háztartások elkezdenének nagy mértékben fogyasztani. A belső kereslet helyreállása tehát egy lassú, fokozatos folyamat lesz”
– figyelmeztet az ING Bank vezető közgazdásza.
Makronóm Intézet: a bérmegállapodás akár 2-3 százalékkal is növelheti az idei átlagkeresetet
A keresetek növekedési üteme szeptemberben az előző havi 15,2 százalékról tovább lassult, 14,1 százalékra. Ez részben annak az eredménye, hogy a tavalyi évben a növekvő infláció miatt a vállalkozások több esetben pótlólagos béremelést adtak munkavállalóiknak, idén azonban ilyen nem történt – mutat rá a csütörtökön közzétett kereseti adatok mögött húzódó okokra Regős Gábor. A Makronóm Intézet elemzője szerint a mérséklődő béremelkedési ütem nemcsak a vállalkozásokat érintette, hanem a közszférában is lassulás történt, 14,8 százalékról 12,2 százalékra – azaz ismét nyílt az olló a verseny- és a közszféra között.
Hozzáteszi, korábbi várakozásaiknak megfelelően a reálbérek éves alapú változása szeptemberben visszatért a pozitív tartományba, a szeptemberi keresetek reálértéke átlagosan 1,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – figyelembe véve az ugyancsak szeptemberi 12,2 százalékra mérséklődő inflációt. Tekintettel arra, hogy az infláció folyamatosan és erőteljesen lassul, a munkaerőpiac pedig feszes marad,
a reálkeresetek változása várakozásunk szerint egy újabb sokk bekövetkezéséig a pozitív tartományban marad,
így elősegítheti a fogyasztás növekedési pályára való visszatérését.
Regős úgy véli, hogy a megszokottól eltérően idén az év vége felé még nagy meglepetés várható a kereseti statisztikában, amihez két okot jelöl meg. Egyrészt – írja – a keresetemelkedés fokozatos lassulása szokatlan jelenség, és nem feltétlenül jelent jót a jövőbeni kilátásokat illetően sem, hiszen arra utal, hogy a munkáltatók kevésbé vannak rászorítva a béremelésekre, másrészt pedig – folytatja – idén már decembertől emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum, ez pedig az átlagkeresetet is szignifikánsan felfelé tolhatja. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a bérmegállapodás hatása erre akár 2-3 százalékpont is lehet. Kérdés természetesen – teszi hozzá –, hogy
a vállalkozások mennyire hozzák előre a jövő évi béremeléseket decemberre azoknál, akiket a minimálbér emelése csak részben vagy egyáltalán nem érint, vagy mennyire várják meg ezzel a februárt.
Regős úgy jósolja, hogy jövőre az átlagkeresetek növekedése meghaladhatja a 12 százalékot. Úgy véli, ebben a minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés mellett szerepe lesz a feszes munkaerőpiacnak, illetve az idei magas inflációnak, amely még jövőre sem múlik el teljesen. Várakozásuk szerint a pénzromlás üteme 6 százalék körül, tehát a jegybanki cél felett alakulhat. Ez azt is jelenti – teszi hozzá –, hogy a reálkeresetek 6 százalékkal emelkedhetnek, kompenzálva az idénre várt 2,5 százalékos csökkenést. Ez azonban természetesen az átlag – van, aki ennél jobban, és van, aki ennél rosszabbul jár – hívja fel a figyelmet elemzésében Regős Gábor.
Nagy Márton: Gyurcsány, Matolcsy
Szeptemberben megtörtént a fordulat, újra növekedő pályára állt a fizetések vásárlóereje – állapította meg Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, a legfrissebb kereseti adatok alapján. A kormány honlapján megjelent közlemény szerint a reálbérek emelkedését az tette lehetővé, hogy a kormány októberre egy számjegyűre szorította le az inflációt, amelyhez olyan célzott kormányzati intézkedések járultak hozzá, mint az online árfigyelő vagy a 2024 június végéig meghosszabbított kötelező akciózás.
A gyurcsányozásra áttérve a minisztérium közleménye ismerteti, a KSH jelentése szerint 2023 szeptemberében a bruttó átlagkereset 557 900 forintot ért el, azaz egy év alatt közel 70 ezer forinttal – 14,1 százalékkal – emelkedett a bruttó átlagbér. Mindez azt jelenti – írják csaknem másfél évtizeddel Gyurcsány Ferenc kormányfői lemondása után –, hogy a Gyurcsány-korszakhoz képest, amikor az átlagkereset mindössze 202 ezer forintot ért el, egy átlagos munkavállaló már majd háromszor akkora fizetést vihet haza, mint korábban. Ráadásul a munkaadók és munkavállalók megegyezésének köszönhetően a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal nő idén decembertől – közlik. Tehát egy minimálbért kereső dolgozó a Gyurcsány-korszakhoz képest már több mint 3,5-szer nagyobb fizetést vihet haza – szól a kötelező kommunikációs panel.
Nagy Márton kijelentette: a kormány célja, hogy 2023 az inflációcsökkentés, 2024 a gazdasági növekedés helyreállításának éve legyen. A kormány éppen ezért támogatja és segíti a bérek dinamikus emelkedésének fenntartását annak érdekében, hogy a reálbérek jövőre 4-5 százalékkal növekedhessenek. Megállapította, hogy
a makrogazdasági folyamatok biztatók, hiszen az infláció dinamikusan csökkenő, a gazdaság és a reálkeresetek pedig újra növekedő pályán vannak.
Emlékeztetett, hogy a kormány két hónappal hamarabb teljesítette a vállalását, hiszen már az év vége előtt egy számjegyűre csökkentette az inflációt, miközben a harmadik negyedévben a gazdaság európai szinten is az egyik legnagyobb mértékben bővült, negyedéves alapon 0,9 százalékkal. Mindez élénkíti a fogyasztást és a keresletet, amely egyre jelentősebb mértékben járulhat hozzá a GDP bővüléséhez.
A gazdaságfejlesztési miniszter odaszúrt egyet korábbi főnökének, Matolcsy György jegybankelnöknek is. Mint fogalmaz, a gazdasági növekedés helyreállítását jelentősen akadályozza az egyre növekvő pozitív reálkamat. Az inflációt érdemben meghaladó jegybanki kamat visszatartja a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartja azt is, hogy a vállalkozások beruházzanak. A pozitív reálkamat Nagy Márton szerint lefullasztja a gazdaságot és megfojtja a vállalkozásokat. Mindezek a folyamatok pedig rövid távon és hosszú távon is roncsoló hatással bírnak, hiszen visszavetik a versenyképességet, a teljesítményt – véli a tárcavezető.
